A diákok felvonulása
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Már 22. éve minden évben megrendezzük a farsangi mulattságunkat – mondta Széll János, az iskola pedagógusa. – Ezalatt az idő alatt, minden alkalommal „kihordtuk a telet” is, úgy is hívják ezt, hogy kiszebábégetés. A hiedelem szerint, a bábuval együtt a rosszat is kivisszük a városból, mindezt azért, hogy nehogy véletlenül hátra maradjon belőle valami. Iskolai körülmények között azokat a bűnöket aggatjuk a bábra, amelyeket egy diák el szokott követni, mint a lógás, a megvezetés, de ezek teljesen természetesek minden intézményben.
Kiszebábégetés az Élővíz-csatorna hídján
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A tanulók a kollégium udvaráról az Élővíz-csatorna hídjához vonultak, ahol egy humoros szöveg keretében számot is adtak a csínyekről: volt iskolakerülés, lustaság, tanórai mobilhasználat, és minden egyéb, amely előfordul egy középiskolában. A bűnök megvallása után a kiszebábot felgyújtották, majd a vízbe dobták, így szimbolikusan a téltől és a problémáktól is megszabadultak.
A diáksereg ezután a várszínház kamaratermébe vonult, ahol a műsorok előadása következett. Széll János elmondása szerint hosszú időn keresztül mindig a tanárok csináltak bemutatót, de a diákság körében felmerült, hogy ők is szeretnének színpadra lépni. Nyolc csoport lépett fel az este folyamán, a legkülönfélébb bemutatókkal: voltak rendkívül autentikus előadások, de előfordultak modern ötletek is.
Az este végén a tanári karból és a diákokból összeálló zsűri rangsorolta és díjazta a fellépőket.
Előadás a várszínház kamaratermében
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba