Gyulai Hírlap - A büdzsé, a városerdei kerékpárút és a városi arculat is napirenden szerepelt

Kiszivárgott?

A napirend előtti beszámolóknál Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) arról érdeklődött, indított-e Csige Gábor jegyző belső vizsgálatot a polgármesteri hivatalban annak kapcsán, hogy a tavalyi gyulai önkormányzati választás idején felkerült a Mélytorok blogra a Mindenki Magyarországa Mozgalom képviseletében eljáró Csóka-Szűcs János helyi választási irodának címzett nyilatkozata és az arra adott válasz. „Hogyan szivároghatott ki a polgármesteri hivatalból ez az anyag?” – kérdezte.  

– Nem szivárgott ki az anyag. Az önök jelölőszervezetének delegáltja is ott volt azon az ülésen, amelyen tájékoztattam a választási biztosságot Csóka-Szűcs János beadványáról és a választási iroda arra adott válaszáról. Volt olyan delegált, aki erről másolatot is kért, az iktatott példányt másoltam le és mutattam körbe – válaszolta a jegyző. Hozzátette: a dokumentum nem a hivatalból került ki, a blogra a választási bizottság nyílt ülésén átadott másolat kerülhetett fel.  

 

Takarékos büdzsé

A város költségvetését 13 igennel, egyhangúlag fogadta el a grémium. Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester a rendelettervezet tárgyalásakor hangsúlyozta: az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a pénzügyi stabilitást, a takarékosságot és az óvatosságot tartották szem előtt a büdzsé elkészítésekor. Elmondta: a kiadás és bevétel főösszege 7 milliárd 648 millió forint, és 320 millió forint tartalékkal is terveztek.

Aláhúzta: a költségvetés összeállításakor kiemelt szempont volt, hogy forrást biztosítsanak a beruházásokhoz. Erre a célra az összköltségvetés 36 százalékát, 1,8 milliárd forintot állítottak be, ennek 29 százalékát teszi ki a városi önerő, a többi pályázati támogatás.

Ugyancsak fontos szempont volt a büdzsé elkészítésekor a közszférában dolgozók bérének emelése – emelte ki a városvezető. Elmondta: az önkormányzati cégek 54 millió forinttal, az intézmények 16 millió forinttal kapnak több támogatást idén, mint tavaly. Hozzátette: az állami normatíva 2020-ban 85 millió forinttal több, mint 2019-ben, és ez az összeg év közben tovább emelkedhet. Az önkormányzat tervezett adóbevétele is több idén, mint tavaly, 75 millió forinttal haladja azt meg.

 

Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) módosító javaslatára a képviselő-testület arról is határozott, hogy a rossz állapotú védett sírok felújítása érdekében 3,5 millió forinttal kiegészíti az értékvédelemre szánt 3,5 millió forintot.

Kiss Tamásné (Fidesz) kiemelte: a költségvetés idén sem tervez működési hiánnyal, ugyanakkor folyamatosan emelkedik a város iparűzési adóból és idegenforgalmi adóból származó bevétele.  

Galbács Mihály arra várt választ, hogy emelkedhet-e a polgármesteri hivatal dolgozóinak bére. A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy mire használja fel az önkormányzat azt a 66 millió forintot, amelyet az közlekedési és hálózati létesítmények felújítására különítettek el.

A polgármester utóbbi kapcsán közölte: az összeget utak és járdák felújítására fordítják, hogy mely szakaszokra, arról a képviselő-testület dönt majd. A bérezés kapcsán kifejtette: az előző évekhez hasonlóan igyekeznek a lehető legmagasabb illetménykiegészítést megadni az önkormányzati dolgozóknak.

 

Csige Gábor elmondta: a járdákra és utakra szánt 66 millió forint egy része áthúzódó tétel tavalyról. A fizetések kapcsán megjegyezte: a megye többi településéhez képest hosszú évekig kimagasló volt Gyulán a hivatali dolgozók díjazása, ám a többletet „elolvasztotta” a garantált bérminimum erőteljes ütemű emelése.

Leszögezte: a béremelések esetében hosszú távra kell tervezni, ezért óvatosnak kell lenniük. Példaként említette, hogy egy bruttó húszezer forintos illetményemelés száz főre, 12 hónapra, járulékkal együtt 30 millió forint többletkiadást jelent.

Kitért arra is, hogy az önkormányzat csaknem 300 millió forintot tesz hozzá adóbevételeiből a bérekhez, mert a normatíva a kiadások felét sem fedezi. Hozzátette: a köztisztviselőket egyéb juttatásokkal igyekeznek segíteni. Megemlítette, hogy február 1-jétől új juttatásként a munkába járás teljes költését megtérítik.  

 

Üzemeltetőváltás

A tanácskozáson arról is döntés született, hogy forgalomba helyezése után a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezeléséből a gyulai önkormányzat kezelésébe kerül a Gyulát és Városerdőt összekötő kerékpárút, a határozati javaslatot 11 igennel, egy nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a grémium. A döntéssel az önkormányzat vállalja a 4477 méter hosszú bicikliút teljes körű üzemeltetését, fenntartását és tisztán tartását, a költségeket a Gyulai Közüzemi NKft. városüzemeltetési feladatokra biztosított forrásából fedezik.  

Görgényi Ernő az előterjesztés tárgyalásakor elmondta: egy kormányrendelet értelmében az önkormányzati tulajdonú kerékpárút üzemeltetője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. lenne. A településvezető azt javasolta, hogy a város vegye át a feladatot az állami cégtől, mivel a lakosok úgyis az önkormányzaton kérik számon a két gyulai belterületet összekötő szakasz karbantartást.

– Eddigi tapasztalataink alapján nem számíthatunk arra, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a megfelelő időben és gondossággal végzi el a rá bízott feladatokat – fogalmazott. Példaként hozta fel, hogy a városban található állami közutakat is a Gyulai Közüzemi NKft. takarítja.

– Ha megvárnák, míg a Közút letakarítja ezeket, elárasztanák a Gyulai Közüzemi NKft.-t és a polgármesteri hivatalt a jogos panaszok – mondta. A polgármester úgy vélte, „nem jutnának előrébb”, ha az állami céget jelölnék ki a kerékpárút kezelőjének.

Galbács Mihály kijelentette: nem tartja szerencsésnek, hogy az önkormányzat „önként és dalolva” átvesz a kijelölt üzemeltetőtől egy nem kötelező feladatot és az azzal járó felelősséget. Mint mondta, a város ezzel olyan „nyűgöt vesz a nyakába”, ami meghaladhatja az egymillió forintot. Úgy vélte, a Kisdelta tározó töltésén haladó szakaszt árvízi védekezés esetén megrongálhatják a nehézgépek, ami vitára adhat okot. Az is előfordulhat, hogy a téli időszakban egy ittas biciklis balesetet szenved a töltésen, amiért az önkormányzatnak kellene fizetnie – vélekedett. Azt is megjegyezte, hogy véleménye szerint komolyabb hatástanulmányra volna szükség a döntéshez.   

 

Alt Norbert (Fidesz) leszögezte: épp a problémák elkerülése miatt kell az önkormányzat kezelésébe venni a bicikliutat. Az alpolgármester kifejtette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Közút nem végzi el megfelelően az üzemeltetési feladatokat a megyében, Gyulán van olyan útszakasz, ahol a füvet is a Közüzem dolgozói vágják le nyáron a cég helyett.

Görgényi Ernő úgy fogalmazott: a Közút gondatlansága miatt így is, úgy is a város viseli a költségeket, az önkormányzattól várják el a lakosok az utak karbantartását.

– Papíron hiába a Magyar Közút a kezelő, ha a valóságban ez semmilyen költségmegtakarítást nem jelent – jelentette ki. „Akkor inkább tegyük tisztába a dolgot” – tette hozzá.

Azt is mondta: Galbács Mihály ne tartson attól, hogy a városnak kell fizetnie, ha egy részeg ember leesik a gátról a biciklijével, ilyen esetben ugyanis nem az önkormányzat a felelős.

A határozati javaslatot Galbács Mihály nem szavazta meg, Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) pedig tartózkodott. 

 

Új arculata lesz a városnak

Lezárult a városi arculat megújítására kiírt pályázat, a képviselő-testület a győztes CommUnique-t (Carepaly Bt.) kérte fel arra, hogy alakítsa nagyarculattá pályázati anyagát. A feladatra a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. idei költségvetése nyújt fedezetet.

Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor felidézte: a grémium tavaly júliusban döntött arról, hogy pályázatot ír ki a város arculatának megújítására, a lebonyolítással a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.-t bízta meg.

A polgármester elmondta: a cél egy olyan pályamű létrehozása volt, amely a városi arculat megújításának alapköve lehet. Az elképzelések szerint a már meglévő cégek és intézmények arculatát egy brand alá rendeznék.

A pályázók felé elvárás volt, hogy az általuk elkészített új arculat online és offline formában is használható legyen, és „egységesen működjön” az önkormányzati cégek meglévő arculatával – ismertette a városvezető. Hozzátette: a pályázatra gyulai kötődésű cégeket, grafikusokat hívtak meg. A 12 pályázó közül 10 adott be arculati tervet, ketten visszaléptek.

A pályázati anyagokat elbíráló zsűri elnöki tisztét Simon Péter Bence, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika Tanszékének adjunktusa töltötte be. A bizottság tagja volt: Lencsés Tamara, a Magyar Turisztikai Ügynökség programigazgatója, Görgényi Ernő polgármester, Csige Gábor jegyző, Béres István főépítész, Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc NKft. ügyvezetője, Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai NKft. ügyvezetője, Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezetője, Arató Henrietta, az Elizabeth Hotel igazgatója és Tóth Gábor, a Hunguest Hotel Erkel igazgatója.

A pályázaton első helyen végző CommUnique (Carepaly Bt.) egymillió forintot nyert el, és további egymillió forintot kap pályamunkája nagyarculattá alakítására.

Faniszló Norbert, az ügynökség egyik alapítója, ügyvezetője a képviselő-testületi ülésén elmondta: a logó megalkotásánál arra törekedtek, hogy modern, de a hagyományokat tisztelő jelkép szülessen, amely egyértelmű, egyszerű, informatív, könnyen megjegyezhető és megkülönböztethető.

Faniszló Ádám, a cég tervező grafikusa kifejtette: az arculat alapelemei, a várfal, a boltíves forma, a pajzsforma és a hullám, szorosan kapcsolódnak a városhoz.

 

A második helyezett Varga Tamás jutalma félmillió forint. A pályázó a tanácskozáson úgy fogalmazott: Gyula egyszerre régi és modern, erre a kettősségre építette az általa tervezett arculatot.

A harmadik helyezett sevendots&pakozdi design studio háromszázezer forint díjban részesült. Tervezői, Pákozdi Rebeka és Cserpák-Both Eszter kiemelték: pályamunkájuk elkészítésekor azt tartották a legfontosabb szempontnak, hogy valamilyen módon reagáljanak a város vizuális megjelenésére. Elmondták: a tervezés alapját a történelmi fürdőváros szlogen képezte.

Komoróczki Aliz közölte: a nagyarculat létrehozása során egy ernyőmárkát hoznak létre, amely alá albrandek tartoznak majd. Hozzátette: a hosszú távú munka állomásairól a képviselő-testületnek is beszámolnak.

A határozati javaslatot 13 igennel, egyhangúlag szavazta meg a grémium.

 

Átadott építéshatósági feladatkörök

Tizenkét igennel, két tartózkodás mellett azt is jóváhagyta a képviselő-testület, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a Békés Megyei Kormányhivatalhoz kerüljenek a város jegyzőjének építéshatósági feladatkörei. Az önkormányzat a feladatot ellátó köztisztviselőket és a feladathoz kapcsolódó vagyon használati jogát szintén átadja a kormányhivatalnak.

Leel-Őssy Gábor a határozati javaslat tárgyalásakor úgy fogalmazott: az előterjesztésnél tetten érhető az önkormányzatiság mint fogalom kiüresítése. Jó az nekünk, hogy ezt a hatáskört kiszervezik alólunk? – kérdezte a város jegyzőjétől.

– Nem tudunk mit tenni – válaszolta Csige Gábor. Kifejtette: mint szakhatóságként eljáró jegyző továbbra is számos építési engedélyezési eljárásban vesz majd részt. „Ráhatásaink az építéshatósági ügyekre nem szűnnek meg, csak az eljárás gazdájának a szerepe szűnik meg” – fogalmazott.

Görgényi Ernő kifejtette: neki is vannak aggályai. Mint mondta, az önkormányzat építéshatósági osztálya a törvényi keretek között sok esetben tudta segíteni a gyulai beruházások megvalósulását. „Meglátjuk, hogy a kormányhivatali berkekben ez a szemlélet hogy érvényesül majd” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy a településképi véleményezési eljárás során az önkormányzat továbbra is élhet az eszközeivel. 

 

Támogatás a Békés Megyei Culinary Teamnek

A képviselő-testület arra is rábólintott, hogy Kónya István alpolgármesteri keretéből félmillió forinttal támogassa a Békés Megyei Culinary Team Alapítvány idei szakácsolimpián való részvételét. Görgényi Ernő elmondta: a stuttgarti eseményt február 14–18. között rendezik meg.

Az előterjesztésből az is kiderül, hogy a team munkáját négy gyulai segíti, a nemzeti válogatottban pedig két fürdővárosi vesz részt. Az alapítvány kérelmében az is szerepel, hogy a megmérettetésen a jövőben egy „Nagy-Magyarországot” képviselő csapatot is elindítanának, amelynek a tagjai között erdélyi, felvidéki és újvidéki séfek is lennének.

 

Módosított önerő

Módosította a grémium az önerő mértékét a Gyulasport Nonprofit Kft. két taopályázatához kapcsolódóan. Görgényi Ernő felidézte: az önkormányzati cég a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségétől és a Magyar Labdarúgó Szövetségtől nyert el támogatást. Az összegekből tovább korszerűsítik a tornacsarnokot és a sportpályát.  

A polgármester elmondta: a kosárlabda-szövetség pályázata esetében 10 millió 269 ezer forintról 10 millió 774 ezer forintra, a labdarúgó-szövetség támogatása esetében pedig 15 millió 265 ezer forintról 10 millió 716 ezer forintra módosult a saját forrás mértéke.

Leel-Őssy Gábor kérdésére kifejtette: amennyiben a cégnek további támogatókat sikerül bevonnia a beruházásokba, csökkenthető az önkormányzati támogatás összege.

 

Keresik az óvodavezetőt

A képviselő-testület arról is határozott, hogy pályázatot ír ki Gyula Város Egyesített Óvodájának intézményvezetői álláshelyére, és háromtagú bizottságot hoz létre a beérkező szakmai anyagok véleményezésére, a pályázók meghallgatására.

Görgényi Ernő emlékeztetett: a grémium a tavaly decemberi ülésén járult hozzá Becseiné Lock Gabriella közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséhez, az intézményvezető ugyanis negyven év szolgálati ideje leteltével, 2020. szeptember 1-jétől nyugdíjba vonul.

A pályázatokat véleményező bizottságba a városvezető javaslatára Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója, Gugolyáné Marosán Márta, a galbácskerti óvoda tagintézmény-vezetője és Kónya István alpolgármester került be, a tagok tiszteletdíjra nem jogosultak. A bizottsági posztokra más javaslat nem érkezett.