Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Mészáros Kálmán gyulai születésű Afrika-kutatóra, orvosra, szakíróra, vadászra emlékeztek születésének 130. évfordulóján, május 8-án Tiborc utcai emléktáblájánál a Pejrét Vadásztársaság szervezésében.
Bránya János vadász, a Pejrét Vadásztársaság tagja beszédében felidézte: Mészáros Kálmán 1894. május 8-án született Gyulán. Szülővárosában érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet. Az első világháborúban előbb frontorvos volt, majd Gyöngyösön és Erdélyben dolgozott. A háború után munka nélkül maradt, 1924-ben Franciaországba vándorolt, majd Dzsibutiba, azután Etiópia fővárosába, Addisz-Abebába utazott, ahol magánorvosként praktizált. Innen Godzsám tartomány fejedelmének, Ras Hailunak a meghívására Debra Markos városába ment. A térségben, ahol a legelemibb higiéniai szabályokat sem ismerték, az egyetlen orvos volt; amputált, operált, és nyolcezer újszülöttet segített a világra – emelte ki.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
1929-ben összekülönbözött a tartományúrral, aki nem akarta kifizetni a járandóságát, ezért Addisz-Abebába szökött. Miután meggyógyította a leendő császár keresztapját, Tafari herceg, a későbbi Hailé Szelasszié őt nevezte ki a hadsereg orvosává. A trónöröklésért folytatott háború idején ő látta el a sebesülteket, munkája elismeréseként megkapta az Etiópia Tiszti Csillagának Lovagja kitüntetést, és részt vehetett Hailé Szelasszié megkoronázásán. A császár megbízta az országos egészségügyi hálózat kiépítésével is. Később Tanganyikába ment, ahol két évig praktizált. 1938-ban hazatért, Kiskunfélegyházán, később Ároktőn dolgozott körzeti orvosként. 1971-ben halt meg Miskolcon – elevenítette fel a vadász.
Bránya János arra is kitért, hogy Mészáros Kálmán több mint tízéves etiópiai tartózkodása alatt számos magánexpedíción vett részt, és több afrikai vadat is ejtett. Ma is nem hivatalos világrekord, hogy egy perc alatt négy támadó oroszlánt lőtt le – hangzott el a beszédben.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Az orvos eljutott a hírhedt Danakil-földre is, amelyet rettegett fejvadászok laktak. Útjain sokat fényképezett és filmezett, megörökítette a népviseleteket és a szokásokat is –ismertette a vadász.
Azt is elmondta: Mészáros Kálmán hazatérése után számos előadást tartott afrikai élményeiről; trófeáit, filmfelvételeit a Magyar Természettudományi Múzeumnak adományozta. Két könyve jelent meg, Abesszínia a vadászok paradicsoma és Afrikai vadászemlékek címmel.
Bránya János lapunknak kifejtette: a későbbiekben is szeretnének megemlékezni Mészáros Kálmánról, akire Gyula város és a vadásztársadalom is büszke lehet.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Emlékeztetett: az emléktábla felállítását Zuberecz Tibor, Békés vármegye fővadásza, az országos vadászkamara vármegyei elnökhelyettese kezdeményezte tíz évvel ezelőtt; az avató ünnepségen Mészáros Kálmán lánya is részt vett.
A mostani megemlékezésen jelen volt Kiss Szabolcs, a városrész önkormányzati képviselője is, aki lapunknak úgy fogalmazott: örül, hogy Románvárosnak sok híres szülötte van, köztük Mészáros Kálmán.
Az eseményen kürtszóval és egyperces néma főhajtással is megemlékeztek az Afrika-kutatóról. Emléktáblájánál Belinszky Imre, a Pejrét Vadásztársaság felügyelőbizottságának elnöke és Szekeres Károly vadász helyezett el koszorút.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
