– A fenntartónk és intézményünk álmodott egy nagyot, és kitartott az álma mellett – kezdte köszöntőjét Kiss Szabolcs. – Az álom megvalósult, amelynek köszönhetően a fogyatékkal élők nappali ellátása olyan új intézményhez jutott, amely speciálisan, egyénre szabottan tudja szolgálni az ellátottak érdekeit, ugyanakkor támogatja a szakmai munkát, és segíti a munkavállalóinkat.
Mint mondta, a megvalósult álmok nagy felelősséggel járnak, amelyeknek az intézmény maradéktalanul eleget fog tenni a jövőben.
– Jövőt építeni egyedül nem lehet – vette át a szót Görgényi Ernő. – A jövő felépítéséhez – legyen szó akár családról, akár egy városról – társakra van szükség, egy közösség minden egyes tagjára. Mindenki fontos, nincs felesleges ember, ahogy nincs felesleges gyulai polgár sem.
A polgármester úgy fogalmazott, hogy az építkezést az alapoknál kell kezdeni, éppen ezért lett a város fejlesztési programjának kiemelt célja a szociális, valamint az oktatási-nevelési intézmények folyamatos korszerűsítése. Gyula városa példanélküli fejlődésen ment át ezen a téren az utóbbi időben: óvodák, általános és középiskolák, kollégiumok újultak meg.
Ezekben az esetekben az is fontos szempont volt, hogy a munkákat gyulai vállalkozók végezzék, ennek szellemében tavaly tizennégy fürdővárosi vállalkozás volt valamely beruházás fővállalkozója. A Szivárvány Napközi Otthon felújítása során sem volt ez másképp: a munkálatokat a Szeli-Bau Építőipari Kft végezte el., az eszközbeszerzéseket az Art Copy Studio Kft. intézte, a tervezés feladatait pedig Kónya Géza építész látta el.
Görgényi Ernő kiemelte, hogy folyamatosan kapnak visszajelzéseket arról, hogy jó úton járnak: tehetségbarát, idősbarát és családbarát önkormányzat a gyulai, a legújabb elismerés pedig a Befogadó Magyar Település díj, amelyet a FESZT, azaz a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa ítélt oda a fürdőváros számára, az átvételre pedig a parlamentben kerül sor két hét múlva.
Az átadásig megtett útról Alt Norbert szólt néhány szót, mint mondta, első lépésként a fejlesztés irányát kellett meghatározniuk, de már ekkor látták, hogy gyakorlatilag a semmiből kell újra felépíteni a komplexumot. Az előzetes megbeszéléseket követte a képviselő-testület, majd a megyei közgyűlés döntése, végül következett a kivitelezés, amely csaknem egy évig zajlott.
Hozzátette: az otthonban többek között bocciapályát, fedett teraszt és relaxációs, szakszóval snozelenterápiás szobát is kialakítottak, valamint foglalkoztatót, tornaszobát, pihenőt, irodahelyiséget, öltözőt és tusolót is kialakítottak, az ingatlan pedig teljesen akadálymentesített lett.
Egy ország megítélése során fontos, hogy milyen a gazdasága, a stabilitása, a biztonsága, de talán fontosabb, hogy egy kormány hogyan viszonyul a gyerekekhez, az idős emberekhez és a fogyatékkal élőkhöz – fogalmazott Kovács József. Hangsúlyozta: ezen a téren rengeteg változás történt 2010 óta, amely elsősorban abban nyilvánul meg, hogy azok az emberek is igyekeznek megoldást találni a fogyatékkal élők problémáira, akiknek nem él ilyen ember a családjukban.
Fülöp Attila szerint a megújult intézménynek üzenetértéke is van, mint mondta, a 90-es évek előtt nem igazán beszéltek a fogyatékosok ügyeiről. Egy ilyen intézmény azonban azt az üzenetet hordozza, hogy a fogyatékkal élők is az adott közösség részei.
Az államtitkár hozzátette: becsülendő a törekvés, hogy Gyula városa úgy döntött, erre az intézményre szánja ezt a pénzt, valamint fontos üzenet az is, hogy az intézmény nappali ellátást biztosít, így az ellátottak a családjuk körében töltik az estéket. Kiemelte, szeretnék a családokat támogatni abban, hogy fogyatékkal élő családtagjaikról otthon tudjanak gondoskodni, és ne legyenek rákényszerítve a bentlakásos intézményekre.
A köszöntők után Görgényi Ernő, Kiss Szabolcs, Kovács József, Fülöp Attila és Kovács Zoltán telephelyvezető vágták át a szalagot, majd idegenvezetésre invitálták a megjelenteket, akiket aztán Baracsi István szórakoztatott zenés műsorral.