Gyula város polgármestere posztjában emlékeztetett arra, hogy „Szántó Mihály, az idős szabadságharcos, aki ‘56-ban fegyvert fogott a hazája, az otthona, a családja védelmében. Akit ezért hosszú börtönévekre ítéltek. Akit azután is üldöztek, miután kiengedték a börtönből. Aki negyven évig nem beszélhetett megpróbáltatásairól”.
Azt írta, hogy „neki is igazságot szolgáltatott a történelem negyven esztendő után, és ma egy szabad világban, szabadon ünnepelheti azt az 1956-os forradalmat, amely vérrel festette az égre: a magyarok szabadon akarnak élni és a magyarok maguk akarnak dönteni a sorsukról”.
Görgényi Ernő közösségi oldalán kifejtette, hogy „az egykori szabadságharcos, akit negyven éven át üldöztek, akinek hallgatnia kellett a szent forradalom hősi tetteiről, ma hallgatás helyett büszkén emlékezhet az unokájával, miközben a közösség a tiszteletét és nagyrabecsülését kifejezve emlékezik Mihály bácsi és minden gyulavári, gyulai, minden magyar ‘56-os szabadságharcos hőstetteire. Azokra a hőstettekre, amelyek nélkül ma nem élhetnénk szabad, demokratikus Magyarországon”.
A posztját azzal zárta a városvezető, hogy „emelte az ünnep fényét az is, hogy a Fehér-Körös hídjánál, a gyulavári kopjafa mellett, az 1956-os gyulavári forradalmi bizottság egykori elnökének, Petrás Jánosnak az unokája, Veresné Petrás Márta mondott az ünnephez méltó emlékbeszédet”.