Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Kovács József: a magyar forradalom nem pusztított, nem rombolt, hanem alapokat teremtett

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • T. P. HÍREK • 2018. március 15. 16:00
Kovács József: a magyar forradalom nem pusztított, nem rombolt, hanem alapokat teremtett
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára emlékeztek Gyulán

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára emlékeztek Gyulán március 15-én. A Petőfi téren tartott ünnepség a Himnusz közös eléneklésével indult, majd Kovács József országgyűlési képviselő mondott beszédet.

KOvács József 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Kovács József egy Petőfi Sándor-idézettel kezdte beszédét: „Európa színpadán mi is játszottunk, / S mienk nem volt a legkisebb szerep”. Petőfi 1847-ben, egy évvel a forradalom kitörése előtt írta ezeket a sorokat, amikor még nem tudhatta, hogy 1848. március 15-én milyen nagyszerű szerepet is fog játszani Európa színpadán a magyar.

– De miért is volt olyan nagyszerű ez a nap, 1848. március 15-e? Elsősorban azért, mert olyan főszereplői voltak, mint Petőfi Sándor vagy Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Nyári Albert vagy éppen Korányi Frigyes. Kivételes fiatalemberek, sokféle talentummal, akik ugyan nem a semmiből tűntek fel ekkor hirtelen, de ezen a napon szerveződtek valami újfajta egységbe. Fiatalemberek, akiket nem a dicsőség és a hírnév iránti vágy mozgatott, hanem a forradalmi cselekvésbe vetett hit. Akik nem fölötte álltak a tömegeknek, hanem együttes küzdelemre buzdítottak.

Az országgyűlési képviselő kiemelte, hogy azért volt egyedülálló ez a nap, mert nem a felforgatásról, törvénysértésről vagy rendbontásról szólt, hanem mindezek ellenkezőjéről, a forradalmi tömeg közösen megélt szabadságáról, de ugyanakkor a rendről és a törvényről.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

– És hogy miért volt sorsfordító ez a nap, 1848. március 15-e? Azért, mert ebben a végtelen, közösen megélt szabadságban született meg a magyar polgári nemzet: innentől kezdve hazánk minden polgára a nemzethez tartozónak érezhette magát, egyenlő jogokkal és mindenkire kiterjedő, közös teherviseléssel.

– Petőfi sorait kissé átírva azt is mondhatjuk, hogy a haza színpadán mi, Békés megyeiek is játszottunk, és nem is kis szerepet. A forradalom hírére megmozdult megyénk vezető politikusi csoportja, amely felnőtt az előbb felsorolt országos szereplőkhöz. Itt, Gyulán alig egy héttel a pesti események után lezajlott egy, a résztvevőknek március 15-éhez hasonló élményt adó népgyűlés. A helyszín a nagyközönség előtt először megnyíló megyeháza udvara volt – mondta Kovács József.

Körülnézve ma Európában azt látjuk, hogy nincs még egy olyan nemzet, amelynek emlékezetében a ’48-as forradalom annyira elevenen és pozitívan élne, mint a mi emlékezetünkben – folytatta az országgyűlési képviselő. A magyar forradalom nem pusztított, nem rombolt, hanem alapokat teremtett, azokat, amelyekre a mai polgári Magyarország épült fel.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Mi, magyarok nem akarunk más múltat, más hősöket választani magunknak, hiszen a forradalom hősei az ország jövőjéért küzdöttek. A mi jövőnkről gondolkodott Széchenyi és Kossuth, az ország jövőjéért haltak meg a szabadságharcosok, áldozták fel magukat annyian. Olyan példát adnak ők nekünk, amely a 21. századra sem avult el – mondta. 

– Kérem önöket, hogy vessenek egy pillantást a szívük fölött viselt kokárdákra. A fehér szín a hűség jelképe: ez a múlt, a múltunk iránti hűség. A piros szín az erő, amelyre a jelenben van szükségünk. A zöld szín pedig a remény, a jövőnk reménye. Az erő, amelyre ma szükségünk van – sokkal inkább, mint az elmúlt években bármikor – ugyanaz, mint 1848−49-ben: az összefogás és az áldozatvállalás ereje. Nem véráldozat az, természetesen, amelyre ma szükség van, hanem a megfeszített munka. Az, hogy ki-ki a maga területén, felelősségteljesen, a saját képességei és tehetsége szerint a lehető legtöbbet tegye meg: önmagáért és a közösségért. Mert csak így lehetséges, hogy a tavaszi magvak – a magvaink – nyári vagy akár őszi gyümölcsökké érjenek. És csak így lehetséges, hogy közösségünk, nemzetünk, országunk továbbra is szerepet játsszon – és ne is akármilyet – Európa színpadán – zárta beszédét Kovács József.

A beszéd után a Kormorán együttes és Kőszegi Ákos Jászai Mari-díjas színművész adott ünnepi műsort az egybegyűlteknek, majd Görgényi Ernő polgármester egy oklevelet adott át a zenekarnak, amelyet testvérvárosunknak, Aradnak címeztek. Az ünnepség a koszorúk elhelyezésével és a Szózat közös eléneklésével zárult.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)