Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Nehéz nyáron van túl a Gyulai Várfürdő, de nyereséggel zárhatja az évet

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • S. E. • HÍREK • 2026. november 16. 17:40
Nehéz nyáron van túl a Gyulai Várfürdő, de nyereséggel zárhatja az évet
A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy Krasznahorkai-emléktábláról és a képviselők szankcionálásáról is szó volt

Ahogy a teljes hazai turizmus, úgy a Gyulai Várfürdő is nehéz nyáron van túl, júniusban 10 százalékkal csökkent a látogatószámuk – mondta el Kun Miklós ügyvezető igazgató a fürdővárosi képviselő-testület októberi ülésén. A beszámolóból kiderül, a cég 580 ezer fős látogatószámmal, és több mint 419 millió forint adózás előtti eredménnyel zárhatja az évet. A tanácskozáson megszavazták, hogy a városban emléktáblát állítsanak Krasznahorkai László Nobel-díjas írónak, és emlékfát ültessenek Brindás János mesterszakácsnak. Arról is határozat született, hogy az Európai Unió és a kormány megállapodása alapján ezentúl szankcionálják az önkormányzati képviselők hibásan leadott vagyonnyilatkozatát, az azonban nem világos, pontosan mi az a hiányosság, ami szankciót vonhat maga után. Arról is döntést hozott a grémium, hogy a MÁV Személyszállítási Zrt. javaslatai alapján jövőre megemelik a helyi, menetrend szerinti autóbuszos személyszállítás díjait.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

„Megreccsent” a hazai turizmus nyár elején, a gyulai fürdő is nehézségekkel küzdött

A Gyulai Várfürdő idei első kilenc hónapjáról és 2027-es üzleti tervéről szóló beszámolót 12 igennel, Mikóné Hirth Beáta (Marég) tartózkodása mellett szavazta meg a képviselő-testület.

„Nagyon problémás, nehéz nyáron vagyunk túl” – fogalmazott Kun Miklós. Mint kifejtette, 2026 első négy-öt hónapja a covid előtti „aranykort” idézte, majd júniusban „hirtelen történt egy törés”, „az egész magyarországi turisztika megreccsent, az összes fürdő gyakorlatilag pánikhangulatba került”. Elmondta: a Gyulai Várfürdő vendégszáma júniusban 10 százalékkal csökkent, a többi nagy, nemzetközi jelentőségű fürdő pedig még nagyobb visszaesésről számolt be.  

Rámutatott: a visszaesés egyik oka a forint erősödése volt. Mint ismertette, a Magyar Turisztikai Ügynökség modellszámításai alapján 10 százalékos erősödés esetén 1,8 százalékkal esik vissza a belföldi kereslet, hiszen olcsóbbá válik a külföldi nyaralás a magyarok számára. Emellett „volt egyfajta bizonytalanság a választásokat követően”, ráadásul a magyar turizmus is globalizálódott, már az olcsó görög, török, albán, tunéziai vagy egyiptomi utakkal is fel kell venniük a versenyt a hazai turisztikai szolgáltatóknak – magyarázta. Mint fogalmazott, „ezek együttes hatása az volt, hogy a magyarországi turizmus soha nem látott visszaeséssel szembesült a nyár első hónapjában”.

A július és az az augusztus „már kiegyenlítődött”, az egynapos vendégeknek köszönhetően a nyár utolsó hónapjában mindössze egy százalékkal esett vissza a gyulai fürdő látogatószáma, miközben más hasonló méretű fürdőkben ez a szám elérte a négy százalékot.

Az ügyvezető igazgató arról is szólt, hogy a város turizmusa augusztusban is jelentősen visszaesett, a vendégek száma 8 százalékkal, a vendégéjszakaszám pedig 6 százalékkal csökkent. A legjelentősebb, több mint 20 százalékos visszaesés a külföldi piacon mutatkozott, ami Gyula esetében Romániát jelenti. Ennek az is az oka, hogy a szomszédos országban a gazdasági problémák miatt csökkent a kereslet.

Kun Miklós elmondta: tavalyhoz hasonlóan 478 ezren váltottak jegyet a fürdőbe az első kilenc hónapban. Év végére 580 ezer fős látogatószámmal, valamint 2 milliárd 644 millió forintos árbevétellel számolnak, ami 6,19 százalékos emelkedést jelent a bázisévhez képest. A fürdő több mint 419 millió forint adózás előtti eredménnyel zárhatja az évet, ami kiemelkedő – húzta alá, hozzátéve, hogy a 220 hazai közfürdő kevesebb mint 10 százaléka nyereséges, és olyan mértékű árbevétel-arányos nyereséggel, mint a Gyulai Várfürdő, nagyon kevesen rendelkeznek.

A fejlesztésekre rátérve hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben a szolgáltatási színvonal emelése mellett a műszaki háttér-infrastruktúra megújítására is hangsúlyt fektettek, a beruházásoknak köszönhetően gyakorlatilag nem használnak földgázt, noha korábban több mint 440 ezer köbméter volt az éves fogyasztásuk.  

Idén felújították a szaunaparkot, és lehetővé tették, hogy az zárt térben is megközelíthető legyen. Ugyancsak megújult a polipmedence, és zajlik a polippihenő felújítása is, saját forrásból. Parkosították a fürdő előtti térrészt, felújították a három kültéri éttermet és azok elektromos árammegtáplását, továbbá a műszaki infrastruktúra területén is megvalósítottak beruházásokat, amelyek hatékonyabb és biztonságos működést tesznek lehetővé.

Kun Miklós jelezte, még idén megkezdődhet a versenyuszoda rendbetétele önerős beruházásként. Elmondta: első körben megoldanák az évtizedek óta visszatérő beázási problémákat, majd felújítanák a vizes blokkokat és az öltözőket. „Kérdés, hogy mennyi pénzünk lesz rá, támogatásra egyelőre nem lehet számítani” – jegyezte meg.   

Arról is beszélt, hogy 2027-ben 5 százalékos béremelést terveznek, ami legalább 3 százalékos reálbér-emelkedést jelent. Hozzátette, amennyiben a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésének összege magasabb lesz ennél, akkor az lesz az irányadó a béremeléseknél. A cél, hogy ne csak megőrizzék, hanem emeljék is a fizetések vásárlóerejét – szögezte le.

Elmondta: annak érdekében, hogy a béremelések fedezetét kitermeljék, két ütemben hajtanak végre kismértékű áremelést. Az alap belépő ára 3,8 százalékkal, 5300 forintról 5500 forintra emelkedik, majd a nyári időszakban további 1,8 százalékkal, azaz 100 forinttal. A gyulai lakosok, a diákok és nyugdíjasok belépője 50 forinttal lesz drágább.

Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester az ülésen beszámolt róla, hogy a KSH adatai alapján szeptemberben is csökkent a hazai turizmus teljesítménye. Hangsúlyozta: a fürdővárosi turisztikai szakemberek jól végzik a munkájukat, „Gyula a lehetőségekhez képest jól tartja magát”. Míg a városban 1,5 százalékkal esett vissza a vendégéjszakaszám az első nyolc hónapban, addig Hajdúszoboszlón több mint a duplájával, Balatonfüreden 3 százalékkal és Hévízen is a gyulai adatot meghaladó mértékben. A városvezető kijelentette: nagy aggodalomra adhat okot, hogy a „mindig parádés” augusztusban is visszaesés volt tapasztalható, a problémára a helyi turisztikai szektor igyekszik megfelelő válaszokat találni.  

Kiss Tamásé (Fidesz–KDNP) kérdésére Kun Miklós kifejtette: a statikai okokból lezárt kupolás wellness az általuk készíttetett tanulmányterv alapján megmenthető. Hozzátette: ha elbontanák az épületet, nagy valószínűséggel nem építhetnének újra a területére, ezért fel szeretnék újítani. A koncepcióterv elkészítésére az AquaPalotát is tervező építészirodát kérték fel, ebből derül majd ki, hogy mennyi pénzből valósítható meg a beruházás. Az biztos, hogy a költségek meghaladhatják a 2 milliárd forintot, ezért első körben megpróbálnak pályázati forrást találni. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta: a felújítás azért is lenne fontos, mert a több mint 700 férőhelyes Hunguest Hotel Gyula vendégei AquaPalota-belépőt kapnak, így telt ház esetén a 850 ember egyidejű befogadására alkalmas fürdőlétesítmény a szálloda „házi wellnesseként” működik.

A képviselő érdeklődésére arról is beszélt, hogy a Magyar Úszószövetség ígérete szerint Gyula város is bekerülhet az Úszó Nemzet Programba, ha bővítik azt, tudomása szerint azonban jelenleg nem terveznek bővítést.

Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) kérdésére elmondta: a régi kisposta területe a közeli Lovarda miatt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tulajdona, a hozzájárulása nélkül nem végezhetnek ott bontást. Közölte: jelenleg arra várnak, hogy az MNV átadja a térrészt a városnak, az pedig nekik, ezután foghatnak hozzá a térrendezésnek. Jelezte: a készülő koncepcióterv a teljes terület térépítészeti áttervezését tartalmazza majd. Kun Miklós abban bízik, hogy belátható időn belül „új életre kel” a hang-, fény- és szélvédett a terület, amely közösségi rendezvényeknek, koncerteknek vagy akár korcsolyapályának is a helyszíne lehet.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Marad Kun Miklós

Újabb öt évre, 2031. december 1-jéig Kun Miklóst javasolja ügyvezetőnek a képviselő-testület a Gyulai Várfürdő Kft. taggyűlésének. Az erről szóló határozati javaslatot 12 igennel, Mikóné Hirth Beáta nem szavazata ellenében fogadták el.

Görgényi Ernő kifejtette: Kun Miklós a társaság és a város érdekeinek megfelelően, kiválóan végezte a munkáját. Mint mondta, az elmúlt öt év komoly kihívásai ellenére is stabil volt a fürdő látogatottsága, sikerült fenntartani a 600 ezer körüli éves vendégszámot. Emellett garantálni tudták a működési biztonságot, növelték a szolgáltatási színvonalat, és az energiahatékonyság terén is komoly előrelépések történtek.

A polgármester jelezte: az ügyvezetői kinevezésről a végső döntést a társaság taggyűlése hozza majd meg. Ezt, a vonatkozó jogszabályok alapján, nem kell pályázati eljárásnak megelőznie, Kun Miklós elmúlt 10 évben nyújtott teljesítménye alapján erre nincs is szükség – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az ügyvezető ennek ellenére vezetői programot készített a kérésére.

Azt is megjegyezte: „a most már kormánypárti propaganda” állításaival ellentétben a Gyulai Várfürdő nem Mészáros Lőrincé, a Hunguest Hotels Zrt.-nek, mint a Hunguest Hotel Gyula tulajdonosának, mindössze 1,8 százalékos üzletrésztulajdona van a cégben. (A GyulaSzöv Kft.-nek 0,8 százalékos, a Gyulai Közüzemi NKft.-nek 1,2 százalékos a tulajdonrésze az önkormányzati cégben – a szerk.).

Kun Miklós úgy fogalmazott: a Gyulai Várfürdő az adottságai alapján méltán pályázhatna a vidéki fürdők legjobbja kategóriában; a szolgáltatói színvonalat tekintve, munkáltatóként és kiemelt délkelet-alföldi attrakcióként is „az első számú pozíciót” foglalják el.

„Ameddig a fürdő pörög, működik, addig a gyulai turisztika is pörög, működik, amennyiben a fürdő már nem tud húzni, akkor szép lassan, de biztosan a gyulai turisztika is elsorvad” – jelentette ki, hozzátéve, hogy érzi ennek a felelősségét, és próbál ennek megfelelően dolgozni a kollégáival, akik nélkül ez nem menne.  

A határozati javaslatban az áll, Kun Miklós bruttó havi megbízási díja 1 millió 182 ezer forint.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Volt osztálytársai tisztelegnek Krasznahorkai előtt

Emléktáblát állítanak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László tiszteletére egykori gimnáziumi osztálytársai a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium Bodoky utca 10. szám alatti épületének homlokzatán. A kezdeményezést 9 igennel, Durkó Károly és Vigné Fábián Diána (Gyulai Városbarátok Köre), valamint Vidó Attila (Mi Hazánk Mozgalom) tartózkodása mellett szavazta meg a testület.

 

Emlékfa a mesterszakács tiszteletére

Emlékfát ültetnek és emléktáblát állítanak családtagjai Brindás János mesterszakácsnak a Csigakert területén. A kezdeményezést egyhangúlag hagyta jóvá a grémium (az avatóünnepséget november elején tartották – a szerk).

A 2024-ben elhunyt Brindás János többek között szakácsa volt a gyulai Komló Szállodának, és főszakácsa a Park Hotelnek. Komoly szerepet töltött be a Békés Megyei Culinary Team olimpiai és világbajnoki csapatának felkészülésében, és három olimpiai aranyérmes mesterszakácsot nevelt ki a térségben. 

Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester az előterjesztés kapcsán elmondta: a Családi Piknik lecsófőző versenye két év óta Brindás János nevét viseli, ezzel is szerettek volna tisztelegni a mesterszakács előtt, aki kiváló tanítványokat nevelt ki.

Durkó Károly úgy fogalmazott: Brindás János nagybetűs ember volt.

 

Továbbra is együttműködnek

Újabb, öt évre szóló együttműködési megállapodást köt az önkormányzat a Békés Megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesülettel a képviselő-testület egyhangú döntése értelmében.

A megállapodás szerint a város legalább 1 millió forint támogatás biztosít a szervezetnek a Gyulai Méz és Mézeskalács Fesztivál szervezésére.

Görgényi Ernő elmondta: 2015 óta nyújtanak anyagi és infrastrukturális segítséget az egyesületnek a rendezvény megrendezéséhez. A fesztivál a méhésztársadalom rangos szakmai eseménye, és a gyulai adventi programkínálatot is gazdagítja – emelte ki.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Segítség az egyesületnek

Egyhangú döntésével 571 ezer forint kamatmentes kölcsönt biztosított a grémium a Mi egy Másért Gyulai Gyermekekért és Ifjúságért Közhasznú Egyesületnek 2027. szeptember 30-ig.

A szervezet április 10-én támogatást nyert el a Kulturális és Innovációs Minisztérium pályázatán, a szerződéskötés és a kifizetés azonban ez idáig nem történt meg, és a hivatalos levelükre sem reagál a támogatáskezelő. Ezért kértek segítséget az önkormányzattól. 

A támogatásból előadásokat és konferenciát tartottak volna diákoknak, és egy mobil kültéri ifjúsági közösségi teret is létrehoztak volna. A város által nyújtott kölcsönből – amely a Hetedhét Játékváros megszervezéséből megmaradt összeg – az első előadást szervezik meg Zacher Gábor részvételével (az előadást november 5-én megtartották – a szerk.).

 

Emelkedik az idegenforgalmi adó

Jövő évtől 750 forintról 800 forintra emelkedik az idegenforgalmi adó vendégéjszakánként Gyulán a képviselő-testület egyhangú döntése értelmében.

Görgényi Ernő emlékeztetett, az idegenforgalmi adót a vendégektől szedik be, az az abból befolyt összeg jelentős részét az önkormányzat a TDM-szervezetnek adja át, amely a turisztikai infrastruktúra működtetésére és marketingre fordítja azt.

Hangsúlyozta: a turisztikai szolgáltatók támogatják az emelést; a versenytársaknál is ennyi vagy ennél magasabb az idegenforgalmi adó.

Jelezte: az adóemelésből származó mintegy 20 millió forint többletbevételt a turizmus erősítésére költik.

 

Változó díjtételek

Több ponton változnak a helyi, menetrend szerinti autóbuszos személyszállítás díjai 2027-től a MÁV Személyszállítási Zrt. javaslatai alapján, az erről szóló határozati javaslatot egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület.

A járművezetőnél váltott menetjegy ára 500 forintról 550 forintra emelkedik, az elővételben váltott nyomtatott menetjegy 420 forint lesz. A bérletek ára 4–4,6 százalékkal nő. A mobilmenetjegy és a mobilbérletek ára nem változik.

Kutya zárt szállítóeszközben díjmentesen, pórázon vezetve vonaljeggyel szállítható. Emellett teljes árú havi bérlet is váltható az állat számára. A segítő és szolgálati kutyák szállítása továbbra is díjmentes.

A pótdíjak jelentősen emelkednek majd. Menetjegyhiány, valamint az utazási feltételek megszegése miatt 8000 forint helyett 25 000 forintot kell fizetni, ha pedig valaki 30 napon belül nem teljesíti a pótdíjfizetési kötelezettséget, 50 000 forintot kell fizetnie. Az ellenőrzéskor felmutatni nem tudott, de a pótdíjazás időpontjában már érvényes, személyhez kötött utazási jogosultság 15 napon belüli bemutatása esetén 2500 forint fizetendő a pótdíj helyett.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Szankcionálják a képviselők hibásan leadott vagyonnyilatkozatát

Módosította a testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletet, ez alapján szankcionálni fogják a képviselők hibásan leadott vagyonnyilatkozatát. A rendelettervezetet 11 igennel, Vidó Attila nem szavazatával, Durkó Károly tartózkodása mellett fogadták el. A grémium arról is döntött, hogy a vármegye szót mindenhol megyére javítják a szabályzatban.

Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor elmondta: az Európai Unió és a kormány megállapodása alapján az Integritás Hatóságnak újabb jogkörei lesznek arra, hogy ellenőrizze az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát, és ha rendellenességet, hibát találnak, a képviselő-testületnek vagyoni szankciót – tiszteletdíj-csökkentést vagy -megvonást – kell alkalmaznia a hibázó képviselővel szemben.

Közölte: az adminisztratív jellegű, a képviselő méltatlanságát meg nem alapozó, csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó hiányosság feltárása von maga után szankciót. Hogy ez pontosan mit jelent, az a gyakorlatban dőlhet el – tette hozzá.

Mint ismertette, első alkalommal feltárt hiányosság esetén a képviselő havi tiszteletdíját 20 százaléktól 50 százalékig csökkenthetik egy hónaptól három hónapig terjedő időtartamra. Jelentős mértékű vagy kiterjedt adminisztratív hiányosság, valamint ismételt kötelezettségszegés esetén – ha az Integritás Hatóság újabb eljárásban ismételten hiányosságot tár fel – a képviselő havi tiszteletdíját 50 százaléktól 100 száz százalékig csökkenthetik, vagy akár meg is vonhatják három hónaptól hat hónapig terjedő időtartamra – ismertette.

Az is elhangzott: a humán- és társadalompolitikai bizottság az érintett képviselő személyes meghallgatása vagy írásbeli észrevételezése után, a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül terjeszthet határozati javaslatot a képviselő-testület elé a vagyoni szankció mértékéről és időtartamáról. A grémium erről minősített többséggel dönt.

„Ezzel is jobb lesz a magyar családoknak, nagy előrelépés ez a nyugati integráció útján” – jegyezte meg a polgármester, aki ironikusan „nagyon fontos, a nyugati jogállamiság kiteljesedése érdekében elkerülhetetlenül szükséges kérdésnek” nevezte az intézkedést.

Szabó Károly (Fidesz–KDNP) azt kifogásolta, hogy a hatóság nem írta le, mi az a „csekély vagy elhanyagolható jelentőség”, amire a döntésüket kellene alapozniuk.

Azt is felhozta, hogy Forsthoffer Ágnes tiszás házelnök „vagyonnyilatkozatából kimaradt egy 200 milliós osztalék”, majd később az is kiderült, hogy egy másfél milliárd éves forgalmú cégben ügyvezetői posztot is betöltött 2026 márciusáig, ez szintén nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában. „Akkor most egyenlőek vagyunk, vagy kevésbé vagyunk egyenlőek, valakire ez vonatkozik, valakikre majd nem fog vonatkozni? – kérdezte. „Várjuk meg ezeknek az ügyeknek az elbírálását, hogy lássuk, egy 200 milliós vagy másfél milliárdos be nem vallás mivel fog járni?” – tette hozzá.

Azt is mondta: nem szokta mások vagyonnyilatkozatát vizsgálni, egyetlen alkalom volt az elmúlt 16 évben, amikor egy képviselőnek vizsgálni kellett a vagyonnyilatkozatát, „ami annyira elütött a valóságtól, hogy amellett nem lehetett elmenni szó nélkül”. (2015-ben az Együtt–MSZP színeiben politizáló Bod Tamás vagyonnyilatkozatát firtatták, amelyben az szerepelt, hogy a képviselőnek se munkahelye, se foglalkozása nincsen – a szerk).

Görgényi Ernő többek között úgy reagált: jogszabályi kötelezettség a szabályozás szmsz-be iktatása, hogy mi lesz a gyakorlat, az majd kiderül.

Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP) szerint „ha a 200 millió csekély, akkor, én azt gondolom, sok munkája itt nem lesz a humán- és társadalompolitikai bizottságnak”. A képviselőben felmerült: az Integritás Hatóság mi alapján kezd vizsgálatot. „Úgy képzeljük el, hogy – mint egy lottósorsánál – egy gömbbe belerakják országosan a képviselők nevét, és elkezdik kihúzgálni?” – tette fel a kérdést.

A polgármester a vármegyék átnevezéshez is megjegyzést fűzött, mint mondta, azzal ugyancsak „a demokrácia és a jogállamiság építésének elmaradhatatlan zárókövét” illesztik a helyére. „Az egy európai dolog, ha megtagadjuk ezeréves történelmünket. Igaz a lengyeleknél vajdaság ma is a közigazgatási egység neve, és más nemzetek is büszkén nevezik el történelmi hagyományaiknak megfelelően az intézményeiket, de mi azért most tagadjuk meg, és Rákosi Mátyás nyomdokaiba lépve a vármegyéről a megyére térjük át” – fogalmazott. Hozzátette: a táblák és bélyegzők lecserélése mintegy 600 millió forintba kerül, „de most ez nem baj, most nem kell lélegeztetőgépre átszámolni”.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)