Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Gyula városából 550 főt vitték el a második világháború után marhavagonokkal szovjet munkatáborokba, ahonnan sokan sose tértek vissza. Az elhurcoltak egyetlen bűne az volt, hogy német nemzetiségűnek születtek, vagy pedig német hangzású családnevet viseltek.
Mittag Mónika, Gyula Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke lapunknak elmondta, fontosnak tartják, hogy megemlékezzenek ezekről az emberekről, hisz ez által is megakadályozhatják, hogy a jövőben hasonló események előforduljanak. A mementóval a fiatalok figyelmét is fel szeretnék hívni arra, mennyire fontos, hogy faji vagy vallási alapon senkit ne érjen bántódás, retorzió.
A málenkij robotra elhurcoltak Apor téri emlékművénél, Erdődi Lajos szociáldemokrata politikus Béke sugárúti emlékhelyénél és a 20. századi hősök és áldozatok Göndöcs-kerti falánál a német nemzetiségi önkormányzat nevében Mittag Mónika elnök, Megyesiné Pflaum Márta elnök-helyettes, Szilágyiné Solymosi Mária és Szikes Márton képviselők, valamint Csikós Milán, a Gyulai Polgármesteri Hivatal önkormányzati és kulturális osztályának közoktatási és kulturális ügyintézője helyezte el koszorúját.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett magyar földre azon politikai rabok első csoportja, amely túlélte a Gulág borzalmait. 1944 őszétől ugyanis több mint háromnegyedmillió magyar állampolgárt vittek el a Szovjetunióba hadifogolyként és internáltként többéves kényszermunkára a hatóságok, olyanokat is, akiket koholt vádak alapján száműztek az országból.
A hadifogolytáborokban meghaltak nevei az Elhurcolva, távol a hazától adatállományban találhatók meg. Ezt tavaly hozta létre a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete és Múzeuma.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
