Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Ma este

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Szávai Krisztina • PUBLICISZTIKA • 2015. szeptember 12. 18:00
Ma este
Lancelot szabadságra megy
____Eredeti-Szavai_Krisztina.jpg

Szávai Krisztina

Fotó: Gyulai Hírlap

Nagy volt a tüsténkedés a karámokban és az istállókban, a nap már a hatalmas jegenyék háta mögül világított, elérkezett az esti etetés ideje. Lancelotban a régóta dédelgetett vágyat az unalmas, álldigálva töltött nyári délután és az óvatlanul be nem reteszelt karámajtó cselekedetté érlelte. Ma este szabadságra megy.

Óvatosan emelgetve szőrpapucsos lábait kioldalgott az istállóból, egészen a tanyaház kerítéséig, ahonnan már nem láthatták az udvaron serénykedők. Diszkrét patakopogását elnyomta a habzsolás monoton, de jóleső duruzsolása. Loncsimoncsi, a plebejus puli azonban résen volt, s nagy hirtelen Lancelot elé senderedett. Ne állj az utamba, nyihogta halkan, de határozottan a fríz ló, majd büszke fejét felvetve hozzátette: szabadságra megyek. Loncsimoncsinak, aki oda ment, ahová akart, akkor, amikor csak akart, de szerény vacka és vacsorája mindennap a kifutó sarkában várta, fogalma sem volt arról, mi az a szabadság. Még a száját is eltátotta bámultában. Mire visszacsukta, a gyönyörű koromfekete óriás már sehol sem volt. Lancelot túlérzékeny, dohogott magában a puli, igaz, bértartott mén, s gazdái csak ritkán lovagolják, de az arab telivérek mind őt irigylik buja, hullámos sörényéért, s a római császár, Hadrianus koráig visszavezetett vérvonaláért. Majd bősz ugatással egy mélázó csikót kezdett terelgetni, a méltóságán esett csorbát, hogy könnyedén hagyta a fríz mént szabadságra menni, ily módon igyekezvén kiköszörülni.

Lancelot már a szomszédos tanyánál járt, ám végtelenül egyedül érezte magát, így még arra is hajlandó volt, hogy a lovak által lenézett összes többi állat közül éppen Malackával álljon szóba. A haszonállatok nem mennek szabadságra, röfögte dinnyétől teli szájjal Malacka a fríz mén bemutatkozására. S udvariatlanul hátat fordított a fekete óriásnak. A büszke frízt mérhetetlenül felháborította e disznólkodás, s csak Birsbogyó, a pej kanca illatának emléke tudta kissé megnyugtatni. No meg a közelgő istállómester látványa. Már tudta, könnyű háttal soha többé nem megy szabadságra.        

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)