Bay Zoltán világhírű fizikusra, feltalálóra emlékeztek születésének 121. évfordulóján július 26-án a gyulavári református temetőben.
A megemlékezésen elmondták: Bay Zoltán 1900. július 24-én született Gyulaváriban egy lelkészcsalád gyermekeként, majd 1992. október 4-én hunyt el Washingtonban. Nevéhez fűződik a fotoelektron-sokszorozó, a fénysebességre alapozott méterdefiníció, valamint a Hold-radar-kísérlet, amelynek során Európában először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról.
Hegedűs István református lelkipásztor kiemelte: habár Bay Zoltán csak életének első tíz évében élt szülőföldjén, Gyulaváriban, de rengeteg mindent vitt magával innen, halála előtt pedig kifejezte szándékát, hogy szülőhelyén temessék el, amely 1993 nagyszombatján történt meg.
Márky-Zay Lajos csillagász elmondta: több megemlékezést is tartottak volna az elmúlt időszakban, legutóbb februárban, a Hold-radar-kísérlet 75. évfordulóján, de a koronavírus-járvány, valamint a szervezés nehézségei közbeszóltak, de az elmúlt hétvégén, július 24-én megemlékeztek az eseményről és Bay Zoltánról is.
Hozzátette: a kísérlet 50. évfordulóján tudományos ülést rendeztek a városban, amelyen Göncz Árpád köztársasági elnök is részt vett, az egyik előadáson pedig elhangzott, hogy „nincs még egy olyan fizikus, akit a magyar fizikusok annyira szerettek volna, mint Bay Zoltánt”.
– Azt hiszem, ez mindent elmond, ő volt a 20. század Eötvös Lorándja – fogalmazott Márky-Zay Lajos.
A megemlékezés koszorúzással zárult.