Tóth lajos a díjátadón
Fotó: Gyulai Hírlap
A gyulai Henyei úton működő Tóth és Társa Recycling Kft. a közhiedelemmel ellentétben nem szeméttelep, nem gyűjt be mindent, amit viszont igen: a mások számára értéktelennek tűnő hulladékpapír szinte összes újrahasznosítható fajtáját, így újságpapírt, könyvet, hullámkartont, továbbá faraklapot és sokféle műanyagot.
Nem mindennapi tehát az a tevékenység, amit végeznek. Tóth Lajosnak és feleségének azonban sikerült úgy felépítenie és működtetnie a céget, hogy teljesítményük elismeréséül tavaly decemberben az ügyvezető-alapító megkapta A 2017. Év Vállalkozója díjat. A kitüntetést Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Demján Sándor, a VOSZ elnöke nyújtotta át a gyulai üzletembernek december elsején a Művészetek Palotájában. A sikerről Gyulán csupán a vállalkozó szűk baráti és munkatársi köre értesült, mivel a kitüntetett inkább csendben szereti (szavaival élve) bezsebelni az elismeréseket. Úgy véli, hitvesével és kollégáival együtt azok csoportjába tartoznak, akik szükséges munkát végeznek, de nem látványosat. A cég két „mindenes” vezetőjével a gyulai telephelyen beszélgettünk.
„Gyűjtsd a papírt és a fémet, ezzel is a békét véded!”
Az idézett mókás mondókát Tóth Lajos még gyermekkorában hallotta, akkor ragadt meg benne. Tréfásan megjegyezte, előfordulhat, hogy ez is meghatározta későbbi pályaválasztását, jóllehet fémet még nem gyűjt, de megvan hozzá az engedélye. A papír, a műanyag és a fa egyelőre bőségesen ellátja munkával.
Komolyra fordítva a szót: vállalkozásának története akkor kezdődött, amikor 1993-ban meghívták a Dürer Nyomdába fuvarozónak. Itt szembesült először azzal, mekkora mennyiségű papírhulladék keletkezik a gyártás során. Megdöbbent, hogy ez teljes egészében a szeméttelepre kerül. Egyhavi nyomdai tevékenység után már keresni kezdte annak lehetőségét, hogyan tudná az újrahasznosítható hulladékpapírt begyűjteni. Hamarosan meg is találta a megoldást.
A gyűjtést és a fajta szerinti válogatást Gyulaváriban, az akkori mozi épületében kezdte meg, először kicsiben. 1995-re azonban odáig fejlődtek, hogy tágasabb ingatlan után kellett nézniük. Tóth Lajos ekkor vásárolta meg a lovardát, az egykori urasági szeszfőzde épületét a volt Lenin Tsz. felszámolójától. Ez egy 300 négyzetméternyi csarnokot jelentett, amit egy közel 1 hektáros telek egészített ki. Cége végül ezt a helyet is kinőtte. A gyulai ipari övezetbe 1998 szeptemberében költözött be egyéni vállalkozóként. A Tóth és Társa Recycling Kft.-t 2000-ben hozta létre.
Fotó: Gyulai Hírlap
Tóth Lajos így lett úttörő
A megyében ő volt az első, aki felismerte, hogy a hulladékpapír egy olyan érték, amellyel kezdeni lehet és kell valamit. Így vált Tóth Lajos a szelektív hulladékgyűjtés Békés megyei úttörőjévé.
Az újrahasznosításra tovább küldött papír ma már a megye nagyobb nyomdáiból, cégeitől, külföldről, főként Romániából és az ország több régiójából érkezik Gyulára.
A vállalkozás működtetését az ügyvezető egyedül kezdte meg, majd feleségével folytatta, és vele együtt irányítja a mai napig. Munkájukat 2000 óta folyamatosan 20 és 25 fő segíti a cégnél, nagyjából ugyanazok az emberek, akikkel indultak. Azok a fiatal alkalmazottak is visszatértek a gyulai kft.-hez, akik a kíváncsiságtól vezérelve szerencsét próbáltak külföldön.
Tóth Lajos és párja nagyon büszke arra, hogy hosszú évek óta szinte ugyanazokkal az emberekkel dolgozhat. Tehát magukénak tudhatnak egy stabil dolgozói réteget, ami már önmagában beszédes. A díj odaítélésénél a VOSZ ezt is figyelembe vette.
A hulladék érték!
Jóllehet szervezett szelektív hulladékgyűjtés még nem létezett 1994-ben Magyarországon, a korral lépést kellett tartaniuk ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak. Aztán az ország belépett az EU-ba, és minden vállalatnál követelmény lett, hogy a hulladékot előírásszerűen kell kezelni. Ez sok helyen okozott abban az esztendőben fejtörést. A gyulai cég vezetői is azt tapasztalták, hogy a lakosság nem igazán volt tisztában az általa termelt hulladék szelektív gyűjtésével és fontosságával, a környezettudatos gondolkodás szükségességével. Ezért arra gondoltak, megszólítják az iskolásokat, hogy már velük is megismertessék az ökológiai szemléletet, és azt, mit jelent ez a gyakorlatban.
A Békés megyei tanintézményekből A hulladék érték mottóval néhány éve gyűjtik be rendszeresen a hulladékpapírt. Ezzel egy időben arra is lehetőséget biztosítanak, hogy telephelyükön a diákok megismerjék, hová kerül és milyen céllal az általuk összegyűjtött papír. Amikor eljönnek hozzájuk, elmagyarázzák nekik, hány fajta frakcióra kell válogatni a hulladékpapírt, miből mi készül, mit jelent az újrahasznosítás, mi történik a már nem használt újsággal, magazinnal, könyvvel. A látogatásoknak nagy sikerük van, a gyermekeknek tetszik a bemutató, általában sokat kérdeznek, hozzászólnak az elhangzottakhoz. A visszajelzések már az első alkalomtól kezdődően pozitívak.
Fotó: Gyulai Hírlap
Nincs mese, az elvárásoknak meg kell felelni
A gyulai céghez éves szinten 8–9 ezer tonna hulladék érkezik be. Ennek tárolására 3 hektárnyi terület, 2 ezer négyzetméteres fedett csarnok és 2,5 ezer négyzetméter betonozott felület áll a rendelkezésükre.
A hulladékkibocsátó üzletfeleiktől saját autóval történik a begyűjtés, emellett lakossági befogadás is zajlik. Utóbbi esetében a Tóth és Társa Recycling Kft. kizárólag papíralapú hulladékot (pl. újságpapírt, könyvet, kartonpapírt), PET-palackot és fóliát vesz át.
Meggyőződésük, hogy az állandó fejlődésben lévő, kiváló dinamikájú 21. századi cégek életében az újító beruházások rendkívül fontosak. 2013-ban a Széchenyi-terv keretében sikerült elnyerniük egy támogatást, amit teljes egészében fejlesztésre fordítottak. A közeljövőben további fejlesztéseket is meg szeretnének valósítani.
Az ügyfél legyen elégedett: ez a legfontosabb
Tanácsot nem adnak, de abban biztosak, hogy szépen építkezni csak akkor lehet, ha az alapoktól kezdjük, majd fokozatosan haladunk felfelé. A továbblépéshez azonban mindenképp kell a siker, annak visszaigazolása, hogy jól csinálod. Csak így érzed, hogy van értelme.
A Tóth és Társa Recycle Kft.-nél mindenki egyaránt kiveszi a részét a munkából. Titkárságuk nincs, ők maguk a titkárság. Ezen a felálláson nem is fognak változtatni, az ügyeket nem szeretnék kiengedni a kezükből. Tóth Lajos és felesége büszkén mondta el lapunknak azt is, hogy a gyulai vállalkozásokon kívül a legnagyobb békéscsabai cégek is velük dolgoznak, jóllehet Csabán is működnek hulladék-begyűjtők.
– Legfőbb szempontunk, hogy ügyfeleink elégedettek legyenek, és visszatérjenek. Az ügyfélközpontú hozzáállás megtartása ugyanis további sikerek eléréséhez vezethet – hangsúlyozta beszélgetésünk végén Tóth Lajos ügyvezető.
Fotó: Gyulai Hírlap
