Ötven éve, hogy 1961. december 31-én megszűnt a gyulai kisvasút. Gyulaiak állták körül a Kossuth téri sínpárból épített emlékhelyet és gyújtottak gyertyát a kisvonatra emlékezve.
A vasútvonal 1906. december 11-re készült el, 12-én megindult a forgalom és már ebben a csonka hónapban ötezer embert szállított – mondta el ma a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban dr. Katona András, a budapesti Közlekedési Múzeum nyugalmazott igazgatója. A kisvonat fénykorában 42 kilométert tett meg egészen Simonyfalváig. Sós Imre, az emléknap és az emlékkiállítás főszervezője köszönthette a résztvevők között nemcsak dr. Görgényi Ernő gyulai polgármestert, hanem Simon Sándor zerindi, Haász Tibor simonyifalvai és Erdős Bálint ágyai polgármestert is. Nagy József, a szegedi Vasúttörténeti Alapítvány titkára előadásában mélyen emberi oldaláról világította meg, hogy a kisvonat, a kisvonatok akkoriban mit adtak utasaiknak, mit jelentettek nekik. A trianoni békediktátum kettévágta az országot, vele a vasúthálózatot is. Dr. Katona András elmondta, hogy Trianon előtt 23 ezer kilométer vasútvonalunk mintegy 8 ezer kilométerre csökkent. A gyulait először Romániában számolták fel, a csonka szakasz még '61-ig ment a városban. Megszűnését siettette, hogy voltak helybeliek, akik úgy vélték nem való a főutcára. A "gyulai villamosnak” ezzel bevégeztetett.
Dr. Görgényi Ernő polgármester viszont jó hírként mondta, hogy ha vasúton nem is, közúton újjáéled a határmenti települések vérkeringése Zerindig. Román oldalon már előbb járnak, már nálunk is folyik a bozótirtás.
Az eseményről bővebben a Gyulai Hírlapban olvashatnak.
