Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Reneszánsz és barokk zenét játszott hallgatóságának a Gyulai Kamarazenekar

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Gurzó K. EnikőKULTÚRA • 2018. július 13. 17:25
Reneszánsz és barokk zenét játszott hallgatóságának a Gyulai Kamarazenekar
A muzsikusok a Shakespeare Fesztivál keretében léptek fel a kamarateremben

 

Fotó: Kiss Zoltán 

Nagy sikerű koncertet adott a Gyulai Várszínház Kamaratermében július 13-án a Gyulai Kamarazenekar. A hallgatóság az est szólistáit, Czirok Ildikót, Czeglédi Katalint és Pete Lilla Viktóriát is vastapssal ünnepelte.

Remek választásnak bizonyult beépíteni a Gyulai Kamarazenekar hangversenyét a nemzetközi Shakespeare Fesztivál programjai közé. A publikum ugyanis megerősítette, igényli Gyula városában is a komolyzenei koncerteket.

Ezúttal egy eléggé súlyos művekből összeállított produkciót hallgatott végig. A zenesort Purcell Artúr király című ötfelvonásos szemi- és dramatikus operájának egyik szvitjével nyitotta meg az együttes, majd Vivaldi gitárra írt Concertójával folytatta, Czirok Ildikó szólista közreműködésével.

Aztán Handel következett, akinek zsenijét talán felesleges is lenne dicsérni, annyira magától értetődő. A termékeny szerző ugyanis mindent tudott az ellenpontról, a harmóniáról, a drámáról és a lélekről. Az Ah! Mio cornál hatásosabb áriát például elképzelni sem lehet. Ennek átélésében Czeglédi Katalin énekművész segítette a közönséget.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Kiss Zoltán 

Corellitől két szerzeményt válogatott be repertoárjába a formáció: a D-dúrban előadott Sonata da Chiesát (ebben ismét Czirok Ildikó remekelt gitárjával) és a Concerto grosso op. 6. no. 10-et. A két kompozícióval kapcsolatban két alapvető megjegyzésem lenne. Az egyik, hogy Corelli előtt nem született olyan zeneszerző, aki ne komponált volna énekhangokra. Corelli viszont kizárólag hangszerekre írt. A másik, hogy Corelli a szonáták terén is egyéni utakon járt, minduntalan elegyítette a két létező típust, a templomit és a kamaraszonátát. Bár a concerto da chiesa típusú darabjaiban táncra utaló címeket sosem alkalmazott, a tánctételeket annál inkább. Ennek egyik szép példája hangzott el a kamarateremben.

Ezek után jött a tempós olasz barokk, azzal a felhanggal, hogy Antonio Caldara velencei létére elsősorban Bécsben alkotott és bécsi stílusban, és végül hozzájárult a német opera kialakulásához. Tőle Czeglédi Katalin a Sebben, crudele című, 1710-ben komponált áriát adta elő.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Kiss Zoltán 

A koncerten Gluck operájából, az Orfeusz és Eurüdikéből is felcsendült egy részlet, a Boldog lelkek tánca, amely egyfajta balett és zenekari betét a műben. Ebben Eurüdiké a boldog lelkek közé érkezik halála után, ide megy érte Orfeusz. A történet hangulatát Pete Lilla Viktória tündérien interpretálta fuvolán.

Czirok Ildikó utoljára az ír lantművész, John Dowland egyik kiemelkedő művével, a Pavannal lépett színre, majd Czeglédi Katalin énekelte el nekünk Frederico Fellini 1968. évi Rómeó és Júliájának Nino Rota által szerzett legismertebb szerelmi dalát.

A kamarazenekar mindezt Bach H-moll szvitjének tánctételeivel (Rondeau, Bourrée I., Bourrée II., Menuet és Bandinerie) tetézte. A barokk zene szórakoztató műfajában rövid és egyszerű szerkezetű tételek, lassú és gyors, páros és páratlan ütemű tánctípusok követték egymást változatos sorrendben. Fuvolán Pete Lilla Viktória szólózott.

A hangverseny Veres József művészeti irányításával valósult meg. Zongorán Fekete Katalin működött közre.

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)