Gyulai Hírlap - 50 éve épült a gyulai Hunguest Hotel Erkel, akkor még SZOT-Medosz üdülő néven

Molnár Lajosné elmondta: Békéscsabáról hívták őket annak idején Gyulára, férjét úszóedzőnek kérték fel, ő a szállodában kapott munkát. Főkönyvelője volt a gyógyüdülőnek, majd négy évig vezetője.

– Emlékezetes esemény maradt, hogy az üdülő megnyitása előtt a szélsőséges időjárás következtében olyan helyzet állt elő, hogy Sarkadot súlyos árvíz fenyegette. A kitelepítettek befogadására az üdülő is felkészült. Az akkori híradások szerint a júniusi árvíz volt az addig mért legnagyobb, és legtovább elhúzódó árvíz a Körösökön – osztotta meg lapunkkal. 

Arról is beszélt, hogy a hatalmas szállóval az országos sajtó is foglalkozott. Az első épület három év alatt készült el közel 50 millió forintból. Tervezője a sarkadi születésű Kiss István volt, belsőépítésze pedig Fekete György. A megnyitót 1970. július 7-én délelőtt 10 órakor tartották.

Molnár Lajosné elmondta, hogy a szálloda féléves csúszással indult a tervezetthez képest, mert az átadáskor kiderült, hogy nincs kézmosó a fürdőszobákban.

A hotel egykori dolgozója azt mesélte, akkoriban egy szoba éppen feleakkora volt, mint most, így nem ritkán ezren üdültek Gyulán egyszerre. 

– Télen-nyáron telt házzal működtünk. A Gyulai Várfürdőnek minden vendég után fizettük a jegyet, abból az az intézmény is jól megélt – emlékezett vissza Molnár Lajosné, aki azt is fel tudta idézni, hogy annak idején még ülőkádakkal voltak felszerelve az apró fürdőszobák. 

– Egyszer szünet volt fél éven át, mert épült a Csepel Üdülő, vagyis a mai Dürer szárny. Ezt a Csepel Vas- és Fémművek finanszírozta. Amíg az épület készült, a dolgozóknak nem volt munkája. Varrógépeket állítottunk a szobákba, és a dolgozók a Békéscsabai Kötöttáru Gyárnak varrták a gatyákat – mondta el az egykori vezető. Hozzátette: a szakácsok, felszolgálók, recepciósok nagyon élvezték a feladatot.