Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A musical cselekménye egy magyarországi sokác faluban játszódik, az ország déli részén, ahol ketten a helyiek közül, két jó szomszéd csúnyán összekap. A sértett felek egyike, hogy a másikkal kitoljon, eladja a házát az egyik faluszéli putriban lakó romának, és ezzel elindítja azt a visszafordíthatatlan folyamatot, amelynek során a korlátaik közül kitörni szándékozó cigányok sorra beköltöznek a horvátok három- és négyszobás házaiba. Végül a teljes falut felvásárolják.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Itt él Somnakaj (Trokán Anna), a fiatal cigánylány, aki gyönyörűen énekel. Tehetségére a helyi orvosnő (Falusi Mariann) is felfigyel. Az ő ösztönzésére és támogatásával költözik Somnakaj Budapestre, hogy ott énekelni tanuljon a konzervatóriumban. A fővárosban a szerelem is ráköszön. Megismerkedik a Londonból hazatért cigány rockerrel, Misivel (Vadász Gábor), akivel összeházasodik. A zenés darab cselekménye ennyi (szövegíró: Müller Péter Számi), mondanivalója pedig az, hogy roma polgártársaink is beépülhetnek a 21. századi társadalomba, amennyiben megvan bennük és bennünk, magyarokban erre a hajlandóság, nyitottság.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A kétórás műsor nem cigány és cigány művészek, alkotók összefogásával jött létre. Producere, Stromajer Andrea a szándékot is megfogalmazta, amikor így fogalmazott: a múlt ápolása és a jelen megteremtése mellett a jövővel is foglalkozni kell. Erre alapozva több észak-magyarországi megyében is meghirdették a Somnakaj-tehetségkutatót énekelni, táncolni tudó, szerető hátrányos helyzetű cigánygyermekek részére, hogy a musical néhány előadásában megmutathassák magukat, felléphessenek a „Nemzeti” színpadára.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A darab számos zenei műfajt elegyít (zeneszerzők: Kovács Antal, Marco Markovič, Szakcsi Lakatos Béla, Szirtes Edina Mókus), így aki a klasszikus értelemben vett magyar cigánymuzsikára számított, az valószínűleg elégedetlenül tért haza. A társulat ugyanis a hazai autentikus roma ritmuszenétől kezdődően a balkáni cigány és a spanyol gypsyn át a világzenéig mindent beleszerkesztett műsorába. Aki figyelt, az a Gypsy Kings-féle irányzatot is felismerte a nótákban, sőt az indiai sorozatfilmek betétdalainak hangzásvilágát is. Nekem még az oltyán manele is visszaköszönt az akkordok közül, valószínűleg a történet délszláv kötődései miatt. Így nem véletlen, hogy a Macskajajhoz és Goran Bregovičhoz fűzött emlékeim is előjöttek, végezetül pedig A cigánytábor az égbe megy című zenés ballada körvonalazódott előttem. Ha őszinte akarok lenni, a Somnakajról legelőször a film ugrott be, utána a többi asszociáció. A szereplők közül Falusi Mariannt emelném ki, aki Szakcsi Lakatos Béla gyakori közreműködőjeként énekelt hatalmasat.
Az alkalmi társulatot a Budapesti Operettszínház koreográfusa, Lénárt Gábor készítette fel, aki a producer kérésére hangolta újra a koreográfiákat a magyar néptánc és a modern táncok újszerű ötvözésével.
