az ünnepségen németh szilárd mondott emlékbeszédet
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Egy nemzet identitását számtalan, a történelme alatt ért hatás alakíthatja – kezdte beszédét Németh Szilárd. – A néplélek valódi rejtély: az együtt megélt győzelmek és bukások, közös bánatok és örömök, legendák és valós történetek, hagyományaink és még számtalan tényező alakítja közös lelkünket.
Az államtitkár kiemelte, hogy a magyarság lelki gyökereihez 1849. október 6-a óta hozzátartoznak az aradi mártírok is. Mint mondta immár 169 éve gyászoljuk őket ezen a napon, pedig a kivégzett honvédek nem születtek nemzeti hősnek. Magyarok is csak négyen voltak, de Magyarországért, a magyar függetlenségért, a szabadságért vállalt katonai szolgálatuk és esküjük, majd a bosszúvágy és a példastatuálás miatti haláluk örökre hozzáfűzte ehhez az országhoz, valamint örökre magyarrá tette őket.
Németh Szilárd felsorolta, hogy Batthyány Lajos mellett tizenkét tábornokot, három ezredest, három alezredest és két őrnagyot végeztetett ki Haynau a magyar szabadság pártjára állt katonák közül. Tizenhat honvédtábornok és főtiszt sorsfonala Aradon ért véget. Az ő mártíromságuk azonban Gyula városában kezdődött.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A vértanúk nevének felsorolása után az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a mártírok halálának napja, október 6-a, így lett a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyásznapja.
– A nemzeti emlékezet sokáig csak tizenhárom aradi vértanút tartott számon, valójában tizenhatan voltak. Fontos kötelességünk megemlékezni arról, hogy további három tisztet 1849 augusztusa és 1850 februárja között végeztek ki Aradon. Az aradi vértanúk örökre beleírták nevüket a magyarság történetébe. Habár a szabadságharc elbukott, hőseink áldozata mégsem volt hiábavaló: a szabadság iránta vágyat immár nem lehetett többé elfojtani.
Ma már tudjuk, hogy 1849. október 6-a egy korszakot zárt nem csak hazánk, de egész Európa történetében – fogalmazott Németh Szilárd. Mint mondta az orosz, porosz, osztrák, brit és francia birodalomnak, az Európa felett hatalmaskodni vágyók szövetségének fellegzett be végleg. A Népek tavasza látszólag vereséggel ért véget, ám ami sikernek tűnt, az nem volt már eredmény: hiába torolták meg a forradalmat, a restaurálni kívánt világot már soha nem állíthatták vissza.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Beszédében hangsúlyozta, hogy a Habsburgoknak nem volt joguk az alkotmányos jogait védő Magyarországot pellengérre állítani és honvédő katonáit lemészárolni, de volt hozzá hatalmuk.
Hozzátette, hogy amikor Görgei Artúr a fősereget az oroszok elé vezette, azok a közel 33 ezer fogolynak Gyulán és környékén jelölték ki a szállását. Kiemelte, hogy az összes korabeli visszaemlékezés megemlékezik a helyi lakosság szeretetéről és szimpátiájáról. A gyulaiak nem csupán a parancsba adott ellátást, de kedvességet, szeretetet, tiszteletet és megbecsülést adtak a tiszteknek.
A valódi kálvária csak akkor kezdődött, amikor a honvédtiszti emlékhelytől nem messze, a kastély előtt átadtak 1400 foglyot – köztük későbbi mártírokat – az osztrákoknak, de a gyulaiak akkor sem hagyták magukra a katonákat: élelmiszerrel és ruházattal ellátva a város határán túl is elkísérték őket.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Németh Szilárd elmondta, hogy a Magyar Honvédség idén ünnepli fennállásának 170. évfordulóját. Az 1848-ban szinte semmiből megteremtett hadseregnek azóta is példaképei az első honvédek, valamint azok, akik őket vezették.
– Nemzeti örökségünket és kultúránkat meg kell őriznünk a jövőben is. Történelmünkből jól látszik, hogy ezekért az értékekért sokszor meg kellett küzdenünk, és ha kell, akkor vállaljuk ma is ezt a kiállást.
Az államtitkár köszöntője után a Regélők Énekegyüttes és Dánielffy Zsolt színművész adtak emlékműsort, majd következett a koszorúk elhelyezése. Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
