Gyulai Hírlap - Megmozgatta a várost a kastély megmentésének az ügye

Szakmai konferencián értékelték a 2016. március 18-án megnyílt, 2,5 millió forintból felújított gyulai Almásy-kastély elmúlt tíz évét szerdán a kiállítóhely Stefánia-szárnyában.

Fekete-Dombi Ildikó, az Almásy-kastélyt is működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében kiemelte, a gyulai kastély az első olyan főúri rezidenciák között volt, amelyek turisztikai funkciót kaptak.

Azt is aláhúzta, hogy már az első időszakban is rendkívül népszerű, világszínvonalú kiállítás a 21. század elvárásaihoz igazodva, élményszerűen ad át információkat a látogatóknak.

A Kastélyműködtetés a XXI. században: tíz év egy vidéki kastély életében című tanácskozáson Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere is köszöntötte a résztvevőket. Emlékeztetett, sokáig vártak arra, hogy a település lakosai elől elzárt épületet lehetőségük legyen az eredeti fényében megmutatni a közönségnek. A kastélyt az Almásyak 1943-ban adtak el a városnak, majd néhány év múlva államosították. Falai között szakmunkásképző iskola és csecsemőotthon is működött, majd fokozatosan kiürítették. A 2000-es évekre olyan rossz állapotba került, hogy a mennyezetéből hullottak a téglák.

A felújításához bátorság kellett, és az örökségvédelmi szemlélet tisztelete – fogalmazott a városvezető, azt is felidézve, hogy bonyolult jogi helyzetből vágtak neki a feladatnak. A kastély ugyanis állami tulajdonban volt, és két jogi személynek is ingyenes használati joga volt rá: a főépület estében a Békés Vármegyei Önkormányzatnak, a cselédszárny esetében a gyulai önkormányzatnak.

A polgármester elmondta, ahhoz, hogy a helyi önkormányzat az egész épületegyüttes felett megszerezze a vagyonkezelői jogot, először meg kellett győzniük a vármegyei önkormányzatot, hogy nem akarják „egy forintért elkótyavetyélni” a kastélyt, mint tette azt a korábbi városvezetés. A Békés vármegyei képviselő-testület végül 2011. május 13-án hozta meg a határozatot, amellyel lemondott az ingyenes használati jogról, majd a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel is megegyezett a város. A gyulai képviselő-testület a két dokumentum birtokában 2011. június 16-án határozatot fogadott el arról, hogy át kívánja venni a kastély vagyonkezelési jogát a magyar államtól, az épületet kulturális és közösségi célra akarja használni, és a felújításához pályázati forrást venne igénybe. A grémium egyúttal felhatalmazta a polgármestert, hogy legfeljebb nettó nyolc millió forint erejéig három ajánlatot kérjen be a pályázat elkészítésére.

A városvezető rámutatott, a tervek előkészítésekor alapvető cél volt, hogy a kastély fenntartható legyen, és történetileg hitelesen állítsák helyre. „Ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk, nagy sok partner kellett, sok jó szándékú és nagyon magas szaktudással rendelkező embernek az együttműködése” – tette hozzá.

Az együttműködő partnerek között volt mások mellett Virág Zsolt, aki a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos is volt 2016 és 2022 között. Ugyancsak együttműködött a város a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, amelynek szakemberei elkészítették a kastély értékleltárát, elvégezték a régészeti feltárásokat és a falkutatásokat. Az általuk összeállított dokumentáció „kiváló alapja volt egyrészt a műszaki építészeti tervek véglegesítésének, másrészt annak a szellemi munkának, amelynek eredményekét a kiállítás tervei elkészültek” – húzta alá a polgármester.

A munkálatok részleteiről szólva Görgényi Ernő többek között arról is beszélt, hogy a falkutatások során nyolc réteget találtak a restaurátorok. A férfiszalonban a nyolcadik réteg az a zöld szín, amelyben ma gyönyörködhetünk – hozta fel példaként.

Arra is visszaemlékezett, hogy a város 2012. február 17-én vette hivatalosan birtokba a kastélyt, a pályázatát pedig áprilisban adta be a Kiemelt turisztikai termék- és attrakciófejlesztések című felhívásra.  

„Annyira megmozgatta a várost a kastély megmentésének az ügye, hogy gyakorlatilag minden területen mindenki lelkesen melléállt” – elevenítette fel a városvezető, azt is felidézve, hogy Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter 2012 májusában javasolta turisztikai kiemelt projektnek a gyulai pályázatot, amelynek intenzitását 95 százalékról 100 százalékra növelték, azaz önerő nélkül valósíthatta meg az önkormányzat.

A polgármester arra is kitért, hogy országszerte sokak fantáziáját megmozgatta a kastély felújításának a híre, az önkormányzathoz különféle javaslatok érkeztek arra vonatkozóan, hogy mit kezdjenek az épülettel. Volt, aki román ortodox kegytárgymúzeumot hozott volna létre benne, volt, aki a Kárpát-medence népeinek megbékélési központjaként képzelte el, és olyan is akadt, aki 300 veterán motorjából álló kollekcióját állította volna ki a kastélyban.

Miután a Magyar Közlönyben is megjelent a projekt, elindulhatott a közbeszerzés eljárás. Az alapkőletételre 2014. február 25-én került sor, az ünnepélyes átadásra pedig 2016. március 18-án.

Görgényi Ernő végezetül hangsúlyozta, az utóbbi másfél évtized a város történetében kiemelkedő korszak, „korábban elképzelhetetlen mennyiségű” műemlék-felújítás történt Gyulán ebben az időszakban. A kastély mellett megújult az Erkel-ház, a Vigadó épülete, a Kohán Képtár, a Stéberl- és a Schneider-ház, az egykori Nap kocsma épülete, a „Máriás” ház, az egykori alispáni lak, a Ladics-ház, a Százéves cukrászda és a városháza – sorolta.

Beszéde végén ajándékként átadta Fekete-Dombi Ildikónak azt a levelet, amelyben Deli László néhai osztályvezető főorvos felajánlotta a birtokában lévő régi zongorát a kastélynak. Ez az egyetlen tárgy, amely valószínűleg az épületből származik.

A konferencián előadást tartott Juhász Szabolcs, a Visit Hungary turizmusszakmai területének vezetője, Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram NKft. ügyvezető igazgatója, Nagy Gergely építész, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság tiszteletbeli elnöke, Sz. Szilágyi Gábor művészettörténész, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont állandó kiállításának kurátora és művészeti vezetője, Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély NKft. ügyvezető igazgatója, Tömösvári Szilvia, a Prónay-kastély igazgatója, Liska András, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője és Fekete-Dombi Ildikó. Az eseményt levezető elnöke Erdész Ádám, az MNL Békés Vármegyei Levéltárának nyugalmazott igazgatója volt.  

Március 21-én Tacskótalálkozót rendeznek a kastély megnyitásának 10. évfordulója alkalmából, és különleges tárlatvezetésekre is invitálják az érdeklődőket. Szilágyi Sándor történész a kastély egykori lakóinak történeteit eleveníti fel, Fekete-Dombi Ildikó pedig a látogatóközpont történetében először vezet körbe látogatókat az épületben, bemutatva annak működtetését. A napot a Láthatatlan kastély program zárja, amelyen közel 10 munkatárs és önkéntes kalauzolja a résztvevőket. Emellett családi koncerttel, születésnapi tortával, kézműves-foglalkozásokkal, termékvásárral és speciális fotóponttal is várják a vendégeket.