felfedték nekünk a fej nélküli szobor titkát
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Többször is beszámoltunk lapunkban olvasóinknak arról a fej nélküli szoborról, amely a Békés című helyi lap beszámolója szerint a 19. század végén Déváról került Gyulára özvegy Tóti Eperjesy Ignáczné szül. Borbátvizi Bája Petronela úrnő felajánlásának köszönhetően. Az erre vonatkozó adatokat id. Mogyoróssy János múzeumőr közölte az újsággal. Az intézmény akkori igazgatója ezt rendszeresen megtette. Jelentését az alábbiakban szó szerint idézzük.
Levelezés
Gyulán, 1874. december 15-én.
Tisztelt szerkesztő úr! Úgy látszik, hogy lapunknak időnkénti felszólalása, és buzdítása – a közművelődés ügyének felkarolására és a megyei múzeum gyarapítására nézve, nem a pusztában elhangzó kiáltása, és nem az útféli kősziklára hullott mag, mely nyomtalanul elenyész, hanem igen is czél, és korszerű törekvésre való intő szózat, melyet megért és követ is megyei közönségünk. – Legújabban özvegy Tóti Eperjesy Ignáczné szül. Borbátvizi Bája Petronela úrnő, Erdélyből – Déváról, egy, fölöttébb érdekes tárgyat ajánlott fel múzeumunknak, s ez egy római korból származó kőszobor, melyet mint értesültünk a kolozsvári, sőt a budapesti nemzeti múzeum is óhajtott volna bírni, s így ránk nézve annál nagyobb nyereség.
A szövegből az derül ki, hogy 1874-ben Gyulára egy kőszobor érkezett. Az Almásy-kastélynál viszont egy igen súlyos márványszobrot tekinthet meg az érdeklődő. Megkérdeztük ezért Liska Andrást, a múzeum szakmai vezetőjét, hogyan lehetséges ez. Kérdésünkre azt válaszolta, amikor Agárdi Fanni, a Magyar Képzőművészeti Egyetem PhD-hallgatója nekilátott a restaurálásának, akkor derült ki, hogy az egykori Dacia tartomány területéről előkerült műalkotás, amely egy hivatalnokot ábrázol, nem mészkő, hanem márvány. Ez azért is meglepő, mert a plasztikát a múzeumi nyilvántartásba is kőszoborként regisztrálták. Az viszont biztos, hogy már ideszállításakor hiányzott a feje.
Megpróbáltuk kideríteni emellett azt is, kit rejt a Borbátvizi Bája Petronela név, ki volt az adománytevő, de egyelőre nem jártunk eredménnyel, annak figyelembevételével sem, hogy az úrnő nevét a korabeli újság akár el is írhatta. Az viszont tény, hogy Déva környékén annak idején Torma Zsófia, a világ első archeológusnője végzett ásatásokat. És bár kutatásai a vinca-tordosi kultúra feltárására irányultak, ásója egyéb maradványokat is a felszínre hozott.
