Az idei ünnepi könyvhét megnyitó ceremóniáját író-olvasó találkozó követte a gyulai könyvtár Simonyi-olvasótermében, ahol a Gyulai Várszínház 50. évada alkalmából meghirdetett, a gyulai vár históriáját központba állító drámapályázat alkotói, dr. Nagy András író, drámaíró, esszéista és Wodianer-Nemessuri Zoltán író mutatták be drámáikat, Falusi Márton költő és Tarján Tamás, József Attila-díjas kritikus, irodalomtörténész társaságában.
A beszélgetés előtt Dézsi János, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója üdvözölte a jelenlévőket, majd elmondta, Zalán Tibor, a drámapályázat harmadik alkotója jelenleg a Pécsi Színházi Fesztiválon zsűrizik, emiatt nem tud részt venni az alkotásaikat tárgyaló beszélgetésen. Dézsi János tolmácsolásában hallhattuk Gedeon József színházigazgató ez alkalomra írt köszöntőjét, amelyben többek között az 1566-os gyulai ostromról, az arról szóló drámapályázatról és a három pályaműről hallhattunk, amelyekkel az idei, jubileumi évadban találkozhatnak a színházlátogatók.
Tarján Tamás hangsúlyozta, a Gyulai Várszínház története a magyar nemzeti színjátszásnak, a magyar nemzeti színháztörténetnek egy bizonyos alfejezete. Moderálásában először az alkotások történeti hűségéről kérdezte a szerzőket.
Dr. Nagy András elmondta, a Báthory Erzsébet című darabját az 1980-as években játszották a várszínházban. Már ekkor is úgy érezte, hogy az objektív történelmi tudás már a múlté, most már mindinkább aspektusok, szemléletmódok, személyes igazságoknak kell megjelennie a színpadon, amelyek ebben az esetben Kerecsényi Lászlót mint valóságos várvédő hőst és mint gátlástalan gazembert is megmutatják. Az író leszögezte, ez esetben sem a történelmi igazságot kereste, hanem a személyes sorsok, egyéni narratívák ellentmondásos igazságát, amely eredménye egy erőteljes dráma, nem pedig egy történelmi illusztráció.
Wodianer-Nemessuri Zoltán szerint drámai szempontból nem a történeti tényanyag a fontos, hanem a konfliktushelyzet, amely nem az ostromból, hanem a keleti és a nyugati orientáció közötti feszültségből adódik, s amely kérdés a mai napig nem teljesen dőlt el. Azzal egyetértett, hogy Kerecsényi egy igen összetett személyiség, akinek pályafutását személyes kutatásaival is alátámasztja. Ezekből számos érdekes történeti momentumról hallhattunk, például, hogy a kivonuló várnép veszte nem a török hadvezetés szószegésének eredménye, hanem egy janicsárlázadásé, valamint, hogy a nyugat egyáltalán nem hagyta magára akkoron a gyulaiakat. Ezen kívül azt is fontosnak tartja, hogy egy dráma próbáljon meg erkölcsi és gyakorlati válaszokat is mondani a jelennek.
Falusi Márton izgalmas feladatként, költői kihívásként élte meg, hogy Wodianer-Nemessuri Zoltán felkérte, szerezzen a drámájába dalbetéteket. Munkájában a görög tragédiák karát mintegy megidézve, költeményei kiemelik, absztrahálják, megvilágítják a drámai konfliktusokat. A Balassi-strófát és későbbi időmértékes versformákat felhasználó stílusimitációi ciklusként illeszkednek az idei könyvhétre megjelent verseskötetében. Szerzeményeiből többet is megismerhettünk az est során.
Az író-olvasó találkozón megszólalt a drámapályázatot elbíráló zsűri jelenlévő két tagja is, dr. Elek Tibor, József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus és dr. Erdész Ádám történész, levéltárigazgató. Dr. Elek Tibor elmondta, bebizonyosodott, hogy jól választottak a meghívásos drámapályázatra, amelyből rendkívüli eseményként három új történelmi dráma született, amelyek mindegyikéből kitűnik, hogy mennyit foglalkoztak a történettel és a korral. Többek között emiatt a zsűri nem rangsorolta a műveket, hanem egyformán díjazta, és arra kérte a szerzőket, hogy bizonyos szempontok alapján dolgozzanak tovább műveiken.
Dr. Erdész Ádám bevallotta, a pályázat kiírását követően kíváncsian várta, hogy a szóban forgó ostrom eseményeinek sorában melyik író hová teszi a konfliktust, ami a színpadnak majd megfelel, hiszen ami anno történt, egy logikus eseménysor, amelyben többé-kevésbé mindenki megtett mindent, ami az ő dolga volt. Éppen azért érdeklődéssel figyelte, hogyan válik a drámákban morális vita tárgyává a vár feladása.
Mindhárom szóban forgó darabot megismerhetjük a Gyulai Várszínház hamarosan kezdődő, 50. évadában. A három dráma közül kettőt felolvasószínpadon, Zalán Tibor alkotását a gyulai vár nagyszínpadán láthatja majd a közönség.
