Gyulai Hírlap - A gyulai művésztelep elmúlt 90 éve elevenedett meg a Kohán Képtárban

Kónya István elmondta, hogy három évvel ezelőtt gondoltak először arra Durkó Károly képviselővel, a Gyulai Évszázadok Alapítvány elnökével, hogy életet kell lehelni a Kohán Képtárba, hiszen egy képtárnak üzenetet kell közvetítenie.

Mint mondta, akkor hozták létre a Kohán György Alapítványt, amelynek az egyik első ülésén beszélték meg, hogy vissza kell térni a gyökerekhez, be kell mutatni a gyulaiaknak a gyulai alkotókat, és meg kell ismertetni velük a régi fürdővárosi alkotókat is.

Az alpolgármester sorra vette, hogy 2016 óta milyen tárlatok voltak a képtárban: bemutatkoztak a gyulai művésztanárok, a József Dezső Szakkörnek jubileumi kiállítása volt, az érdeklődők megnézhették Szilágyi István – vagy ahogy mindenki ismerte: Kis Szilágyi – képeit, de ott volt a Kohán 50 és a Székelyhidi Attila műveit bemutató tárlat is. Így jutottunk el a kilencven esztendővel ezelőtt alakult, első gyulai művésztelephez.

A kiállítást Szilágyi András művészetfilozófus, művészetíró nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy Gyula városához több olyan jeles képzőművész kapcsolódik, aki alkotásaival gazdagította a magyar képzőművészetet.

Mint mondta, az első gyulai művésztelep világa a város történelmi értelemben vett szellemi és lelki identitáshoz is hozzátartozik, de a helyi képzőművészeti múlt és az esztétikai minőségű alkotások megőrzését, a nemzeti kultúra védelmét is jelenti.

– Hiánypótló, művészettörténeti értelemben kiemelt jelentőségű tárlatról van tehát szó, amelynek feladata a fedett rétegek feltárása, felkutatása volt – mondta Szilágyi András, majd hozzátette, hogy ha visszatekintünk a művésztelepre, és feltesszük a kérdést, hogy kik voltak azok, akik felismerték és sajátossá tették festészetükkel a várost, akkor az 1928-ban alakult művésztelep kihagyhatatlan.

Az egészen 1941-ig működő telep festői, szobrászai – változó évszakokban – mintegy két hónapig dolgoztak a városban, feldolgozva annak tájvilágát. A művésztelepen iskolarendszerű képzés is folyt, amely során mindenki számára szabadon látogatható előadásokat is tartottak.

A művészetíró elmondta, hogy jelen kiállítás mintegy félszáz képet mutat be, amelyeket négy részre tagoltak a tárlat berendezésekor: az elsőben életképek és portrék, a másodikban reprezentatív művek, a harmadikban városképek és tájképek, a negyedikben pedig enteriőrrészletek kerültek a falakra.

Szilágyi András röviden beszélt a kiállított a képekről és alkotókról, majd megnyitotta a kiállítást, amelyet február 24-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.