Boldog közép- és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező 10. és 11. osztályos erkeles diákok: Szabó Tímea, Péczeli Nóra, Petroly Patrícia, Magyari Tímea, Haász Réka, Samu Gergely, Herdeló Gergő, Recski József, Balogh Zoltán, Oláh Zalán
Forrás: Erkel Ferenc gimnázium
– A nyelvvizsga megszerzése az egyetemi tanulmányok megkezdésének már nem alapfeltétele, de hasznos lehet, ha már a középiskolában túlesünk rajta.
– Valóban, a vonatkozó törvény módosítása miatt mégsem kötelező 2020-ban a továbbtanulni szándékozó diákok számára minimum egy középfokú nyelvvizsga megszerzése. Ez nagyon sok diák számára hatalmas megkönnyebbülést jelent, nem szabad azonban félvállról venni a dolgot. Gondoljunk csak arra a több ezer végzett egyetemistára, akinek „bennragadt” a diplomája nyelvvizsga hiányában. A kormány számos intézkedést tesz a helyzet megoldására, azonban jobb megelőzni a bajt. Véleményem szerint a legjobb, ha már a középiskolai tanulmányok idején megszerzik a nyelvvizsgát a diákok.
– Az iskolai oktatás keretében eljuthat valaki arra a szintre, hogy nyelvvizsgát szerezzen?
– Meggyőződésem, hogy költséges magánórák nélkül, következetes és rendszeres tanórai munkával is le lehet tenni a közép- vagy akár a felsőfokú nyelvvizsgát. Ehhez azonban a tanár és a diák közös és céltudatos együttműködésére, közös munkájára van szükség. A legideálisabb, ha az adott nyelvet a diák emelt óraszámban tanulja, így nemcsak a tananyagot lehet elsajátítani, hanem a nyelvvizsgára is fel lehet készülni. Az emelt óraszám tehát jó kiindulási pont, de sok olyan diákot is tudnék említeni, aki az alapképzést választotta, mégis sikerült közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsgát szereznie. Sőt, néhányan közülük a Szegedi Tudományegyetem anglisztika szakos hallgatói lettek. Nagyon büszke vagyok rájuk.
– Melyik a legkönnyebb nyelvvizsgatípus?
– Valamennyi vizsgatípusnak megvannak az előnyei és hátrányai. A Közös Európai Referenciakeret egyértelműen meghatározza a nyelvvizsga kritériumait, a szint tehát adott, a vizsgázók saját készségeiktől függően érezhetik nehezebbnek vagy könnyebbnek az egyes feladattípusokat. Az egyéni adottságoktól függően más vizsgatípust ajánlok azoknak a diákoknak, akiknek jó a kommunikációs készségük, és mást azoknak, akik magabiztosak a nyelvtani feladatok megoldásában.
– Hogyan lehetne hatékonyabb a nyelvoktatás?
– Az Oktatási Hivatal 2018-ban készített egy átfogó felmérést a köznevelés keretében folyó idegennyelv-oktatás hatékonyságáról. E szerint megkérdőjelezhetetlen tény az, hogy a nyelvoktatás fejlesztésre szorul. Jó lehetőséget nyújthat erre, hogy a kormány a 2020/21-es tanévtől elindítja azt a programot, amelynek keretében a kilencedikes és tizenegyedikes diákok két hetet tölthetnek külföldi nyelviskolákban nyelvtanulással. Emellett azonban helyi szinten is mindent meg kell tennünk a fejlesztés érdekében. Nagyon fontos lenne összehangolni az alapfokú és középfokú nyelvoktatást, hogy azok valóban egymásra épüljenek. Így növelhető lenne a hatékonyság, és sok felkészülési időt meg lehetne spórolni. A grammatizáló, nyelvtanra épülő vagy az olvasó-fordító nyelvoktatás helyett a kommunikációra kellene több hangsúlyt fektetni, hogy a diákok a nyelvtani hibáik ellenére is merjék használni a nyelvet.
– Az Ön intézményében milyen a nyelvoktatás?
– Természetesen sok mindent lehetne fejleszteni, de úgy gondolom, az Erkelben szinte minden eszköz és lehetőség adott a sikeres munkához: interaktív táblák, internet-hozzáférés a digitális felületekhez és az élményszerű oktatáshoz, emelt óraszám, képzett nyelvtanárok. A diákok nemcsak a tananyagot sajátíthatják el a tanórákon, hanem a nyelvvizsgára is felkészítjük őket. Az Erkel-gimnázium nyelvvizsgahely is, így a diákok saját intézményükben, a megszokott környezetben, nyugodt légkörben tehetnek nyelvvizsgát. 2019-től az új LanguageCert vizsgarendszer akkreditált vizsgahelyszíne az intézmény.
– Mit kell tudni erről a vizsgarendszerről?
– Ez a vizsgatípus akkreditált, nemzetközileg is elfogadott vizsgatípus. A többi vizsgarendszerrel szemben előnye az, hogy „eredeti” angol vizsga, tehát a teljesítése 50 százaléktól sikeres. A népszerűségét növeli, hogy több vizsgafeladatot tartalmaz: az olvasásértés, beszédértés és szóbeli vizsgák 4-4 feladatot tartalmaznak, így több területről kell „összeszedni” a sikeres vizsgához szükséges pontokat. Szintén előnye, hogy a szóbeli vizsga hétköznapi kommunikációra épül, a vizsgázók véleményének kifejezésére. Évente hat alkalommal (szeptemberben, októberben, decemberben, februárban, márciusban és májusban) szervezünk nyelvvizsgát az iskolánkban. A LanguageCert vizsgarendszer nagyon sok „pluszszolgáltatást” nyújt a vizsgahelyeknek és a leendő vizsgázóknak is. Évente kétszer (októberben és márciusban) ingyenes próbanyelvvizsga-lehetőséget biztosítunk mindenkinek, aki az „éles” megmérettetés előtt szeretne visszajelzést kapni tudásáról. Ezenkívül a szóbeli tudás tesztelésére online szóbeli próbavizsgára is lehetőség van, részletes értékeléssel és tanácsadással.
– Honnan kaphatnak az új vizsgatípus iránt érdeklődők információt?
– A megye számos középfokú intézményébe kaptunk már meghívást szakmai napokra, szakmai konzultációra. Legközelebb 2020. február 6-án (csütörtökön) 16 órától az Erkel-gimnáziumba várjuk a leendő vizsgázókat és a vizsga iránt érdeklődő kollégákat, szülőket, akiknek bemutatjuk a vizsgarendszert, és hasznos tippeket, ötleteket adunk a felkészüléshez. Érdeklődni, jelentkezni az Erkel Ferenc gimnázium titkárságán lehet a 06-66/463-118-as telefonszámon.
