Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Ember tervez, háború végez címmel a 101. (békéscsabai) császári és királyi gyalogezred I. világháborús szerepvállalásáról tartott előadást szerdán az Almásy-kastély báltermében az Erkel Ferenc Múzeum szabadegyetemi sorozatában Cseresznyés János történész.
A szakember az ezred 1934-ben írt emlékalbuma és a témában fellelhető legújabb történeti forrás, egy 2021-ben közreadott háborús memoár történetei alapján beszélt a közönségnek a témáról.
Előadásából kiderült: a 101-es békéscsabai gyalogezred történetének több helytörténeti vonatkozása is van. Amellett, hogy gyulai polgárokat is soroztak állományába, a memoár szerzője és családja, a Bérczi família több szállal is kötődik a városhoz, illetve a gyulai múzeumhoz.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Elhangzott: Bérczi Endre egykori nagyváradi államügyész 1938-ban írta meg első világháborús visszaemlékezéseit; az írógéppel gépelt és letisztázott kézirat 203 oldalas kerek egész mű.
„A memoár mintegy ötévnyi időtartamot ölel fel, 1913 októberétől 1918 októberéig tekint vissza. Kiválóan szemlélteti az időszak kezdetén fiatal, az életet nagykanállal habzsoló, Don Juan-i hódító nagyváradi értelmiségi polgár személyiségének és életszemléletének háború alatti átalakulását” – ismertette.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A személyes jellegű, de alapvetően a nyilvánosságnak készített beszámoló megmutatja, hogyan lett a 10 hetes önkéntes katonai iskolát végzett, póttartalékos állományba helyezett „Einjährig Freiwillinger dr. Bércziből” négy alkalommal frontot megjárt, súlyos sebesülésekből felgyógyult, orosz hadifogságot túlélt, többször kitüntetett, vitézzé avatott, hadapródiskolát ugyan végzett, de tiszti vizsgát soha nem tett tapasztalt kiképzőtiszt és főhadnagy.
A történész kiemelte: a személyes jellegű történeti forrás mentalitástörténeti szempontból fontos adalékot jelent az első világháború időszakának társadalomtörténeti kutatásához. A memoár azon egodokumentumok sorát gyarapítja, amelyekben a tudósító bepillantást enged gondolataiba, érzelmeibe, lelki világába, és gyakran véleményt is formál a körülötte zajló világról.
Hozzátette: a visszaemlékező írói vénájának köszönhetően „memoárját olvasmányos, élményszerű és kitűnő irodalmi stílussal megírt alkotássá formálta”.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
