Gyulai Hírlap - Időutazás Gyulán – 2021. május

MÁJUS

Május 1. (1846): 175 évvel ezelőtt nyitották meg az ingyenes gyulai kórházat, amely 10 ággyal kezdte meg működését. Az intézmény elnevezése Békésvármegye Magánkórháza volt.

Május 1. (1971): 50 évvel ezelőtt ünnepélyes keretek között jelentették be a márciusi határozat alapján, hogy a Várfürdő-komplexum gyógyfürdő. Ettől kezdve hivatalosan használhatták Gyula városával kapcsolatban a gyógyfürdő kifejezést.

Május 2. (1971): 50 évvel ezelőtt rendezték meg a gyulai városi sporttelepen a Békés megyei középfokú iskolák egyéni atlétikai bajnokságát. A sportversenyen a legkiemelkedőbb eredményt Kliszek Antal, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanulója nyújtotta: 732 cm-es távolugrásával országos középiskolai csúcsot javított. Ezzel a legrégibb országos iskolai csúcseredményt adta át a múltnak. Külön érdekesség volt, hogy a korábbi országos csúcsot is Békés megyei versenyző tartotta 33 éven át. Annak idején 723 cm-rel Zechmeister Tibor, a szeghalmi gimnázium diákja érte el, aki később Zajkai Tibor néven sokszoros magyar válogatott lett távolugrásban.

Május 2. (1996.): 25 évvel ezelőtt dr. Deli László elnökletével jubileumi emlékünnepséget rendeztek a Pándy Kálmán Kórház konferenciatermében az intézmény fennállásának 150 éves évfordulója tiszteletére. Az emlékünnepségen számos országos, megyei és helyi egészségügyi szakember, igazgatási vezető, településvezető, kórházi dolgozó vett részt. Több előadás is elhangzott különböző témákban: az egészségügyi ellátásról, az intézmény múltjáról, szakmai tevékenységéről, kutatómunkájáról, társadalmi megbecsüléséről, anyagi helyzetéről, politikai megítéléséről. A vendégek Pándy-emlékplakettet vihettek haza emlékként, amely Kiss László éremművész alkotása volt.

Május 5. (1871): 150 évvel ezelőtt megalakult Gyulán a dalárda. Bár korábban két dalárda is volt a városban, azok hamar feloszlottak. Az új dalárda létrehívását befolyásolta a békési dalárda felhívása és az, hogy a megyében dalversenyt rendeztek. A dalegylet tisztikarának tagjai: elnök Nuszbek József, jegyző Kratochvill Gyula, pénztárnok Weil Sándor. Az egylet fő elvéül fogadta el: „minden külső befolyást kizártak, ezt tartják működésük legbiztosabb garanciájának”. A kör az alakuló közgyűlésén elhatározta, hogy a megyei dalversenyen részt vesz, és ez ügyben érintkezésbe lép az összes megyei, különösen pedig a békési – mint indítványozó – dalkörrel.

Május 5. (2011): 10 évvel ezelőtt adták át ünnepélyes keretek között Gyulán a Harruckern János Közoktatási Intézmény központjában az új térségi integrált szakképző központ épületét. A közel 230 millió forintos beruházás eredményeként létrehozott épületben egy építőipari és egy mezőgazdasági gépszerelői tanműhelyt alakítottak ki, az emeleten pedig helyet kapott egy 270 fős konferenciaterem, mely a város legnagyobb ilyen jellegű helyiségeként tartható számon.

Május 6. (2011): 10 évvel ezelőtt a Széchenyi-tervnek köszönhetően az északi városrész szociális városrehabilitációs pályázatának keretében átadták a Bem téri játszóteret.

Május 8. (1871): 150 évvel ezelőtt délután 4 órakor ment az első mozdony Gyuláról Sarkadra. A „vaspályavonat” felbokrétázva és fellobogózva közlekedett. Sarkadon az előkelőség és nagy tömeg várta az érkező vonatot. 1871 őszén átadták a forgalomnak a teljes Alföld– Fiumei-vasútvonalat.

Május 8. (1996): 25 évvel ezelőtt rangos vendégek látogattak el Bukarestből a gyulai N. Bălcescu Román Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnáziumba. Románia nemzetvédelmi minisztériumának delegációját Budai János, az iskola igazgatója, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke fogadta. A Gyulára érkezett vendégek megismerkedtek a helyi román közösséggel, a román iskolában folyó munkával. A látogatás konkrét célja az volt, hogy a román kormány több millió lei értékű adományát elhozzák városunkba. Az adományt, amely természettudományi szemléltetőeszközökből állt, a román nemzetvédelmi minisztérium kezdeményezésére állították össze, és hozták el az iskolának. Az eseményen jelen volt Andrei Dorobantu, Románia budapesti nagykövetségének tanácsosa.

Május 8. (2011): 10 évvel ezelőtt ünnepélyesen felavatták a Schneider Ecetgyár emléktábláját, amelyet Csőke Péter kőfaragó készített el. Avatóbeszédet a város polgármestere mondott.

Május 9. (1821): 200 évvel ezelőtt született Lápafőn dr. sajógalgóczi és ecsegi Galgóczy Gábor sebészorvos, szülészmester, kórházigazgató. Pesten tanult, majd 1848–1849-ben tábori orvos volt. Fogságból való szabadulás után Békés vármegye főorvosa lett. 1861–1863 között a gyulai kórház igazgatója volt. Vezetése idején kezdeményezte, hogy a megye lakosságát többször oltsák be himlő ellen, a bábák díjazását pedig szabályozzák. A kórházigazgató Gyulán halt meg 1863. február 11-én.

Május 9. (1996): 25 évvel ezelőtt dr. Gyarmati István fogszakorvos főorvos tiszteletére emléktáblát avattak fel a kórház igazgatási épületének aulájában, és tudományos emlékülést tartottak az intézmény konferenciatermében. Az emléktábla avatóbeszédét dr. Pintér Miklós mondta el. Az emlékülésen számos magas színvonalú szakmai előadás hangzott el a fogászattal, a szájsebészettel kapcsolatban.

Május 10. (1996): 25 évvel ezelőtt egész napos rendezvénysorozatot tartottak Gyulán az Erkel Ferenc Múzeum szervezésében a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. Délelőtt a Mogyoróssy János könyvtárban tudományos tanácskozást rendeztek, amelyen az aznap nyíló kiállítás témájához kapcsolódóan legkiválóbb hazai kutatóink vettek részt. A millecentenáris nap a sportcsarnokban folytatódott, ahol a város általános iskoláinak csapatai mérték össze tudásukat az „Árpád örökösei” című vetélkedőn, melyet Rácz Gábor tanár vezetett. Délután a vár előtt a gyulai íjászkör tartott bemutatót Nagy László tanár vezetésével. A nap egyik fő eseménye a Dürer Teremben a „Zúduló sasok — Új honfoglalók, besenyők, kunok, jászok a középkori Alföldön és a Mezőföldön” című kiállítás volt, amely bemutatta az Árpád-korban érkezett, majd betelepült három nép ránk maradt emlékeit. Dr. Simon Imre, a megyei önkormányzat elnöke nyitotta meg a kiállítást. Az ünnepi rendezvénysorozatot a várban megtartott Szegedi Rézfúvós Quintett hangversenye zárta.

Május 10. (1996): 25 évvel ezelőtt Platty Iván, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal egyházi ügyekkel foglalkozó címzetes államtitkára és Ilié Fonta, a Román Köztársaság ugyanezen ügyekért felelős államtitkára hivatalos találkozót tartott Gyulán, a Román Ortodox Egyház Vikáriátusi Hivatalában. A hivatalos összejövetelen, a meghívást elfogadva, részt vettek egyrészt a történelmi egyházak gyulai képviselői, valamint az ortodox egyház illetékes püspöke, továbbá a szomszédos megyék vezetői is, így dr. Simon Imre országgyűlési képviselő, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke és Arad megye prefektusa. A „kishatár menti" találkozónak elsődleges célja az volt, hogy a két kormányhivatal vezetője egyrészt megismerje egymást, másrészt hogy általános együttműködési elveket egyeztessenek, megbeszéljenek.

Május 12. (1896): 125 évvel ezelőtt Magyarország ezeréves fennállásának városi ünnepét rendezte meg Gyula város tanácsa. A népünnepélyen a város minden polgára részt vehetett. Az ünnepély délután a katonai gyakorlótéren (Galbácskertben) megrendezett lóverseny után kezdődött. A népünnepély kezdetét és végét 10-10 taracklövés jelezte. Volt táncverseny, szépségverseny, rútak versenye, mászóverseny, versenyfutás, perec- és virslidobás, tánc és szabad játék, este tűzijáték és a házak ablakainak kivilágítása. Ezen felül az egész városban zászlókat helyeztek el.

Május 14. (1896): 125 évvel ezelőtt megalakult a Fehérkereszt Egylet Békés Megyei Fiókja. A következő néven szerepelt: Békés Vármegyei Fehér-Kereszt Egyesület. A szervezet elnöke gróf Almásy Dénesné, társelnöke Tallián Béla lett, pénztárosnak Szekér Gyulát választották meg, jegyző dr. Ladics László, gondnok dr. Márki János lett, orvosok pedig dr. Zöldy, dr. Berkes és dr. Kun voltak. Az egylet hátrányos helyzetű gyermekek védelmével és ellátásával foglalkozott, tehát jelentős szerepe volt az árvaellátásban és a gyermekvédelemben.

Május 14. (2016): 5 évvel ezelőtt első alkalommal rendezték meg az Emlékhelyek Napja programsorozatot a gyulai várban. Ingyenes tárlatvezetéssel, solymászbemutatóval és előadásokkal várták a látogatókat. Működött a kovácsműhely, az egyik teremben reneszánsz ruhákat lehetett felpróbálni. A Nemzeti Örökség Intézete indította el ezt az országos programsorozatot, melynek egyik helyszíne Gyula volt.

Május 15. (2016): 5 évvel ezelőtt újraszentelték a gyulai Almásy-kastély kápolnáját. Az ökumenikus eseményen a római katolikus (Kovács Péter esperesplébános), a református (Baráth János lelkész), az evangélikus (Tóth Károly lelkész), a baptista (Matuz József lelkipásztor) és a román ortodox egyház képviselője (Kovács Kalinik Arhimandrita egyházi tanácsos) is részt vett. A kastély földszintjén lévő kápolnát gróf Wenckheim Józsefné Gruber Mária Terézia (1753–1801) javaslatára alakították ki, és egykor a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték fel. Majd a XVIII. század második felétől – mintegy száz esztendőn át – egészen 1852-ig töltötte be feladatát, udvari káplánok szolgálatával. Az azóta eltelt időszakban egészen 2016-ig sok minden történt a falai között.

Május 17. (1996): 25 évvel ezelőtt ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a Gyulai Rendőrkapitányság felújított épületét, amely a munkálatok során egy szárnnyal is bővült. Avatóbeszédet dr. Nyíri Sándor, a Belügyminisztérium helyettes rendészeti államtitkára mondott.

Május 18. (2011): 10 évvel ezelőtt a felújított, átalakított Erkel Ferenc Emlékház ünnepélyes megnyitója volt. Köszöntőt mondott dr. Latorcai János, az országgyűlés alelnöke, a polgármester, Somogyváry Ákos karnagy az Erkel család képviseletében. Az Erkel-emlékház fejlesztése tartalmazta a kiállítóhelyi épület felújítását, illetve a kiszolgáló épület bővítését. A szükséges épületrekonstrukciós munkákon túl látogatóbarát fejlesztések történtek. A többnyelvű digitális tárlatvezetés, emlékként funkcionáló belépőjegyek és az érintőképernyős információs rendszer valamennyi látogatói célcsoport igényeit figyelembe véve teszi lehetővé Erkel Ferenc kulturális örökségének bemutatását. A projekt összköltsége 182 millió 434 ezer 537 forint volt, az igényelhető támogatás összege 155 millió 69 ezer 356 forint.

Május 19. (1996): 25 évvel ezelőtt népi és sportjáték fesztiválnak adott otthont a Városi Sportcsarnok, az Implom József Általános Iskola és az Aranykereszt Hotel. A versenyen (a Kakas-napon) három megye – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád – két-két csapata vett részt. A versenyek és a sakkverseny helyszíne a sportcsarnok volt, az asztalitenisz-küzdelmeket az iskolában bonyolították le, a tekecsapatok az Aranykereszt Hotel tekepályáján mérték össze erejüket. A sportrendezvényen Békés megye I. csapata diadalmaskodott, amelyben gyulaiak is voltak.

Május 21. (1471): 550 évvel ezelőtt született Nürnbergben Albrecht Dürer (meghalt 1528-ban) német festő és grafikus. Ajtós községből származott a családja. 1455-ben telepedett le a Dürer család Nürnbergben.

Május 21. (2011): 10 évvel ezelőtt korszerű játszóteret és műfüves focipályát avattak Máriafalván az Almássy Kálmánné téren. Az északi városrészeket fejlesztő 400 milliós beruházásnak az Európai Regionális Fejlesztési Alap mintegy 85%-át állta, ennek része a felavatott játszótér, a Mészáros Péter Futballpálya felépítése és a környékük megszépítése is.

Május 22. (1921): 100 évvel ezelőtt Gyulára menekült Dombay Artúr zene- és énektanár, az általa szervezett és betanított vegyes karral a katolikus nagytemplomban Mozart és Händel egy-egy műénekét adta elő. A művészi precizitással és finom színezéssel előadott klasszikus énekek a misén megjelenteket kellemesen meglepték, és nagy gyönyörűséget okoztak. Ettől kezdve rendszeresen fellépett a vegyes kar műénekkel a templomban.

Május 22–24. (1996): 25 évvel ezelőtt tartották meg a II. Magyarországi Epilepsziaellenes Betegkonferenciát Gyulán, az Erkel művelődési központban. Az első konferenciát Budapesten rendezték meg. A gyulai volt az első vidéki találkozó. Közel kétszázan érkeztek a betegkonferenciára nemcsak a megyéből, hanem az ország távolabbi részeiből is. Első nap szakorvosokkal beszélgettek a kivizsgálás, a gyógyszerezés lehetőségeiről, az öngyógyításról, a csoportterápiáról, a gyermekepilepsziáról és a szociális ellátás változásairól. Másnap tudományos programmal folytatódott a találkozó: kongresszust tartott a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság és a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga magyar tagozata. Közel 300 fő szakember vett részt a kongresszuson.

Május 24. (1921): 100 évvel ezelőtt Gyula városa díszközgyűlésén a város díszpolgárrá választotta a magyar békedelegáció vezetőjét, gróf Apponyi Albertet. A gróf ezen a napon ünnepelte születésének 75. és közéleti munkásságának 50. évét. Tevékenységét ismerte el a város e cím megítélésével.

Május 25. (2011): 10 évvel ezelőtt a Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézete két új központot nyitott. A Karrier Iroda az egyetem hallgatóinak elhelyezkedésében, az Életmentő Tréningközpont az elsősegélynyújtásban vállalt fontos szerepet.

Május 26. (1896): 125 évvel ezelőtt alakult meg a Békésmegyei Közegészségügyi Egyesület a vármegyeháza kistanácstermében 37 alapító taggal. Az alakuló ülésen megjelentek az egyesületnek a megye közegészségügyével hivatalosan foglalkozó tagjai és az ügynek ismert támogatói. Az értekezleten elnöknek választották meg dr. Fábry Sándort, a bizottság tagjaivá kérték fel: Zöldy János vármegyei főorvost, dr. Hajnal Istvánt, dr. Berkes Sándort, Gróh Ferencet, Oláh Györgyöt, Schrőder Kornélt, Varságh Bélát és dr. László Eleket. Elhatározták, hogy arra törekszenek, működésük minél nagyobb súlyt, tért nyerjen és adjon, a szervezet belép az országos közegészségi egyesületbe, de önállóságát megtartja. Elismerték azt, hogy az országos egyesületben fizetendő tagsági díj egyszersmind a megyei egyesület tagságára is jogot nyújt.

Május 26. (2016): 5 évvel ezelőtt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Gyula Város Önkormányzata, valamint a Gyulai SzC Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma állandó kihelyezett kiállítást nyitott: Boltmúzeum a „Süvegcukorhoz” néven. Az eseményen köszöntőt mondott dr. Görgényi Ernő polgármester, a kiállítást Török Róbert, a vendéglátóipari múzeum igazgatóhelyettese nyitotta meg. A kiállítóhely helyszíne a Harruckern-iskola.

Május 27–28. (2016): 5 évvel ezelőtt a gyulai vár ostromának 450. évfordulója kapcsán rendeztek tudományos konferenciát a városban „A kereszténység oszlopa – Gyula 1566-ban” elnevezéssel. A találkozó első napján számos előadás hangzott el, a második napján műhelybeszélgetések voltak történészek, régészek, levéltárosok, építészek és egyetemi tanárok részvételével.

Május 28. (1971): 50 évvel ezelőtt a kórház fennállása alkalmából megtartott ünnepségsorozat részeként átadták a volt tüdőkórházból kialakított új sebészeti osztályt. Az új sebészetet dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter beszédével avatták fel.

Május 30. (2016): 5 évvel ezelőtt új forgalmi rend lépett életbe a belvárosban a Karácsonyi János Általános Iskolánál. A Corvin utca egyirányúvá vált a Jókai utcától az Árpád utca irányába. A Jókai utcától az Esze Tamás utcáig megmaradt a várakozni tilos jelzés. Majd ezeken túl az Esze Tamás utca egyirányúvá vált, és a járművek az Erkel tér irányából közlekedhetnek a Corvin utca irányába. Az utca elején a szűk útszakasz miatt várakozni tilos.

Május (1971): 50 évvel ezelőtt rövid hírt közöltek arról, hogy értékes filmet kapott Gyula Nürnberg város vezetőségétől. A nürnbergiek elküldték a gyulai múzeum részére azt a kisfilmet, amelyet az 1928. évi gyulai Dürer-ünnepségen készítettek. Akkor Nürnberg város polgármestere is megjelent Gyulán.

Május (1946): 75 évvel ezelőtt az Alföld című lap rövid hírt közölt arról, hogy a kormány elhatározta: Gyulán román tannyelvű gimnáziumot állít fel.

Május (1996): 25 évvel ezelőtt megalakult a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) gyulai szervezete. Ideiglenes ügyvivőjük Csákabonyi György lett.

Május (1996): 25 évvel ezelőtt három településen is megalakult a Kéthly Anna Szociáldemokrata Párt helyi szervezete. Sarkadon Szegedi György, Okányban Márton Róbert, Gyulán pedig Illés Kornél töltötte be az elnöki szerepet.

Május–június (1971): 50 évvel ezelőtt a törökzugi templom leletmentő feltárása volt, melynek elvégzésével Kovács Lászlót bízták meg. Az új lakótelep (Törökzug) építésének tereprendezési munkáinál nagyméretű falalapozásokat dózeroltak szét, és igen sok sírt pusztítottak el. Leletmentéssel nagyméretű templom alapfalait és ezek mentén 54 középkori sírt tártak fel. A feltáró munkát Glattfelder Lucia restaurátor, az alaprajzi felmérést Egyed Endre segítette.