Mint írta, az elmúlt években megnőtt a száma azoknak a háztartásoknak, ahol szilárd tüzelőanyaggal fűtenek. Ezek és az olaj égetésekor keletkező korom lerakódik a kémény falán, és leszűkíti annak belső kerületét. Magas hő hatására az egyre vastagabb koromréteg akár meg is gyulladhat – mutatott rá.
A lerakódott korom eltávolításával, a fűtőeszköz és a kémény karbantartásával megelőzhetők a kéménytüzek – fejtette ki. A fűtőeszköz takarításához szakembert kell hívni, a kémény tisztítását pedig a kéményseprőkre kell bízni – tette hozzá.
Hangsúlyozta: komoly veszélynek teszik ki otthonukat és szeretteiket azok, akik úgy kezdenek fűteni, hogy elmulasztják fűtőeszközük éves karbantartását, vagy nem tisztíttatják ki kéményüket.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Békés megyében a katasztrófavédelem hetvenegy településen végzi el ingyenesen a kémények tisztítását. A szilárd tüzelőanyaggal és olajjal működő fűtőeszközök esetén évente, a gázüzemű fűtőberendezések esetén kétévente biztosítanak erre lehetőséget.
Kitért arra is, hogy az emberek gyakran nem a fűtőeszközüknek megfelelő anyaggal fűtenek, és az is előfordul, hogy nem tartják karban fűtőberendezésüket. A nem rendeltetésszerű használat jelentős anyagi károkat okozhat, és súlyos sérülésekkel járó tűzesetekhez, illetve szénmonoxid-mérgezéshez vezethet.
Több korom rakódik le az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem megfelelő tüzelőanyagot – lakkozott, festett vagy nedves fát – égetnek – írta a közleményben.
Jelezte, a magántulajdonú ingatlanban gazdálkodó szervezetek – az őstermelői tevékenységet folytatók kivételével – nem tartoznak a katasztrófavédelem kéményseprőinek hatáskörébe. Az érintettek kéményseprő-ipari vállalkozókkal végeztethetik el a szükséges munkálatokat – tette hozzá.
Hangsúlyozta továbbá, hogy aki kéménytüzet vagy szénmonoxid-szivárgást észlel, azonnal hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot.
