Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Kontor Tamás a tehetséges zenész és felelősségteljes tanár, aki tősgyökeres gyulainak vallja magát

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Csomós ÉvaINTERJÚ • 2013. szeptember 22. 10:00
Kontor Tamás a tehetséges zenész és felelősségteljes tanár, aki tősgyökeres gyulainak vallja magát
Kontor Tamás: Gyula elég kicsi ahhoz, hogy élhető legyen, de meg van minden fontos dolog ahhoz, hogy ne kelljen innen elmenni
Mi leginkább úgy ismerjük, ahogy gyerekekkel "felpakolva" átbringázik a városon, s mindenkinek, ismeretlenül is előzékenyen köszön. Tősgyökeres gyulainak érzi magát, mi pedig örömmel fogadjuk be, hisz személyében nem csak tehetséges zenésszel és remek tanárral, hanem egy kiváló emberrel lettünk gazdagabbak. Kontor Tamással beszélgettünk.
Kontor Tamás. Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba

Nagyon alázatos zenésznek és felelősségteljes tanárnak látszik. Olyan komoly értékrendekkel bíró embernek, aki a könnyedség látszata ellenére sem veszi félvállról a dolgokat. Alapvetően ilyen típus, vagy az idők során szerzett tapasztalatok eredménye ez a magatartás?

Talán mindig is maximalista voltam abban, amit csinálok. Ez azért nem esik nehezemre, mert imádom a zenélést, és a lehető legjobb akarok benne lenni. Legyen az koncert, stúdiófelvétel, vagy épp a tanítás. Az évek során persze rengeteg rutint sikerült szereznem, egyes tapasztalatokat a saját "káromon" tanultam meg, ezeket igyekszem a tanulóknak is átadni, hogy ezeket az akadályokat ők már könnyedebben ugorhassák át. És hogy felelősségteljes vagyok-e? Adott esetben, ha egy tinédzser a zenén kívül egyéb lelki kérdésben is megtisztel a bizalmával, az nagyon komoly felelősség! Nagyon meg kell becsülni, mert lehet, hogy egy életre hatással lehetek rá az adott válasszal.

Már a Megasztárba profi zenészként érkezett. Az ott szerzett szakmai tapasztalatok mire voltak jók? Talán épp arra, hogy kiderüljön, más minőségű szakmai elismerésre és közönségfigyelemre vágyik, mint amit a nagynyilvánosság tudna hosszútávon biztosítani?

Lehet, hogy a műsor előtt már profi zenésznek tűntem – aminek örülök, de mai napig örökös diáknak látom magam, aki állandóan tanul, fejlődik és új zenei fordulatokban próbálja ki magát. A kezdeti tapasztalatok bizony nagyon jól jöttek a Megasztárban, mind technikailag, mind emberileg. Sok türelmet kellett gyakorolnunk a hosszúra nyúló kamerapróbák miatt, ami a televíziós műfaj természetes velejárója. A Megasztárral azonban nem egyszerűen a hírnév megszerzése volt a célom, mivel én mindig is zenélni akartam. Az ottani szereplés leginkább ahhoz kellett, hogy ezt a hobbimat főállásban űzhessem, és a lehető legmagasabb minőséget juttassam el a közönségnek, akik a legjobbat érdemlik.

Mégis egész más utat kezdett bejárni, mint amire első látásra számítani lehetett.

A koncertezős utat kezdtem bejárni, és úgy tűnik, olajozottan jár a gépezet… Nem feltétlenül egy médiamegjelenés egy zenész igazi játszótere, hanem a színpad.

Azóta is ügyesen tud egyensúlyozni a "látvány" és a munka közt, meggyőződésem, hogy nem is tudatosan, hiszen zenészként teszi a dolgát, a nézők pedig annyira kedvelik, hogy a színpadon látva nem is annyira a zenész, mint inkább a showmant figyelik.

A színpadi jelenléthez egyik részről valóban a technikai felkészültség kell és az összeszedetten elvégzett feladat, másrészről pedig a szórakoztatás, mint nemes cél egyfajta magabiztosságot igényel. A mindennapi életben igyekszem szerényen viszonyulni a környezetemhez, és nagyon remélem, hogy nem vagyok soha nagyképű. Ha viszont az emberek megtisztelnek azzal, hogy eljönnek egy koncertemre, akkor a színpadon nem kérhetek elnézést azért, hogy élek. A nézők egy magabiztos "sztárt" szeretnének látni, ők szórakozni jöttek!

Úgy tűnik, hogy ez a Gyulán élő és alkotó lét olyan, mint egy jó értelemben vett elefántcsonttorony. Mindentől kellő távolságra van ahhoz, hogy az ember meghallhassa a "saját hangját", és időről-időre olyan produkciókat adhasson ki a kezéből, ami valóban őt tükrözi.

Egy rendezett, nyugodt környezet mindig jó hatással van az alkotásra, és persze minden másra is. Gyula a világ egyik legtökéletesebb helye!

Melyik a fontosabb: koncert vagy alkotómunka? Mennyire lehetne meg egyik a másik nélkül, illetve melyiknek fontos hangsúlyosabbnak lennie?

Minden lényeges! Játék nélkül az egész csak betanított munka, tehát uncsi. Alkotómunka nélkül viszont komolytalanná válhat, de kell az izgalom is, hiszen a zene nem csak arra jó, hogy a skálákban és ritmusképletekben rejlő matematikai összefüggéseket összegereblyézzük, mert az egész az érzelmekről szól. Bizonyos zenei megoldások komoly érzelmeket váltanak ki az emberből, ez is az egésznek a célja.

Ha nem túl fennkölt állítás, akkor kijelenthető, hogy Gyulán érett felelősségteljes tanárrá, amit néhány éve kitartó szorgalommal gyakorol is. Mit tapasztal, mi a folyamat? A tanulás valamelyik fázisában előbukkan, hogy „Ő az a tévéből”?

Igen, itt Gyulán kezdtem a tanítást és már most rengeteget tanultam belőle, remélem eleget is adtam! Valóban előfordul, hogy az első órákon a tanulók a tévés élmények hatásai alatt vannak, de igyekszem gyorsan oldani az ebből adódó feszültséget, hiszen ez a későbbi tanulmányok során komoly gátlást is okozhatna.

Mit tart lényegesnek átadni? Mire helyezi a hangsúlyt az oktatásban?

A zene egy élvezeti cikk. Igaz, hogy rengeteg gyakorlás és energia kell ahhoz, hogy aki csinálja eljusson a kellő pontig, de jókedv és élvezet nélkül semmit sem ér az egész!

Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy a tanítványok elvállalásában már amikor betelt a létszám, sokáig akkor sem tudott nemet mondani. Ezzel ma már hogy áll?

Sikerült még több időt ennek szentelni, és azóta mégtöbb növendékem van.

S hogy van ez zenei munkák, zenekarok és koncertek felkéréseivel?

Koncertet sosem utasítok vissza, hiszen épp az a cél, hogy mindenkihez eljussak. Sűrűn járok Esztivel koncertezni, egy szál gitárral kifejezetten praktikus utazni, mert így a pakolás is hamar megvan. Emellett az új zenekarom, a KontorBand is készül az első bevetésekre.

Erről a csapatról mit lehet tudni?

Tavaly szeptember óta dolgozunk egy igazán ütős műsoron. S igaz, hogy ezzel a produkcióval kicsit több lesz a pakolni való, de megéri majd, mert nagyon inspiráló olyan kiváló zenészekkel együtt dolgozni, mint Gyebrovszki András, Binder Norbert, Köles Márk, Döge Csaba, Belicza Károly és Belicza Károly.

Igen nyitottan és készségesen áll a város zenészeihez, hangszereli, gondozza produkcióikat. Mindenkivel ilyen nyitott, vagy csakugyan olyan szintű produkciók ezek, amikben öröm részt venni?

Azt hiszem, hogy elég nyitott vagyok. Mindenre persze nincs kapacitásom, de amit csinálok, azt örömmel teszem. Jó látni a fiatalságot. Annyira tehetségesek!

Tősgyökeres gyulainak vallja magát. Mi ragadta meg elsőként a városban? Mi volt az, ami a legemlékezetesebb maradt?

Tetszik, hogy Gyula elég kicsi ahhoz, hogy élhető legyen, de meg van minden fontos dolog ahhoz, hogy ne kelljen innen elmenni. Nagyon élem ezt a hangulatot, amit a város sugároz. Egyedi varázsa van. Emellett néhány városrész a szülővárosomra, Miskolcra emlékeztet, így gyerekkori emlékeket is idéz.

 

Kontor Tamás. Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba
GYULAI HÍRLAP • 2013. szeptember 22. 10:00
Kontor Tamás: Gyula elég kicsi ahhoz, hogy élhető legyen, de meg van minden fontos dolog ahhoz, hogy ne kelljen innen elmenni
Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)