Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A magyar származású, illetve kötődésű Nobel-díjasokat bemutató utcakiállítással vette kezdetét december 6-án a gyulai születésű Nobel-díjas, Krasznahorkai László tiszteletére szervezett, tizenegy programelemből álló Gyulai Nobel-hét a Harruckern téren.
A Nobel-utazás című tárlat megnyitóján a gyulai születésű Müller Adrien, Magyarország volt stockholmi nagykövete elmondta, a kiállítás eredeti anyagát 2023-ban állították össze kollégáival, Papp Veronikával és Kaszás Veronikával azzal a céllal, hogy bemutassák Svédországban a magyar értékeket. Az installációsorozat Gyulán a 2025-ös irodalmi Nobel-díjas, Krasznahorkai László tablójával bővült ki – tette hozzá.
Emlékeztetett, két évvel ezelőtt Karikó Katalin és Krausz Ferenc személyében két Nobel-díjasa is volt Magyarországnak, ami korábban csak egyszer fordult elő.
Krasznahorkai László Nobel-díja kapcsán úgy fogalmazott, elsősorban a szerző irodalmi zsenialitása kellett az elismeréshez, de a magyar nyelvnek is fontos szerepe volt ebben. Mint mondta, a díjazottak „ezen a pici magyar nyelven zsonglőrködnek úgy, hogy akár fordításban is világhírt tudnak szerezni”.
A volt nagykövet arról is beszélt, hogy ő és családja hazajön Gyulára, a városnak különleges helye van a szívükben.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere az eseményen kifejtette, „a kiállítás nem csupán távoli tudósokról szól, hanem arról a szellemi útról, amely sokszor éppen egy ilyen utcából indult el, hogy aztán a nagyvilágot bejárva hazatérjen”.
Hangsúlyozta, a svéd kémikus és feltaláló, Alfred Nobel által alapított díj több, mint egy kitüntetés: „civilizációnk talán legmagasabb szintű mércéje, az emberi szellem diadalának globális szimbóluma”.
„Aki ebben az elismerésben részesül, az nemcsak hivatásának a csúcsára ér, hanem bekerül az egyetemes kultúrtörténet örökkévalóságába is” – fűzte hozzá.
Krasznahorkai László díja kapcsán kiemelte, az elismerés a szerző érdeme, de „mi, gyulaiak is rendkívül büszkék vagyunk rá, hiszen az író innen indult, a regényeiben pedig gyulai alakok, gyulai helyszínek szerepelnek jellemző módon”.
„Az ő sikere bizonyíték minden gyulai polgár számára, hogy a gyulai iskolapadokból is vezet út a világhírig” – húzta alá.
Azt is mondta, Krasznahorkai „írásművészete egyetemes érték, de annak ihletforrása egyértelműen és megváltoztathatatlanul gyulai”, ezt értékeljük nagyra.
Mint ismertette, a Világóránál kiállított tablókon „magyar és magyar kötődésű zsenik” sorakoznak Karikó Katalintól Szent-Györgyi Alberten át Krasznahorkai Lászlóig; „a kiállítás egy tükör, amelyben láthatjuk, hogy a magyar kreativitás nyelve univerzális”.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Jelezte, a megnyitó egy hagyomány kezdete, hiszen „hosszú távon is elkötelezettek olyan programok megvalósítása mellett, amelyek Krasznahorkai László életművével kapcsolatosak, illetve bemutatják a szerző és művei Gyulához fűződő viszonyát”.
Arról is beszámolt, hogy a Nobel-hétre az MNL Békés Vármegyei Levéltárának könyvkötője, Fábián Attila különleges emlékkönyvet készített a felkérésére. A juhnappa borítású, kereskedelmi forgalomban nem kapható, diósgyőri bordázott papírból készült kötetbe bárki beírhatja a Krasznahorkai Lászlónak szóló jókívánságait, erre először a gyulai könyvtárban lesz lehetőség Müller Adrien Nobel-díjról szóló előadása után. A bibliotékában Keresztesi Franciska írót ábrázoló portréját is leleplezik, a festmény a könyvtár emeleti termében kap helyet.
A Gyulai Nobel-hét keretében többek között workshoppal, filmvetítésekkel, előadásokkal és felolvasással várják az érdeklődőket. December 10-én a Vigadóban élőben közvetítik a Nobel-díj átadó ünnepségét. A részletes programsor itt olvasható.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
