Fotó: Incze László
„A végsőkig leegyszerűsített, stilizált kilenc figura horizontálisan, az elő- és a középtérbe komponált csoportja. Fehérrel, kékekkel, lilákkal, szürkékkel, fekete kontúrokkal fogalmazva.” „Kék, vörös és zöld axonometrikusan ábr. kockákon különböző pozíciókban, fehérrel fogalmazott stilizált emberalakok, fekete kontúrral kiemelve. A háttér négy mezőre osztott.”
Ezekkel a leírásokkal szerepel a gyulai Erkel Ferenc Múzeum képzőművészeti tárának leltárkönyvében az a két Vasarely-nyomat, amelyek a közgyűjteménynél az ezekben a hetekben zajló revízió során kerültek ismét a szakemberek kezébe.
Mivel revízióról, azaz a meglévő gyűjtemény felülvizsgálatáról van szó, nem pedig egy új kollekció átnézéséről, nem fogunk olyan műkincsekre akadni, amelyekről ne lett volna tudomásunk. Ennek ellenére mindig öröm szembesülni azzal, hogy ilyen alkotások is vannak az Erkel Ferenc Múzeum birtokában – tájékoztatott Liska András, a múzeum szakmai vezetője. Hozzátette: az ilyen impulzusok abban is segíthetnek, hogy újabb időszaki kiállítások kialakításán is elgondolkodjanak a turisztikailag kiemelt időszakokban.
Fotó: Incze László
A Staféta és a Tornászok című szitanyomatokat Victor Vasarely tervezte és készítette, illetve az alkotó által felügyelt technikai eljárással sokszorosították azokat. Liska András közlése szerint limitált mennyiségű sokszorosításról van szó; ez kiderül a műtárgyak előlapján szereplő jelölésből, amely természetesen bejegyzésként a leltárkönyvben is szerepel. A múzeum Vasarely képei esetében a leírásban szereplő "93-100” megjegyzés azt jelenti, hogy mindkét lapból összesen 100 példányt készített a mester, ezek pedig a 93. számozott, egyedi példányok. Mindkét nyomatot a Vasarely Alapítványtól vásárolta korábban a közgyűjtemény.
A sokszorosított grafika a képzőművészet bevett és elfogadott műfaja, s nem azt jelenti, hogy a több példányban készült műtárgy ne lenne eredeti. Sok 20. századi elismert képzőművész, így Vasarely, vagy éppen Andy Warhol is alkalmazta a sokszorosított grafika technikáját.
A nem sokszorosított technológiával készült Vasarely képek ennél persze jóval értékesebbek, de öröm, hogy nekünk van két egyedi, sorszámozott, és szignált nyomatunk az optikai festészet, más néven „op-art" legjelentősebb képviselőjétől – tette hozzá az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője.
Fotó: Incze László
Ezekben a napokban, április 9-én emlékezhetünk Victor Vasarely születésének 114. évfordulójára, aki Vásárhelyi Győző néven Pécsett látta meg a napvilágot. A huszonnégy éves korától Franciaországban élt alkotó a 20. század egyik legmeghatározóbb képzőművésze volt. Őt tekinthetjük az optikai festészet, vagyis az „op-art" legjelentősebb képviselőjének, mind festő, szobrász életműve, mind pedig számos elméleti munkája révén. Vasarely művei nem mentek ki a divatból, kedveltek és keresettek a műértők, műgyűjtők körében, hiszen például a művészeti árveréseken napjainkban is sikeresen értékesítenek hasonló műveket.
