Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A történelmi regény önazonosságunkat szolgálja, van jövője, és vannak tartalékai

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Gurzó K. Enikő • KULTÚRA • 2017. július 28. 19:14
A történelmi regény önazonosságunkat szolgálja, van jövője, és vannak tartalékai
Népszerű írók beszéltek a Ladics-ház udvarán választott hivatásukról

Tamási Izabella, Pete László Miklós, Csikász Lajos és Trux Béla volt a meghívottja a Ladics-házi esték sorozatnak július 27-én, csütörtök este. A történelmi regények népszerű hazai íróival és szerkesztőjével Fodor György beszélgetett hivatásukról, az aktuális irodalmi kánonokról, az olvasók hatalmáról, a véletlenekről és az életről.

____Eredeti-GYHRCSD_0016.JPG

Pete László MiklósTamási Izabella, Fodor GyörgyCsikász Lajos és Trux Béla 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Makóról és Dunakesziről is érkeztek olvasók, hogy meghallgassák kedvenc történelmi regényeik szerzőit a gyulai Ladics-ház udvarán, ahol a meghívottakat házigazdaként Fodor György faggatta arról, milyen az írói lét általában és manapság.

Az est moderátora elsőként arra volt kíváncsi, van-e köze választott hivatásuknak ahhoz, ki mit tanult, és milyen szakon. Történésznek, könyvtárosnak, muzeológusnak, jól képzett levéltárosnak kell-e lennie a történelmi regények írójának ahhoz, hogy tiszteségesen ellássa feladatát. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy nem.

Trux Béla például informatikus, és csupán egy korábbi lázas megfázásának (és feleségének) köszönheti, hogy megírta első könyvét. Mint mondta, nem számolt vele. Igaz, hogy a diósgyőri vár árnyékában nőtt fel, és már gyermekkorában elképzelte, miként tör ki az erődből, és ragadja magával őt is, barátait is a hömpölygő, kegyetlen sereg, amikor pályát kellett választania, nem az írói mellett döntött. Rendkívüli csatajelenetei belülről jönnek, de persze az sem kizárt, nem is tagadja, hogy a história iránti érdeklődése meghatározza könyveinek szerkezetét, modorát és műfaját. Fenntartja: a történelemben rengeteg a tatalék.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Csikász Lajos, alias Aaron F. Loacher sem bölcsészként dolgozik, hanem rendszergazdaként a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjában. Évekkel ezelőtt sci-fi íróként vált ünnepeltté, hisz 1999-ben megkapta a Zsoldos Péter-díjat, amely a legjobbaknak jár csak ki. A kitüntetés meglepetésként érte, mert nem számított arra, hogy a szakma elfogadja, sőt, méltányolja azt, amit megteremt. Az első kérdés, ami felmerült benne, s ami elindította ezen az úton roppantul történelmietlen, hisz azt feszegette, mi lett volna, ha nem hal meg Mátyás király. Csikász Lajos ennek ellenére nem törekszik a fantasztikumra, számára a hitelesség, a tényekhez való hűség a legfontosabb. Ő a szereplőket igazítja, nem a történeteket találja ki, és meggyőződéssel állítja, hogy a történelmi regény egy jó dolog.

Pete László Miklós harmadikként mutatkozott be, s Fodor György kérdésére azonnal le is szögezte, hogy a műfajokat illetően igen finnyás. Dramaturgként 24 bemutatója volt, verseket kedvtelésből ír, de a Scifi.hu főszerkesztőjeként is tevékenykedett. Jóllehet a Balaton vidékén született, Gyulán egyáltalán nem ismeretlen, a Ladics-házban sem. 2011-ben pont itt, ebben az épületben játszották el először Leánykérés a Ladics-házban című darabját. Kitalálta, és három éven át a gyulai várban is sikerrel alkalmazta a promenád színház műfaját, amely számára mindenekelőtt azt jelenti, hogy nem kötődik helyszínekhez, hanem viszi magával és társulatával a közönséget. Mint mondta, ehhez ügyesség, találékonyság és színpadi jelenlét szükséges. Úgy vélte, múltuk rengeteget változik, nem önmagában, hanem a szemléletünkben, a tudatunkban, emellett önazonosságunkat szolgálja.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Tamási Izabella a Történelmiregény-írók Társaságáról beszélt, amelynek alelnöke, és arról, miben áll a szerkesztő dolga. Nehezményezte, hogy a ragyogó szerzők gyakran nem jutnak el az olvasókig. Ezért az a közeg a hibás, amelyben élnek, élünk, mert kiköveteli magának, hogy megmondhassa, mi a jó, s ez a legtöbbször nem azonos a valódi értékkel. A 2013-ban létrejött egyesületüknek épp az a célja, hogy felkarolja és támogassa a tehetségeket, felvállalja érdekképviseletüket, szakmai segítséget nyújtson azoknak, akik igényt tartanak rá. Jelenleg azon vannak, hogy a hátrányos helyzetű iskolákba is elvigyék a történelmi regényt, amihez dramaturgiai játékokat is kitaláltak, így teszik majd élményszerűbbé a befogadást.

A csütörtöki Ladics-házi estén a jelenlévő szerzők könyveiből Beszterczey Attila gyulai színművész olvasott fel részleteket. A publikum megtudhatta azt is, hogy Trux Bélával a végvári napokon is találkozhat, hisz az író a vár mellett fogja dedikálni köteteit, ahová egy beszélgetésre is meghívják az érdeklődőket.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)