A magyar kultúra napján Gyula és Nagyszalonta város közösen emlékezett a két település nagy szülöttére, Erkel Ferencre és Arany Jánosra. Az eseményen nemzetközi szintű, kulturális és turisztikai együttműködési megállapodás született a két város között. A jeles eseményre gyulai városvezetőkből álló delegáció érkezett a nagyszalontai Arany Palota nagygalériájába. Jelen volt többek között dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere, Gajda Róbert országgyűlési képviselő, Kónya István, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke, Becsyné dr. Szabó Márta címzetes főjegyző, Galbács Mihály alpolgármester, valamint Durkó Károly, a Kulturális Bizottság elnöke is.
Az ünnepség Erkel Ferenc Bánk bán című operájából a Hazám, hazám kezdetű áriájával kezdődött, majd ünnepi köszöntőt mondott Török László, Nagyszalonta város polgármestere.
- Közlekedő ösvényeink egyelőre még rossz állapotban vannak. Régiek a hídjaink, át kell lépnünk schengeni határokat, mi mégis tudjuk egymás irányába az utat. Négyszáz esztendővel ezelőtt, Jóthe Gergely hajdúi kémlelték ebből a toronyból a gyulai utat, hogy barát vagy ellenség jön-e az úton. Ma Gyuláról testvérek érkeztek, akik azt érzik, mint mi, nagyszalontaiak, tudják és magukévá tették mindazt, amit Arany János és Erkel Ferenc megfogalmazott – mondta a nagyszalontai városvezető.
Török László bejelentette, hogy a partiumi város ez alkalomra megalapította az Arany János-díjat, amelyet minden évben azok kapnak, akik a legtöbbet teszik a magyar kultúra felkarolásáért.
Dr. Görgényi Ernő köszöntőjében kifejtette, a helyszín és az alkalom – Nagyszalonta és a magyar kultúra napja – egyaránt méltó körülményeket teremt a két város együttműködési megállapodásának aláírásához.
- Gyula és Nagyszalonta a magyar kultúra két jelentős városa. Együvé tartozásuk szerteágazó gyökerei a régmúlt történelmébe nyúlnak vissza. Amit a magyar nyelvnek Arany János adott, azt adta Erkel Ferenc a magyar zenének. Legyünk akár Nagyszalontán, akár Gyulán, vagy a világ bármely tetszőleges pontján, mi magyarok ugyanazt érezzük, ha meghalljuk Arany egyik költeményét, vagy felcsendül a Himnusz: a közösséghez tartozást. A kultúra alapján értelmezzük és határozzuk meg önmagunkat, kultúra nélkül nincs közösség. A magyar kultúra napjának küldetése emlékezni és emlékeztetni, hogy jöjjön bármilyen vihar, kultúránk örök. Sodorjon is bárhová bennünket az élet, mindig hazatalálhatunk. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a kultúra mindig valamiért, vagy valakiért van, de sosem valami, vagy valaki ellen. E két gondolat megjelenik hazánk alaptörvényének kezdő passzusaiban is, amelynek címe: Nemzeti hitvallás – hangsúlyozta a kultúra jelentőségét dr. Görgényi Ernő.
A városvezetők köszöntője után Nagy Xénia előadásában Arany János A walesi bárdok című költeménye hangzott el, majd a polgármesterek aláírták a két város közötti kulturális és turisztikai együttműködési megállapodást. A kölcsönös partnerségi kapcsolat magában foglalja a két város híres szülöttének, valamint műveik széleskörű ismertetését és népszerűsítését, valamint az érdekviszonyok összehangolását a két település turisztikai versenyképességének fejlesztése céljából. Az egyezmény aláírása után a nagyszalontai polgármester minden jelenlévő gyulainak ajándékozott egy kis földet Arany János szülőföldjéből, hogy legyenek nagyszalontai „földtulajdonosok”.
Ezután a magyar kultúra napjának alkalmából az Arany János nevét viselő civil-kulturális szervezetek elnökei mondtak köszöntőt.
Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszédében a szervezet névadójának életművében megtalálható nemzeti megmaradást, valamint kulturális örökségünk megőrzését hangsúlyozta, amely a mai, globalizált világunkban létfontosságú.
Nagy László, a gyulai Arany János Társaság elnöke először a magyar himnusz zeneszerzőjéért, illetve nemzeti operánk megteremtőjéért emelt szót, majd a kultúra fogalmát definiálta. Az elnök Kodály Zoltánt idézte, aki szerint a kultúrát megszerezni és színvonalon tartani nagyon nehéz, de elveszíteni roppant könnyű. Beszédében azt is elmondta, a nagyszalontaiak és gyulaiak nem véletlenül értik meg egymást kitűnően, hiszen ugyanazt a nyelvjárást beszélik.
A ceremónia után az Arany Palota nagygalériájában gyulai városismertető kiállítás nyílt, amely a település kulturális értékeit és új épületeit mutatja be öt téma köré csoportosítva. A tárlaton megelevenedik az Erkel Ferenc Emlékház, a Gyulai Várszínház, illetve az annak otthont adó vár, a gyulai kolbász, mint hungaricum, Kohán György grafikái, valamint a Gyulai Várfürdő és az Aquapalota, amelyet Bagyinszki Zoltán fotográfus mintegy 240 felvétele által láthattak a jelenlévők.
A tárlatot március elsejéig tekinthetik meg az érdeklődők.
