erkel ferenc tiszteletére tartottak hangversenyt a vigadóban
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Szózat eléneklésével kezdődött és a himnusszal zárult az a hangverseny, amelyet Erkel Ferenc születésnapjának tiszteletére tartottak meg a Vigadóban. A rendezvény a magyar-román Kézfogások című testvértelepülési megbeszélésnek is a részét képezte, de egyben lezárta az Erkel Ferenc nyomában, életművéhez kapcsolódó kedves településein projekt gyulai eseményeit is.
Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere köszöntőjében kijelentette: nehéz vitatni, hogy a magyar történelemben Erkel Ferenc volt az egyike azoknak a tehetségeknek, akik képesekké váltak arra, hogy képpé, szóvá, hanggá formálják a közös emlékezetet. A nemzeti opera megteremtésével és a himnusz megzenésítésével ő vált a nagy megalapozóvá, amiként már a kortársai is emlegették, mondta üdvözlő szavaiban az elöljáró.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A tisztségviselő kiemelte, Erkel Ferenc mindenképp legendás alaknak tekinthető. Hisz nem csak zeneszerzőként volt meghatározó, hanem széles látókörű művelődéspolitikusként is. Ő volt a zeneakadémia első igazgatója, az operaház első tiszteletbeli főigazgatója, a filharmóniai társaság zenekarának alapítója, és hazánk első, nemzetközileg elismert sakkmestere. Görgényi Ernő úgy vélte, érthető tehát, hogy az Erkel-kultusz építése már a zeneszerző életében megkezdődött. Karnagyi teljesítményét először 1888. december 16-án ünnepelték meg a budapesti Vigadó hangversenytermében, ahol Jókai Mór szónokolt. Itt nyújtották át Erkel Ferencnek azt a felbecsülhetetlen értékű, 24 karátos aranyból készült, és 16 briliánssal díszített koszorút, amely jövő év szeptemberéig az Almásy-kastélyban tekinthető meg.
Erkel személyét Gyulán is tisztelet és megbecsülés övezte, amit a korabeli városvezetés azzal is kifejezésre juttatott, hogy a jubileuma évében, 1888-ban városunk díszpolgárává választotta, hangsúlyozta a polgármester. Az elhunytát követő hónapban szülőházát márványtáblával jelölték meg, majd 1893. szeptember 21-én Göndöcs Benedek javaslatára elhatározták, hogy mellszobor formájában is emléket állítanak neki. Ez 1896-ban történt meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A városvezető megjegyezte: a gyulai polgárok azokban az államszocialista esztendőkben is a szívükben őrizték az Erkel-kultusz lángjait, amikor az országban tombolt az internacionalista kultúra. 1960-ban, a zeneszerző születésének 150. évfordulóján a városi tanács Erkel Ferenc Társadalmi Ösztöndíjat alapított a gyulai születésű fiatalok zenei továbbtanulása érdekében. Az első ösztöndíjas Csonka Barna lett, aki a későbbiekben az Erkel művészeti iskola zenetanáraként fiatal nemzedékek egész sorával szeretette meg a muzsikát.
Görgényi Ernő aláhúzta: a múlt nemes kezdeményezései és jó példái nem csak arra szolgálnak, hogy ünnepi alkalmakkor felelevenítsük azokat, hanem arra is, hogy szükség esetén újjáélesszük. Ezt követően bejelentette: a novemberi testületi ülésen előterjeszti az Erkel Ferenc művészeti ösztöndíj megalapítására vonatkozó határozati javaslatot, hogy ezzel is kiemelt támogatást biztosíthassanak az ifjú tehetségeknek a művészetek valamennyi területén.
A polgármesteri köszöntő után a jelenlévők a gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, a Békéscsabai Bartók Béla Kórus és a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar előadásában hallgathatták meg G. B. Pergolesi Stabat mater halottak napjához kötődő tizenkét tételes művét, majd az Erkel Ferenccel egyazon évben elhunyt vasúti főmérnök, Beliczay Gyula F-dúr op. 50-es miséjét. A koncert az Erkel nyomában, életművéhez kötődő kedves településein című programsorozat részeként valósult meg. Szólót Schnöller Szabina szoprán és Heim Mercedes alt énekelt. Az összevont együtteseket Somogyváry Ákos vezényelte.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
