Telt ház fogadta a Mogyoróssy János Városi Könyvtár „Világjáró gyulaiak” programsorozatának legújabb előadóját, Radnótiné Rózsát tegnap este a Simonyi-olvasóteremben. A közönség ezúttal az El Caminót járhatta végig képzeletben a másfél órás előadáson. A 77 esztendős gyulai zarándok összesen 116 km-t gyalogolt lányával Galiciában, hogy eljusson Santiago de Compostelába, és életében először megkóstolja a polipot.
Az előadó, izgalmát leküzdve, óriási mesélőkedvvel idézte fel két évvel ezelőtti, kalandos útját. Bevetőként a Szent Jakab-út, vagyis az El Camino jelentésével ismertette meg hallgatóságát. Miután Jézus tanítványát, Jakab apostolt kivégezték, nem engedték, hogy eltemessék, ezért tanítványai ellopták a holttestet, és Spanyolországba vitték – mondta el Radnótiné Rózsa elöljáróban.
A legenda szerint a 9. században egy csillag mutatta meg, hol van az apostol elfeledett sírja, mely fölé II. Alfonz király emeltetett templomot. A zarándokút végcélja, a spanyol tartomány fővárosában, Santiago de Compostelában található katedrális a 11.–12. században épült fel e kápolna helyén.
A gyulai zarándok, azaz peregrino a portugál utat választotta ki lányával a számos, Szent Jakab sírjához vezető El Camino közül. Korára való tekintettel nem a teljes a zarándokutat tették meg: a spanyolországi Tuiból gyalogoltak el Galicia fővárosába a sárga nyilakkal és fésűskagylókkal jelölt úton.
Mint megtudtuk, Radnótiné Rózsa prózai okból, egy ajándékba kapott polipkonzerv miatt vágott neki a hosszú útnak, és zarándokolt el Santiago de Compostelába. Kijelentette ugyanis, hogy csak ott hajlandó megkóstolni a bizarr ételt. Miután lánya és annak párja beszerezték az El Camino teljesítéséhez szükséges felszerelést, némi edzés után elindult, hogy beváltsa ígéretét.
A hallgatóság az előadásból megtudhatta, hogy mikor találhatja nyitva a spanyolországi boltokat, és arra is fény derült, hogy mi az első dolga egy peregrinónak, ha beér a zarándokházba. A gyulai világjáró azt is elmesélte, hogy hogyan táncoltatták meg az egyik faluban a helybeliek, és hogy mivel ütötték el lányával az unalmas estéket.
Mondandója végén Radnótiné Rózsa „jó turistaként” lencsevégre kapta a közönséget, hogy megörökítse a soha vissza nem térő pillanatot. Egy újabb, kalandos út során talán a Simonyi-olvasóteremben helyet foglalókról mesél majd zarándoktársainak jó kedélyűen az életvidám hölgy.
