Gyulai Hírlap - Katonai tiszteletadással adták át a felújított első világháborús hadisírokat

Az első világháború megtanított bennünket arra, hogy a háború halál és vesztesség és gyász, mutatott rá avatóünnepségi beszédében Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere. A városvezető felidézte: amikor 1914. július 14-én megjelent a monarchia Szerbiához intézett ultimátuma, és elrendelték a mozgósítást, a gyulai fiatalok tüntető körmeneteket rendeztek a háború mellett. Zeneszóval vonultak végig az utcákon, éljenezték a hadsereget, a királyt és a háborút. Hittek abban, hogy szeretett hazájukért indulnak harcba. Aztán jött a keserű és rideg valóság.

A háború moratóriumot, értékcsökkenést, éhínséget, munkaerőhiányt, rekvirálást, a magánvállalkozások és a szabadkereskedelem szinte teljes megszűnését hozta magával, mutatott rá a polgármester. Majd kitört a Magyarországot végső romlásba taszító őszirózsás forradalom is, amelyből kialakult a Tanácsköztársaság, és jött a román megszállás, végül Trianon. Gyula az ország közepéről a perifériára került, és elveszítette azt a gazdaságföldrajzi értelemben vett hátországot, amely fenntartotta gazdaságát. Minden megváltozott, mindent újra kellett kezdeni, hangsúlyozta a városvezető.

– Ezekben a sírokban olyan polgárok nyugszanak, akik a legjobb hiszemben, hősiesen adták életüket a hazáért, a becsületükért. Emlékeznünk kell sorsukra, áldozatukra, és ezt méltóképpen kell megtennünk – mondta Görgényi Ernő. Hozzáfűzte: nem hiába írta Széchenyi István, ha tudni akarod, mennyire becsüli egy nemzet a múltját, nézd meg a temetőjét.

A tisztségviselő kiemelte: idén három gyulai temetőben tették méltóbbá az emlékezés színtereit a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete és Múzeuma által kiírt pályázat jóvoltából, és az egyházaknak köszönhetően. A Szentháromság-temetőben a római katolikus egyház száznyolcvankét betonfejrészt cseréltetett gránit síremlékre, és egy sétányt is kialakított, amely a központi emlékműhöz vezet. A református új temető negyven első világháborús sírkövét és a hozzájuk tartozó emlékművet a református egyház újította fel. A munkálatokat május 21-én lezárták, az átadás időpontját még nem jelölték ki. A Nagyökörjárásban, a Kosztolányi utcában található ötven első világháborús hadisírt Gyula város önkormányzata újíttatta fel a Honvédelmi Minisztérium támogatásával. Ezeket július 16-án adják át, közölte a polgármester.

A honvédsíroknál elhangzott beszédében Kiss-Rigó László szeged–csanádi római katolikus püspök aláhúzta: ahol van kegyetlenség, embertelenség, halál, ott mindig van lehetőség arra, hogy a valódi szolidaritás, a kötelességteljesítés, a bajtársiasság, a hazaszeretet erényét hősiesen gyakorolják. A Szentháromság-temetőben azokra emlékeznek, és azokról vesznek példát, akik éltek ezzel a lehetőséggel.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára így fogalmazott: a nagy háború más volt, mint a korábbiak. A 20. század egyik legnagyobb kataklizmája, amely sok millió ember életét követelte, és sokakat nyomorított meg, tett földönfutóvá. Lezárása után a győztesek teljesen átrajzolták a világ térképét, és kegyetlen bosszút álltak hazánkon is. Mint mondta, egy évszázad elteltével az utókornak az a feladata és kötelessége, hogy fejet hajtson az akkori hősök előtt, végső nyughelyeiket méltó állapotban tartsa, emléküket tisztelettel, kegyelettel ápolja. A Honvédelmi Minisztérium fontos törekvése, hogy honvédjei közül minél kevesebben maradjanak névtelenek, helytállásukat minden magyar példának tekintse.

A parlamenti államtitkár kiemelte: az elmúlt időszakban, a nagy háború befejezésének száz éves évfordulójához kapcsolódóan több felújított, helyreállított sírkert, háborús emlékmű átadása történt meg. A Magyarországon található első világháborús hadisírok és emlékművek felújítása témakörében a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete és Múzeuma által kiírt pályázatban a Szeged–Csanádi Egyházmegye háromszázhatvanhat hadisír és három emlékmű felújítására csaknem 33 millió forint támogatást nyert el. Ennek keretében újult meg a Szentháromság-temető száznyolcvankét hadisírja és világháborús emlékműve is, amely most már akadálymentesen közelíthető meg.

Németh Szilárd jelezte: Magyarország kormánya és a Honvédelmi Minisztérium azon az állásponton van, hogy minden nemzet fiai megérdemlik a végső nyugalmat, ezért nem tesznek különbséget a Magyarországon elhunyt katonák között, mindannyiuk emlékhelyét igyekeznek méltó állapotban tartani. Kijelentette: a kölcsönös tisztelet jegyében ugyanezt várják el a más országok földjében nyugvó magyar katonahősök számára is. Ezért kötnek nemzetközi, kétoldalú megállapodásokat, amelyek betartására és betartatására minden esetben igényt tartanak. Mindent megtesznek azért is, hogy a megkötött megállapodásának érvényt szerezzenek, hogy ne fordulhasson elő többet olyan erkölcstelen, kegyeletsértő eset, mint az úzvölgyi magyar katonatemetőben.

Németh Szilárd emlékeztetett: július 6-án barbár kegyeletsértés és erőszakos provokáció történt a székelyföldi Úzvölgyében, amit a magyar kormány és a Honvédelmi Minisztérium határozottan elítél, és semmilyen körülmények között nem fogad el. Magyarország jó kapcsolatokra törekszik Romániával, ahol a székely-magyaroknak és a románoknak egymást tisztelve, segítve, békében kell élniük, mert ez megkerülhetetlen közös érdek.

Az ott élők magyar álláspontját képviselve a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára kijelentette: joggal várják el a román kormánytól, hogy az úzvölgyi temetőben azonnal szüntesse meg a törvény- és kegyeletsértést, állítsa vissza az eredeti állapotot, biztosítsa az Európai Uniós normákat, védje meg a magyar kisebbségi jogokat, és tartsa be a két állam közti hadisírgondozással kapcsolatos nemzetközi egyezményt.

A tisztségviselő azt is nehezményezte, hogy a romániai Nemzeti Hőskultusz Hivatala ugyan elismerte a kegyeletsértés tényét, ám a szép és biztató nyilatkozatok ellenére a művelődési tárca megkezdte a jogtalanul elhelyezett ötvenkét ortodox betonkereszt műemlékké nyilvánítását. 

A Honvédelmi Minisztérium képviselője megköszönte Gyula város keresztény közösségének, Kiss-Rigó László katolikus megyéspüspöknek, Görgényi Ernő polgármesternek, a képviselő-testületnek és a város összes polgárának, hogy a Szentháromság-temető egy összetartó, a múltját, történelmét jól ismerő, tisztelő közösségről árulkodik. Az államtitkár a helyi és az országos román önkormányzatnak is megköszönte, hogy a magyarokkal együtt emlékezik, koszorút helyez el a gyulai honvédsíroknál.

A megemlékezésen Takács Tamás ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálata Katolikus Tábori Püspökségének lelkésze és Mészáros László alezredes, a Protestáns Tábori Püspökség tábori lelkésze megemlékező imát mondott. A koszorúzást díszlövések követték, majd felcsendült a Szózat és a Magyar Takarodó. Szavalatával Papp Viktória és Berndt Richárd diák működött közre.