Szávai Krisztina
Fotó: Gyulai Hírlap
Amikor a körszakáll utolsó darabkája is, élve a gravitáció adta lehetőséggel, alant, a kavicsos talajon landolt, és megindult az enyészet irányába, a város úgy határozott: az Erkel-szobrot renoválni kell. A haddelhadd azután kezdődött, hogy egy szemfüles újságíró az egykori rekonstrukció történetét közzétette: hajdanán a Himnusz kezdősorának partitúrája is ékítette a szobortalapzatot, ami az idők során elkopván mára már feledésbe merült.
A visszavésés elhatározásban rögzült, de a hangnem egyet nem értések elszabadították a poklot a csöndes kisvárosban. A küzdelem végül a kókadó májusfára emlékeztető Erkel-szoborban csúcsosodott ki, melyre kisebb-nagyobb, színesebb-fényesebb táblácskákon a különféle hangnempártiak ráaggatták a maguk egyetlen, igaz partitúráját. A lokális polgárháború kitörését csak az az ésszerű döntés akadályozta meg, mely szerint a Himnusz-partitúra ügyében az illetékes hatósághoz, vagyis az Országos Szavatosságvizsgáló Bizottsághoz fordult a város vezetése. Az Országos Szavatosságvizsgáló Bizottság döntésének értelmében a Himnusz (bármely) partitúrájának visszavésése értelmetlen. A bizottság az alábbi indokolást adta. „Már a bicentenárium idején lejárt Erkel Ferenc s művének szavatossági ideje, amit csak a szülőváros, meg néhány elszigetelten próbálkozó, a romantika hazafiságától túltengő Erkel-partizán nem volt hajlandó tudomásul venni. A dallam mögött továbbá a Kölcsey vers számos szavának szavatossági ideje is lejárt: mint a kard, vagy a haza. Az áldásról vagy a szánalomról már nem is beszélve. A magyar Himnusz ideje hát éppúgy kitelt, mint sok más, vele egykorú társáé, mint mindennek e glóbuszon. Példának okáért a Székelyföldre vezető, egyetlen hídé is, melynek élettartama a Himnusszal megegyezően százötven esztendőben lett meghatározva jogelődünk, a Magyar Királyi Szavatos Társaság hétpecsétes törvényében.”
Döntés ellenében partitúra kőbe vésetett. S a híd – folytonos, előre nem látható események bosszantó következményeként – még ma is úgy áll, mint egykor. Két végén tábla figyelmeztet: a hídra lépni tilos és életveszélyes. Aki innen vagy túl haza akar térni, mind rálép. Védelem gyanánt valami rég lejárt szavatossági idejű imaféleséget mormolva. Isten, áldd meg a magyart…
