A Mágnás Miska a gyulai művelődési házban
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az Erkel-bérlet soron következő előadásaként a Turay Ida Színház ezúttal egészen friss darabbal érkezett Gyulára, hisz az arisztokratavilág kikarikírozásáról szóló operett mindössze néhány hete szerepel a társulat műsorán. A Gyulán játszott előadás külön érdekessége, hogy az évek óta visszatérő, kedvelt színésznő: Nyírő Bea ezúttal nem csupán a grófné szerepét vállalta magára, hanem rendezőként is bizonyított, méghozzá nem is akárhogy!
Feladata részben hálás, másrészt azonban nagy kihívás, hisz a darab sikerre ítélt, de annak tempóját és arányait kellő hangsúllyal meghatározni már annál nagyobb felelősséget kíván. Az eredetileg Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott darabot 1916-ban a Király Színház mutatta be, Bakonyi Károly szövegkönyve, Gábor Andor versei pedig meglehetősen újnak számított a műfaj régi keretei között. A párbeszédek hangja és Marcsa alakja is szakít a hagyományokkal, és talán ez az egyetlen olyan operett, melyben a komikus figuráé a főszerep.
A történet szerint a Korláthy-birtok melletti vasútépítkezés mérnöke, Baracs Pista a vásárban beleszeret a parasztálruhás grófkisasszonyba, Rollába. Mindez csak akkor derül ki számára, amikor a gróf vendégségbe hívja, mert azt szeretné, hogy a vasút az ő birtokán haladjon keresztül. Baracs ebbe nem egyezik bele, így kiutasítják a kastélyból, és áthidalhatatlan társadalmi különbségeik miatt szerelméről is le kell mondania.
Ő azonban elhatározza, hogy megleckézteti a grófi családot, és a szomszédos Eleméry-birtok távollévő tulajdonosaként állítja elő segédjét, Miskát. Mivel egy teljes értékű gróf félreérthetetlen ismertetőjegye a frakk, a monokli és raccsolás, Baracs és Miska 5 perc alatt összehozza azt, ami az arisztokratáknak csak 300 év alatt sikerült. Így Miska, a talpraesett lovászfiú, a "vazsmegyei gyerek" pillanatok alatt a társaság kedvelt arisztokratája lesz, tenyeres-talpas párjából, a tűzrőlpattant mosogatólányból, Marcsából pedig épp Rolla farag flancos dámát, aki Eleméry Mary grófnőként ad Miskának leckét. Az alaposan összekuszálódott helyzetet egyedül a kleptomániás nagymama látja át, aki mit sem törődve az előítéletekkel, a fiatalok mellé áll, s juttatja el az operettet a fináléig.
A Miskát alakító Kurkó J. Kristóf mindig meggyőző, ám ezennel fergeteges játékkal brillírozott, melyhez a Marcsa szerepében látott Bódi Barbara személyében talált méltó partnerre. Szerepének egyedi, vérbő megközelítése talán valamennyi Marcsa legkarakánabb menyecskéjét varázsolta elő, amit az előadás során a közönség sorra nyíltszíni tapsokkal jutalmazott. Mahó Andrea Rollaként illemtudón maradt rangsorában, mint ahogy Sövegjártó Áron is épp annyira volt kellemes, amennyire Miska ellenpólusa lehetett. A darab kétség kívül szeretett karaktere a kleptomániás grófné (Somfai Éva) volt, akinek a prímással (Rubóczki Márkó) folytatott párbeszéde a közönséget is végképp kifordította magából.
Csóra Aurél ízléses díszlete és Darvasi Ilona jelmezei ezúttal sem okoztak csalódást, mint ahogyan Berkes Gábor is finoman porolta le a Fáj, fáj a szívem, Úgy szeretnék boldog lenni, a Hoppsza Sári, a Csiribiri kék dolmány vagy épp a Cintányéros cudar világ! című slágereket.
A Turay Ida Színház társulata méltón töltötte be küldetését, hisz színvonalas, felhőtlen szórakozást biztosított.
