erkel tibor
A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett művész – aki korábban országgyűlési képviselő és a Fővárosi Közgyűlés tagja is volt – 1934-ben született Csökmőn. Erkel Ferenc leszármazottjaként meghatározták tanulmányait a család zenei hagyományai, így ez Erkel Ferenc Zenei Gimnázium és Kollégium után a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója lett.
1963-tól a Magyar Rádió zenei rendezőjeként, majd zenei főosztályvezetőjeként dolgozott, ahol több rangos díjat elnyerő lemez- és rádiófelvétel fűződött a nevéhez. 1979-től 1983-ig a Művelődési Minisztérium színház-, zene- és táncművészeti osztályának vezetője volt, majd ’92-től két éven keresztül a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban töltött be hasonló posztot.
1996-tól a MIÉP színeiben politizált, elsősorban kultúrpolitikai kérdésekben foglalva állást, 1998 és 2002 között mint országgyűlési képviselő, majd 2002 és 2006 között a Fővárosi Közgyűlés tagjaként. Munkásságát 1986-ban Erkel-díjjal, 2012-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el. Ugyanebben az évben szeretett kerülete, Újpest díszpolgárává választotta érdemeiért. Az Erkel Ferenc Társaság alapító tagja, alelnöke, majd örökös tiszteletbeli alelnöke lett.
Temetésére február 11-én került sor az Újpest Megyeri temetőben, ahol dr. Bognár Márta gyermekorvos, az elhunyt művész özvegye és fia, Erkel László Kentaur, valamint művésztársai és barátai emlékeztek rá. A temetésen Devich János, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, Szabad Attila, aki zongoraművész tanítványa és keresztfia is volt, dr. Bene Éva, dr. Hollósi Antal főorvos és Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke mondtak búcsúbeszédet.
Bagyinszki Zoltán, aki Gyula városát képviselte a temetésen többedmagával, azt mondta, hogy Erkel Tibor rengeteg szállal kötődött Gyulához, így 2010-ben is egyből felajánlotta a segítségét, amikor egy Steinway Boston zongorára indult gyűjtés, amelyet a városháza dísztermében szerettek volna elhelyezni. A gyűjtés indulásakor először a zongoraművészt keresték meg, hogy támogassa a nevével a kezdeményezést, amelyre természetesen azonnal igent mondott, így többek között neki is köszönhető, hogy ma méltó helyén állhat a hangszer.
