Fotó: Gyulai Hírlap – M-P. J.
45 millió a balesetveszélyes szakaszra
A képviselő-testület 45 millió forint saját forrást különített el a Dobozi úti kerékpárút Csíkoséri sor és Aranyág dűlő közötti, balesetveszélyessé vált szakaszának a felújítására. Az összeget az idei költségvetés tartalékkeretéből biztosítja város.
Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester elmondta: a kerékpárútnak, amely az elsők között épült Gyulán, mostanra rendkívül leromlott az állapota. Mint arról beszámolt, az elmúlt években elkészültek a felújítási tervek, de a megvalósításhoz nem sikerült pályázati forrást elnyerniük.
Hangsúlyozta: az önkormányzati által biztosított összegből a kerékpárút legrosszabb állapotú, 806 méteres szakaszát újítják fel. Alt Norbert reményét fejezte ki, hogy 2-3 éves ütemezésben a teljes bicikliutat fel tudják újítani.
Galbács Mihály (Fidesz) kérdésére az alpolgármester közölte: a teljes, mintegy hat kilométeres szakasz rekonstrukciója a 2014-es tervek szerint mintegy 200 millió forintba kerülne.
Pályázaton kívüli önerőt kap a cselédszárny
Az Almásy-kastély oldalszárnyának rekonstrukciójához a grémium 15 millió forint pályázaton kívüli önerőt biztosított a jövő évi büdzsé terhére. Görgényi Ernő (Fidesz) emlékeztetett: az önkormányzat 2017-ben nyert el támogatást a Gasztroélmények fejlesztése Gyulán című pályázatára, amelynek keretében felújítják a Szent Miklós parkot és az Almásy-kastély oldalszárnyát. Utóbbinál nemrégiben lezajlott a nyílt közbeszerzési eljárás, a kiírásra mindössze két ajánlat érkezett.
A polgármester közölte: a beruházás becsült költsége 939 millió forint, ennél azonban az előnyösebb ajánlat is 15 millió forinttal magasabb volt. Annak érdekében, hogy megvalósulhasson a fejlesztés, az önkormányzat többletforrásként biztosítja a különbözetet.
Bod Tamás (Együtt, MSZP)megjegyezte: Galbács Mihály „a bizottsági ülésen kiverte a balhét” az előterjesztés miatt, annak tárgyalásakor azonban elhagyta a termet. Felidézte: a grémium tavasszal 235 millió forint pályázaton kívüli önerőt biztosított a beruházáshoz, így az összesen 250 millió forinttal kerül majd többe, mint ami a tervezői költségbecslésben szerepel. A képviselő arra várt választ, hogyan fordulhatott ez elő.
Görgényi Ernő elmondta: a projekt tervei több mint három évvel ezelőtt készültek, az akkori költségbecslések alapján a pályázatra elnyert 750 millió forint elegendőnek bizonyult. A kivitelezési tervek elkészülte után ennél pontosabb becslés állt rendelkezésükre, az ajánlatok beérkezte után pedig még pontosabb képet kaptak arról, hogy mennyibe kerül a beruházás. a Hozzátette: a piac a tervezői költségbecslést durván 1,5 százalékkal árazta felül, ami nem tekinthető kirívónak.
A településvezető aláhúzta: az irányítóhatóságtól plusztámogatást kér az önkormányzat a fejlesztésre, amit reményeik szerint meg is kap a város. Bod Tamás érdeklődésére megerősítette: ha új közbeszerzési eljárást írna ki az önkormányzat, legalább két hónappal elhúzódna a beruházás, és félő, hogy ez idő alatt tovább emelkednének az építőipari árak.
Fotó: Gyulai Hírlap – M-P. J.
Pótmunkákra van szükség
A Béke sugárúti inkubátorház kialakítása során felmerült pótmunkákra 5,5 millió forint pályázaton kívüli önerőt szavazott meg a képviselő-testület az idei költségvetés tartalékkeretéből.
Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor felidézte: a vállalkozói irodák kialakítására a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból nyertek el pénzt. Elmondta: a kivitelezés során kiderült, több olyan, műszakilag indokolt pótmunkát is el kell végezni, ami az eredeti tervekben nem szerepelt.
Mint ismertette, a megsüllyedt padlók bontásakor derült fény arra, hogy az épület alatt korábban részben feltöltött és elzárt pincehelyiségek találhatók. A későbbi süllyedés megakadályozása érdekében ezeket szakszerűen fel kell tölteni, a megsüllyedt falat újra kell építeni. Emellett a héjazat bontását követően az is kiderült, hogy az addig eltakart tetőszerkezeteket részlegesen meg kell erősíteni.
A pótmunkák összege 13,3 millió forint, ezt részben a pályázatban rendelkezésre álló tartalékból, részben az önkormányzat által biztosított 5,5 millió forintból fedezik.
Galbács Mihály az előterjesztés tárgyalásakor arról beszélt, hogy a beruházás összegéből biztosították volna annak a labdarúgócsarnoknak az önerejét, amely végül nem valósult meg, így érdeklődéssel figyelte, hogy ez a pénz milyen hatékonysággal hasznosul. A képviselő szerint a műszaki tervezőnek, aki egy személyben a műszaki ellenőr is, már korábban, a tervezés fázisában érzékelnie kellett volna a problémákat. A képviselő azt javasolta, hogy az önkormányzat ne biztosítson saját forrást, hanem átcsoportosítással fedezzék a pótmunkák költségét.
Molnár Csaba, a polgármesteri hivatal mérnöki osztályának vezetője kifejtette: amikor egy beruházást előkészítenek, nem minden esetben van arra lehetőség, hogy megbontsák a tetőt vagy az aljazatot. Ha egy pályázat nem kap támogatást, a városnak saját forrásból kell helyreállítania az eredeti állapotot, és az is előfordulhat, hogy használhatatlanná válik az ingatlan – tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy a Magyar Államkincstár csak akkor fogadja be az átcsoportosítási kérelmeket, ha az összes munkálat alá van támasztva szerződéssel. Mivel jelenleg nincs meg az összes szerződés, az önkormányzat nem tud élni ezzel a lehetőséggel – fűzte hozzá.
Kónya István (Fidesz) alpolgármester Galbács Mihály kijelentéseire úgy reagált: „a 300 milliós csarnok, amit a képviselő megálmodott, a Magyar Labdarúgó Szövetség forrásaiból épülhetett volna meg, az inkubátorház projektje pedig egy TOP-os pályázat keretében valósul meg, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága írt ki.”
„Azt az összeget, amit erre a beruházásra elnyertünk, nem lehetett volna másra fordítani. Hogy a képviselő úr miből szerette volna megvalósítani az álmát, az az ő dolga” – tette hozzá.
Görgényi Ernő úgy vélte, nem kis ellentmondás van abban, hogy Galbács Mihály az egyik mondatában azt állítja, a csarnokra fordítandó önerőből készül el az inkubátorház, a másikban pedig azt hangsúlyozza, hogy a beruházás százszázalékos intenzitású. A polgármester szerint a képviselő nem tudja megemészteni, hogy annak idején nem támogatták az általa megálmodott csarnok megépítését.
Galbács Mihály viszonválaszában kifejtette: ő egy korábbi fázisról beszélt, és az általa említett összeget „az akkori frakcióvezető az országgyűlési kampányhoz biztosította”. Úgy vélte, „az önerőt ennek a forrásnak a terhére meg lehetett volna oldani”. Azt is mondta: előbb-utóbb rákényszerül, hogy elmondja, miért vív a képviselőtársaival csatát.
A polgármester úgy reagált: a csarnok ügye „beakadt a képviselőnek”. Mint mondta, rejtély számára, hogy milyen frakcióvezetőről és milyen kampányról beszél Galbács Mihály egy olyan egy százszázalékos intenzitású, azaz önerőt nem igénylő pályázatnál, amelynek a célja kifejezetten gazdaságfejlesztési.
Bod Tamás arra biztatta Galbács Mihályt, hogy mondja el az igazságot. „Járjunk már utána, hogy mi ez, ha egyáltalán valós a felvetés” – fogalmazott.
A polgármester erre megjegyezte: „semmi logika nincs abban, amit Galbács Mihály mond, az egyetlen stabil pontja a mondandójának az a csarnok, amit megálmodott, és aminek a tervezési díja 17 millió forint lett volna”.
„Nem az a legfontosabb a városnak, hogy egy labdarúgócsarnokot építsünk. Ennél sokkal fontosabb beruházásaink is vannak. Egyébként pedig hajrá, azt javaslom a képviselőnek, hogy mondjon el mindent, amit tud. Csak amikor erre lehetősége van, akkor valahogy mindig a torkán akad a szó” – tette hozzá.
Az elhangzottakra Galbács Mihály nem reagált. A határozati javaslatot 11 igennel, három tartózkodás mellett szavazta meg a grémium.
Galbács Mihály
Fotó: Gyulai Hírlap – M-P. J.
Kiemelt jelentőségű lehet az Airbus-beruházás
Az ülésen arról is döntés született, hogy a gyulai Airbus-beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítását kezdeményezi a kormánynál a fürdővárosi képviselő-testület. Mint ismert, a francia cég helikopteralkatrész-gyárat épít a településen, zöldmezős beruházás keretében.
Görgényi Ernő jelezte: az üzemnek helyet adó déli ipari parkban megkezdődtek az előkészítő munkálatok. Annak érdekében, hogy beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeknél kedvezőbb rendelkezéseket lehessen alkalmazni, a vonatkozó törvény alapján a grémium kezdeményezte a projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítását.
A polgármester hangsúlyozta: a státuszt megkapó beruházások esetében a hatósági eljárások ügyintézési határideje lecsökkenthető, és a jogorvoslati lehetőségek is szűkülnek, így felgyorsíthatják azok megvalósulását.
Pluszforrásokról döntöttek
A grémium nyolcmillió forintot biztosított a törökzugi óvoda kerítésének és tárolószekrényeinek cseréjére az idei költségvetés tartalékkeretéből. Az épületet fejlesztési támogatásból újítják fel, a pályázat azonban a kiegészítő munkálatokat nem tartalmazza, ezért van szükség a pluszforrásra.
A Gyulai Kert- és Tanyatulajdonosak Egyesületének 2,5 millió forint kamatmentes kölcsönt nyújt az önkormányzat az idei költségvetés tartalékkeretéből. Görgényi Ernő elmondta: a szervezet 90 százalékos intenzitású támogatást nyert el a vidékfejlesztési program forrásaiból a kezelésében álló tájház felújítására, a beruházás összköltsége 2,8 millió forint. Mivel az egyesület a támogatás megérkezéséig nem tudja megelőlegezni a költségeket, a várostól kért segítséget – ismertette a polgármester.
A Gyulai Mentőállomásnak 2,3 millió forintot biztosított a képviselő-testület, az összegből két garázskaput cserélnek le. A településvezető az előzményekről elmondta: a mentőállomáson négy új garázskaput kellene beszerezni, ami mintegy 4,5 millió forintba kerülne. Az Országos Mentőszolgálat egymillió forintot tudott elkülöníteni a beruházásra, ezért a regionális mentőszervezet a gyulai önkormányzattól kért segítséget. A város idén két kapu cseréjére biztosított forrást a tartalékkeretből.
Bod Tamás a határozati javaslat kapcsán megjegyezte: az előterjesztés azt jelzi, hogy az Országos Mentőszolgálat „kórosan alul van finanszírozva”.
Bod Tamás
Fotó: Gyulai Hírlap – M-P. J.
Többen részesülhetnek szociális ellátásban
Több szociális juttatás jogosultsági jövedelemhatárát is megemelheti a gyulai önkormányzat, miután a képviselő-testület módosította a települési támogatásokról, és szociális, gyermekvédelmi szolgáltatásokról szóló helyi rendeletet.
Görgényi Ernő kifejtette: a polgármesteri hivatal szociális osztályán dolgozók tapasztalatai azt mutatják, hogy az egy főre jutó jövedelem sokaknál meghaladja a jogszabályban meghatározottat, noha segítségre szorulnának. Hangsúlyozta: a jogosultsági jövedelemhatár megemelésével többen részesülhetnek szociális ellátásban.
A lakhatási, a közétkeztetési és a hátrányos helyzetű gyerekeknek járó támogatás jövedelemhatárát az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 százalékban, 85 500 forintban határozta meg a grémium. A létfenntartási gondok enyhítését szolgáló támogatás jövedelemhatára ezentúl az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 százaléka, 57 ezer forint, egyedül élő személy esetén pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 százaléka, 71 250 forint. A temetési költségekhez való hozzájárulás jövedelemhatárát 114 ezer forintra emelték a képviselők.
Újabb öt évre Katona Katalin az ügyvezető
Katona Katalint nevezte ki újabb öt évre az Erkel Ferenc NKft. közművelődési és a rendezvényszervezési tevékenységekért felelős ügyvezetőjévé a grémium. Görgényi Ernő elmondta: az ügyvezető megbízatása idén szeptember 30-án jár le. Hozzátette: elégedettek Katona Katalin munkájával, ezért nem írtak ki pályázatot a posztra. A határozati javaslatot a képviselők egyhangúlag szavazták meg.
A társaság felügyelőbizottságát szintén újraválasztották, Juhász Gyula Sándor elnök, valamint Baloghné Patkás Katalin és Székely János tagok megbízatása 2024. június 30-ig szól.
Fotó: Gyulai Hírlap – M-P. J.
Tilos lesz megállni
A képviselő-testület döntése értelmében ezentúl tilos lesz gépkocsival megállni a Blanár László utca páros oldalán, továbbá a Jókai Mór utca, a Blanár László utca és Béke sugárút közötti szakasz páratlan oldalán. A grémium arról is határozatot hozott, hogy lakó-pihenő övezetté nyilvánítja a Toldi közt. A forgalmirend-változtatás révén mindhárom szakaszon biztonságosabbá válhat a közlekedés – derül ki az előterjesztésből.
Jóváhagyta a képviselő-testület, hogy a gyulavári részönkormányzat 127 ezer forint támogatást nyújtson a Gyulavári Általános Iskoláért Alapítványnak. Az összeget a szervezet hangosításhoz szükséges eszközöket vásárol az oktatási intézménynek.
Kevesebb bűncselekmény történt Gyulán
Az ülésen több beszámolóról is tárgyalt a képviselő-testület. A grémium a Gyulai Rendőrkapitányság, a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség, a gyulai polgárőrség, a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye és a Gyula Város Egyesített Óvodája (GYVEÓ) által benyújtott szakmai anyagot is megszavazta.
Kolysza Zoltán kapitányságvezető beszámolójából kiderül: tavaly 454 bűncselekmény történt Gyulán, ez 11,8 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben. A rendőr alezredes kiemelte: 2013 óta a bűncselekmények száma csaknem a felére esett vissza a fürdővárosban. A kapitányság nyomozáseredményességi mutatója 2018-ban 69,3 százalékos volt, ami hét százalékkal jobb, mint 2017-ben.
Tavaly a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 126-ról 146-ra emelkedett, a kiemelt bűncselekmények száma viszont 262-ről 204-re csökkent 2017-hez képest. A testi sértések száma 40-ről 37-re, a garázdaságok száma 12-ről 11-re, a lakásbetörések száma 20-ről 11-re esett vissza.
Kolysza Zoltán aláhúzta: 2018-ben csaknem húsz százalékkal csökkent a közlekedési balesetek száma Gyulán.
Kiss Tamásné (Fidesz) a beszámoló kapcsán azt kérte, a rendőrök a Paradicsomi lakótelep mellett fokozottan ellenőrizzék a gyorshajtókat. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy sok szórakozóhelyen fordulnak meg ittas fiatalkorúak.
Mittag Mónika (Fidesz) felvetette, hogy az épülő körforgalom környékén található utcákon sűrűbben kellene ellenőrizni az autósokat, Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) pedig azt kérte, hogy a turisták miatt helyezzenek ki további tájékoztató táblákat a forgalomkorlátozásról.
Görgényi Ernő jelezte: az útlezárást már a volt harisnyagyárnál tábla jelzi, de ha szükséges, az ÁFÉSZ-irodánál is el lehet helyezni egyet.
Fotó: Gyulai Hírlap – M-P. J.
Visszaesett a tiltott határátlépések száma
Wéber Csaba, a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség vezetője elmondta: tavaly mintegy 50 százalékkal visszaesett a tiltott határátlépések száma 2017-hez képest. Hozzátette: többségében román és bolgár állampolgárok próbáltak meg úti okmány nélkül vagy lejárt úti okmánnyal belépni az országba.
A kirendeltség beszámolójából kiderül: 2018-ban összesen 59 illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményt regisztráltak a kirendeltség illetékességi területén, ez az összes intézkedés 1,06 százalékát teszi ki.
A kirendeltségvezető közölte: a gyulai közúti határátkelőhelyen a személyforgalom csaknem 15 százalékkal, a járműforgalom pedig több mint 22 százalékkal emelkedett 2017-hez képest. Hozzáfűzte: a személyforgalom elsősorban a turisztikai szezonban július és augusztus között nőtt meg.
Arról is beszámolt, hogy a teherforgalom több mint 38 százalékkal nőtt a közúti határátkelőhelyen. Ennek oka, hogy az M44-es gyorsforgalmi út építéséhez szükséges sódert Romániából szállítják Magyarországra.
Az alezredes Bod Tamás kérdésére elmondta: mintegy 310 négyzetkilométeres illetékességi területük Gyulát és Dobozt foglalja magába, a kirendeltséghez tartozó államhatár hossza pedig 28 311 méter.
Ökrös István (Fidesz) érdeklődésére megerősítette: minden járművezetőt megszondáztatnak, aki belépésre jelentkezik a gyulai határátkelőhelyen. Az intézkedéssel az ittasan balesetet okozók számát szeretnék visszaszorítani – húzta alá.
A polgármester arról érdeklődött, hogy számítanak-e a teherfogalom további növekedésére a határátkelőn az M44-es első és második szakaszának átadása után. Arra is rákérdezett, hogy szükség lesz infrastruktúra-fejlesztésre emiatt.
Wéber Csaba jelezte: valóban arra lehet számítani, hogy növekedni fog a teherforgalom. Hozzátette: arról egyelőre nincsenek információi, hogy szükség lesz-e infrastruktúra-fejlesztésre.
Fotó: Gyulai Hírlap – M-P. J.
Megtelnek a gyulai óvodák
Becseiné Lock Gabriella, a GYVEÓ intézményvezetője közölte: májusban 612 volt az egyesített óvoda gyereklétszáma, a csoportátlag pedig 23,5 fő volt. Jelezte: szeptemberben 615 óvodás kezdi meg az évet tagintézményeikben, a csoportátlag pedig 23,6 fő lesz. Hozzátette: évek óta tendencia, hogy évközben minimum húsz gyerekkel bővül a létszám, így előfordulhat, hogy elérik a 650 főt, azaz az intézmény alapító okiratában szereplő maximális létszámot.
Kiemelte: a gyerekek készségeit vizsgáló Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (Difer) eredményei alapján szinte minden területen jobb eredményt értek el az országos átlagnál. Arról is beszámolt, hogy összeállítottak egy fejlesztőjáték-gyűjteményt, amely az óvodapedagógusaik munkáját segíti.
Aláhúzta: a sajátos nevelési igényű és a tehetséges gyerekek fejlesztésére is kiemelt figyelmet fordítottak.
Bod Tamás a beszámoló kapcsán arról érdeklődött, hogy miért csúsztak a munkálatok a galbácskerti óvodában. A képviselő azt felidézte, hogy tavasszal az egyik gyulai óvodában a körzet képviselőjének jelenlétében „átadtak egy ajtót”. „Nem biztos, hogy erre ünnepséget és sajtótájékoztatót kell rászervezni, hogy a fél ország rajtunk nevessen” – fogalmazott.
Görgényi Ernő elmondta: a galbácskerti óvoda felújítására kiírt közbeszerzési eljárásra csak egy érvényes ajánlat érkezett, ezért új eljárást kellett kiírni.
A másik felvetés kapcsán arra biztatta képviselőtársait, hogy minden fejlesztést tárjanak a nyilvánosság elé. Ha nem kommunikálnák le a beruházásokat, azt mondhatná az ellenzék, hogy nem csináltak semmit – tette hozzá.
Kiss Szabolcs, a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének vezetője kiemelte: tavaly több beruházás is megvalósult tagintézményeiknél. Uniós támogatásból újult meg a Csemeteház bölcsőde épülete, a Tipegő Topogók bölcsőde játszóudvara, a Szivárvány napközi otthon és egy kétegyházi nappali ellátó intézet – sorolta.
Az Egészséges Városért Közalapítvány, az Őszidő Közalapítvány és a Wenckheim Krisztina Közalapítvány 2018-as beszámolóját szintén elfogadta a képviselő-testület. Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) az előterjesztés tárgyalásakor azt kérte, hogy az alapítványokat képviseletében is vegyen részt valaki a bizottsági üléseken.
