kovács zoltán
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Kovács Zoltán 25 éves, Békéscsabán él, hat éve kezdett el zongorázni, ám mindebből csak kettőt töltött el aktív zenei tanulással. Mivel tisztában volt azzal, hogy ez az idő nagyon kevés lesz ahhoz, hogy helyet kapjon a kortárs profi muzsikusok között, úgy gondolta, keres egy másik utat. Ekkor az egyik barátja azt tanácsolta neki, ne hagyatkozzék csupán a klasszikus zenei tanulmányokra, keresse meg azt a hangzásvilágot, amelyen át a legjobban ki tudja fejezni önmagát. Alkossa meg a saját zenéjét.
Az ötletet Kovács Zoltán remeknek találta, ám volt egy bökkenője a megvalósításnak. Konkrétan az, hogy a zeneszerzés terén nemhogy nagyon kevés, de egyáltalán semmilyen tapasztalattal nem rendelkezett. Akkoriban még a zeneelméleti tudása is számos kívánnivalót hagyott maga után. Mindezek ellenére mégis nekivágott. Mint kiderült, jól tette, hisz a 2016 februárjában megírt első darabja után fél évvel zenei estje megtöltötte a békéscsabai Bartók-kamaratermet.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Az ifjú komponista úgy véli, nehéz ma már új műfajt alkotni, de megfelelő inspirációval lehetséges. A gyulai zeneiskola pódiumára, amely szokásszerűen a klasszikus zenei hangversenyek színtere, Kovács Zoltán új színt kívánt felvinni azzal, hogy a crossover irányzatnak megfelelően különböző eredetű zenéket, szuggesztív és energikus dallamokat párosított össze. A kétórás hangversenyen kortárs szólisták szerzeményei éppúgy felcsendültek, mint a sajátjai.
A válogatás arra volt hivatott, hogy bemutassa az előadó három alkotói évét, és kicsit a saját személyes történetébe is bepillantást nyújtson. Emellett azt is célul tűzte ki, hogy a zenélni tanuló növendéknek kellő motivációt teremtsen.
A precíz technikai tudással eljátszott első két tétel, amely Kovács Zoltán zeneszerzői korszakának elejét idézte fel, a költészet és a zene metszetét nyújtotta Pásztor Mátyás közreműködésével. A lírai darabot Kovács Zoltán másodikként megírt zongoradarabja követte. Ebben a kiemelkedő történelmi alak, Da Vinci munkásságát dolgozta fel négy kisebb részben.
Az ifjú zongorista két évig élt a párjával Angliában. Az ottani környezet sokszor megihlette, s rávezette arra, hogy élményeit, benyomásait zenébe foglalja. Kezdetben rengeteg nehézségbe ütköztek, ezeket a Vándor és a Titán című tételekben fogalmazta meg, majd a tengerről muzsikált nagy átéléssel. Mint mondta, jó dolog volt a parton ülni, nézni a messzeséget és a végtelen. Az angliai táj is egy teljesen új képet mutatott neki. Ennek festőiségét az Ecsetvonások című zongoraszáma közvetítette. Végül a honvágyat és a hazatérést foglalta össze kifejező akkordjaiban.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A Power of Piano koncert repertoárjának fele így olyan darabokból tevődött össze, amelyeket Angliában komponált. A sort egy spanyol flamenkó szakította meg, miután a billentyűk a gitárhúrok helyettesítésére siettek.
Kovács Zoltán előmenetelét sikerek is kísérték. 2017 végén az Amerikai Egyesült Államokból keresték meg azzal a kéréssel, játssza fel Beethoven G-dúr szonátájának második tételét a 25 Cents To Paradise című filmhez. Ennek köszönhetően Kovács Zoltán neve bekerült a nemzetközi filmadatbázisba. A művész úgy véli, ez is bizonyíték arra, hogy talán van helye a zenei életben, érdemes továbbmennie ezen az úton.
A nagy terveket szövögető muzsikus gyulai publikumától a Kősziklán felfutott népdallal búcsúzott, mert határozottan vallja, hogy a magyar zeneiséget a népzene fejezi ki leginkább. Első koncertjén autentikus hangszerek kíséretében csendült fel a nóta, ezúttal Nemczov Klaudia előadásában.
