Vízfolyásaink duzzasztásmentes szakaszain továbbra is igen alacsony mederteltségek mellett, apadó, illetve alig változó vízmozgások a jellemzőek, s ebben a helyzetben - a tartósan hideg és csak mérsékelt mennyiségű, szilárd halmazállapotú csapadékot hozó időjárás miatt - a következő 5-10 napon sem várható lényeges változás.
A Körösök vízállásai továbbra is a kisvízi tartományban vannak, igen alacsony vízállások jellemzőek. 2012. február 7-én a Hármas-Körös Gyoma feletti vízgyűjtőjén lévő hóréteg víztartalma 0,6 km3, ami mintegy 0,2 km3-rel haladja meg a sokévi átlagot. Az észlelések kezdete óta erre az időszakara jellemző maximális hóvízkészlet 1,5 km3 volt, amelyet 2003-ban regisztráltak – tájékoztatta a Gyulai Hírlapont Bak Sándor Körös-vidéki Vízügyi igazgatóság Bak Sándor védelemvezetője.
A Duna Pozsonynál tegnap este teljes szélességben befagyott, hasonlóan az osztrák folyószakasz egy részéhez. A Budapest feletti szakaszon erős, illetve helyenként igen erős (70-90%-os) a zajlás, megközelítve a teljes jégborítást. Az érkező víz erős túlhűlése és az apadás következtében a kisebb víztömeg miatt több szakaszon várható a Duna teljes befagyása a hét végéig, még a kritikus -150 fokos negatív hőösszeg elérése előtt.
A dunai jégbeállás egyik feltételeként számon tartott -150 Celsius-fok negatív hőösszeg, -amelyet napi két adat átlagból számolnak és naponta összeadnak,- a számítások szerint várhatóan a hónap közepén érheti el a dunai jégbeállás hőmérsékleti feltételét.
A folyón kialakuló és várható jégviszonyokat, a ténylegesen bekövetkező hőmérsékleti viszonyok és a vízbevezetések által okozott hőszennyezés jelentősen befolyásolja.
A negatív hőösszeg Budapestnél mára -76,7 Celsius-fok, Bajánál -94,8 Celsius-fok.
A Paks alatti folyószakasz jegesedése - az atomerőmű hűtővizének melegítő hatása miatt - a felső Duna szakaszaitól később, néhány napos időeltolódással következik be.
A Tiszát kisebb megszakításokkal gyakorlatilag teljes hosszában állójég jellemzi átlagosan 10-20 cm közötti vastagsággal egészen a déli országhatárig.
A Duna és a Tisza mellékfolyóin az elmúlt naphoz képest az állójeges szakaszok jégvastagsága tovább nőtt. A korábbi jégzajlásból kialakult jégtorlódásokat is folyamatosan figyelemmel kísérik, beavatkozást egyelőre nem igényeltek.
A Körösökön - a békési és körösladányi duzzasztók közvetlen alvizi szakaszát kivéve - a teljes folyórendszer befagyott állapotban van. A jégvastagság értékek az előző napokhoz képest kissé növekedtek, jellemzően 8 - 26 cm közöttiek. A legnagyobb jégvastagságot – 26 cm-t – a Fekete-Körös országhatár szelvényétől lefelé mintegy 5 km hosszban jelentették. Mivel a beállt jégtakarón 5 – 30 cm közötti összefüggő hótakaró található, az elkövetkező napok hideg időjárásától függetlenül, csak kisebb mértékű jégvastagodás valószínű.
I. fokú jeges árvíz elleni készültség a Tiszán január 31-től, míg a Dunán február 03-tól van érvényben.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság két jégtörő hajójának 24 órás melegen tartása érdekében, 2012. február 6-án elrendelésére került az I. fokú készültség. II. fokú jeges árvíz elleni készültség a Duna mentén a Dunakiliti szakaszon és a Rábán Nick térségében van, III. fokú jeges árvíz elleni készültség a Mosoni-Duna, torkolati szakaszára, pontszerűen, a Gönyűi kikötő védelme érdekében van érvényben. Operatív beavatkozás keretében a Neptun jégtörő folyamatosan biztosítja a hajózó utat. III. fokú készültség van érvényben Baján a Kamarás-Duna téli kikötőjében. A jeges árvíz miatt a téli menedéket igénybe vevő hajók itt köthetnek ki biztonságosan, emiatt folyamatosan gondoskodnak a jégtörőhajók a jégmentesítésről. A Tisza és a Duna jeges árvíz elleni védelmét összesen 13 jégtörőhajó biztosítja a kiszolgáló hajókkal együtt. A Tiszán Tokajban 4, Tiszalökön 2, Kiskörén 2 jégtörőhajó, míg a Dunán Baján 3 és Gönyűben 2 jégtörőhajó áll készenlétben.
A Körösök jégvédelme érdekében 2 jégtörő hajó van készenlétben, mely szükség esetén - segítségnyújtásra - más helyen is bevethető.
A folyókon az egyre erősödő jégjelenségek miatt – az operatív jégtörési, jégrombolási beavatkozások esetére – a vízügyi szolgálat megkezdte valamennyi jégtörőhajó üzemanyaggal való azonnali feltöltését. A teljes dunai és tiszai jégtörőhajó állomány feltöltésére 150 000 l üzemanyag kerül a hajók tartályaiba.
A jégtörő hajók menetkész állapotban, melegen tartva azonnal bevethetők. A hajókat párban vezénylik ki a jégtöréshez, erre azért van szükség, hogy ha jégtörés közben az egyik hajó a jég fogságába kerül, a másik ki tudja szabadítani. Menetkész állapotban tartják az ország legnagyobb jégtörő hajóját a gönyűi kikötőben állomásozó Széchenyit is.
A Nemzeti Adó és Vámhivatallal való együttműködés keretében a korábban lefoglalt illegális üzemanyagot még a 2010 évi rendkívüli árvízvédekezés segítésére bocsátotta a vízügyi szolgálat részére. Az együttműködés eredményeképpen jelenleg a jeges árvíz elleni védekezésnél ezt a 3000 l gázolajat a hajók melegen tartására használják föl a szolgálat.
A Vízügyi Szolgálat felkészült az egyre erősödő jéghelyzet kezelésére, az OMIT irányításával pedig az ilyenkor megszokott operatív intézkedések végrehajtására és a szükség szerinti jégrombolási beavatkozások elvégzésére. A vízügyi szakemberek folyamatos jégfigyelő szolgálatot látnak el és gondoskodnak a jégtörőhajók, úszójárművek jégtelenítéséről. A motorok járatásával és a kormányművek átmozgatásával 24 órán keresztül melegen tartják a jégtörő hajókat és ellátják a jégkormányzási feladatokat a kikötők területén.
A Körös-vidéken jelenleg sehol sem szükséges beavatkozás. Valamennyi folyó az aszályos periódusokra jellemző vízhozamokat szállító, kisvízi állapotú.
