Egy természetjáró ismerősöm adta az eheti cikk témáját. Ilyenkor, szeptembertől már gyűjthetjük a piros bogyókat, amik ilyenkor még kemények, de később, az első fagyok után már megpuhulnak.
A vadrózsa (Rosa canina), vagy csipkerózsa, gyepűrózsa, vadrózsa, bicskefa, ebrózsa termése a csipkebogyó, csipke, csitkenye, hecsedli, hecsepecs.
A csipkebogyó magas C-vitamin tartalma miatt évszázadok óta nagy népszerűségnek örvend. Már az ókori népek is felismerték gyógyító hatását, főként a sorvadásos betegségek ellen.
Erdők szélén, cserjésekben, vasúti sínek mentén gyakran találkozhatunk velük.
A bibliában a csipkebokor Mózes elhívatását jelképezi. A középkorban a lángoló csipkebokrot Mária jelképének tekintették.
A csipkebogyó tízszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. A C-vitaminon kívül számos olyan anyagot tartalmaz, amelyet az emberi szervezet kiválóan tud hasznosítani, mint a pektin, flavonoidok, cukor, gyümölcssavak, cseranyag, magnézium, vas, kalcium, karotin, B1-, B2-, K- és P- vitaminok.
A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a flavonoidok gyulladásgátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. Magas magnéziumtartalmának köszönhetően fontos szerepe van a szív-és érrendszeri betegségek, keringési zavarok gyógyításában, ugyanakkor serkenti a gyomornedvek működését, csökkenti a vérnyomást és idegnyugtató is.
A bogyóból készített tea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén.
A csipkebogyót sokféleképpen fogyaszthatjuk: teát, lekvárt, szörpöt, mártást, levest, likőrt, bort, pálinkát is készíthetünk belőle. Keverhetjük az áttört csipkehúst joghurtba, kefirbe illetve ásványvízbe. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák.
Kozmetikai készítmények (krémek, pakolások) gyártása során is felhasználják a csipkebogyót.
Már a nyári kirándulások alkalmával kinézhetjük magunknak azokat a helyeket, ahonnan szeptembertől gyűjthetjük következő finomságok alapanyagait:
.
Csipkebogyó tea
A teának való csipkebogyót szeptembertől novemberig lehet gyűjteni, de mindenképp az első fagyok előtt. A szárított termést áztassuk be szobahőmérsékletű vízbe egy éjszakára. Majd szűrjük le, és ízlés szerint édesítsük mézzel vagy nádcukorral. Forrázni tilos!
.
Csipkebogyólekvár
1 kg csipkebogyó
80 dkg cukor
1 db cirom leve
A megmosott csipkebogyónak kiszedjük a magját, majd annyi vízben, amennyi ellepi, puhára főzzük (kb. 30-45 perc). Ezt követően az egész főzetet szitán vagy szöveten átpasszírozzuk, majd a masszába belekeverjük a cukrot és a citromlevet. Felforraljuk és kevergetés közben még 5 percig főzzük. Üvegekbe töltjük és légmentesen lezárjuk
Energia: 3700 kcal
Fehérje: 40 g
Zsír: 10 g
Szénhidrát: 880 g
.
Csipkebogyómártás
5 dkg vaj
1 evőkanál zsemlemorzsa
Csipkebogyólekvár
3 dl vörösbor
citromlé
Az 1 evőkanál zsemlemorzsát vajon megpirítjuk, majd a vörösborral felforraljuk. Forrás után annyi csipkebogyólekvárt adunk hozzá, hogy besűrűsödjön, és a legvégén ízlés szerint citromlevet teszünk hozzá. Fogyasztása vadhúsok mellé ajánlott.
Energia: 1178 kcal
Fehérje: 6 g
Zsír: 41,2 g
Szénhidrát: 46 g
.
Csipkelimonádé
10 dkg csipkebogyó
20 dkg méz
1 dl narancslé
1,5 liter víz
Főzzünk csipkebogyóteát, közben a mézet elkeverjük a narancslével. Ezt követően elkeverjük a teát a mézes narancslével. Hidegen és melegen is ajánlott a fogyasztása.
Energia: 820 kcal
Fehérje: 4 g
Zsír: 1 g
Szénhidrát: 182 g
Egészségükre!
