Fotó: Gyulai Hírlap – Varga Zoltán
A gyulai születésű aradi polgármesterre, dr. Salacz Gyulára emlékeztek 190. születésnapja alkalmából egy időben Gyulán és Aradon.
Endrődi Salacz Gyula 1832. január 31-én született Gyulán, a mai Horváth Ferenc utca 4. szám alatti ház helyén lévő épületben. Nevét szülővárosában emléktábla őrzi, amelyet 2013 decemberében Gyula és Arad városok önkormányzatának városvezetői avattak fel és amelyet születésénapjának 190. évfordulóján áldozatkész civilek koszorúztak meg. A kezdeményezést az aradiakkal egy időben az Október 23. Alapítvány ötletadó kurátorai, Bagyinszki Zoltán és Fodor György, valamint az Erkel gimnázium diákjai és a Harruckern SzC tanára és tanulói, ezen felül a Mogyoróssy könyvtár és a GYIK képviselői valósították meg.
A gyulai városvezetés részéről Kónya István alpolgármester jelent meg. A tiszteletadó főhajtások előtt az emléktábla tövében Bagyinszki Zoltán mondott rövid emlékező, életrajzismertető, gondolatébresztő beszédet. Aradon ugyanebben az időpontban Salacz Gyula mellszobránál tisztelegtek munkássága előtt Bognár Levente volt aradi alpolgármesternek köszönhetően. Ott is civilek (Kölcsey Egyesület) és a városvezetés (RMDSZ). Bognár Levente 2014 óta Gyula város díszpolgára is, jeles és fontos kapcsolódási pont a két település között. Ugyanígy a Gyula-Arad Kapcsolataiért Egyesület civil elkötelezettjei, a Kézfogások rendezvénysorozat egykori résztvevői és az Erkel-Csiky gimnáziumok partnerségi együttműködésén dolgozó lelkes pedagógusok. Az egykori közös elődök tisztelete és a jelenlegi kapcsolatok ápolása talán több figyelmet is megérdemelne…
Salacz Gyula 1875-1901 között volt Aradon városi főméltóság, ezzel mindmáig ő a leghosszabb ideig hivatalban lévő aradi polgármester. A köztéri mellszobra Kocsis Rudolf aradi szobrászművész alkotása (2012). 2013-ben jelent meg a róla szóló monográfia A város mindenekelőtt címmel, az aradi közíró, Puskel Péter tollából. 1890-ben Salacz Gyula avatta Aradon a Zala György 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére készített emlékművét, többek között Munkácsy Mihály társaságában. A magyar Golgota bronz- és márványtanúit ugyancsak Bognár Leventének köszönhetően sikerült visszaállítani méltó helyükre. A tér, ahol a Szabadság-szobor található, ma „a Megbékélés parkja”.
Salacz Gyulán és Aradon végezte a gimnáziumot, Gyulán magántanulóként az első két évet, ezután került Aradra. Fiatalon harcolt az 1848-1849-es szabadságharcban. 1849-től Nagyváradon, Pesten és Bécsben folytatott jogi tanulmányokat. Államvizsga után 1855-1860 között a bíróságnál szolgált, majd 1861-ben gyakorló ügyvédként Aradon telepedett le. 1872-1875 között a város tiszti főügyésze, majd Arad neves polgármestere lett 26 éven át, 1901-1906 között pedig országgyűlési képviselőként dolgozott, s védte a város érdekeit. Érdemeit III. osztályú vaskoronarenddel, királyi tanácsosi címmel és nemesi levéllel (így lett „Endrődi”) ismerték el. Felesége, Keller Ilona fiatalon halt meg.
A házasságukból négy gyermek született: Gyula, Iván, Erzsébet és Ilona. Ifj. Salacz Gyula a Békés megyei Eleken a járási közigazgatásban dolgozott (ő lett a későbbi főispán). A Világosra visszavonult, idős Salacz Gyula élete végén sem feledte Gyulát, követte a város közéletét. 1915. július 17-én halt meg. Aradon, a felsőtemetői családi sírkertben helyezték örök nyugalomra, noha pontos sírhelye máig ismeretlen.
Arad Salacz idejében lett provinciális településből igazi európai rangú vármegyeszékhely. Kialakult a város szerkezete, a közlekedési hálózata, ekkor jöttek létre az első csodálatos szecessziós épületei, a kulturális intézmények. Ekkor alapítottak iskolákat, közintézményeket építettek, gyárakat létesítettek. A várost érdemi gazdasági és ipari fejlesztés jellemezte: pl. vasúttársaság, vagongyár, vasöntöde, az első magyar autógyár (Marta). Salacz nem csak városvezető, hanem ún. „városépítő polgármester” volt! Munkássága példaértékű lehet a kortárs utódainak is. Javasoljuk, hogy a Salacz-életmű értő tisztelői a fiatalabb generáció tagjaival karöltve évente emlékezzenek meg főhajtással és egy szál virággal!
