A Gyulai Idegenforgalmi Egyesület ülésére meghívott Dudaszeg József tűzoltóparancsnok sikerként értékelte a májusban lezajlott 18. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúra megrendezését. A válság ellenére a gyulai szálláskapacitás 80 százalékos kihasználtságot mutatott. Jó marketing volt a városnak, hiszen 19 ország képviseltette magát, és szinte minden televíziós társaság tudósított róla. Petrovszki Pálné, az egyesület elnöke a beszámoló kiegészítéseként hozzátette, hogy a következő csillagtúra szervezői Németországból már kérték a gyulaiak know-how-jának átadását.
A közgyűlés másik meghívottja volt Kósa Zsuzsanna, aki a Gyulai Pálinka Manufaktúrát mutatta be. A 2008 novembere óta működő cég turisztikai jelentősége elsősorban abban áll, hogy bővíti a helyben készülő gyulai termékek körét. A rendkívül korszerű, zártláncú, számítógéppel vezérelt pálinkafőző berendezést működtető üzem jelenleg 13- féle pálinkát állít elő, illetve az Erkel-bicentenáriumra Erkel szilvórium néven számozott palackokat hoz forgalomba a gyűjtők számára, illetve bevételéből támogatja a Steinway zongora megvásárlását.
Hosszabb diskurzus alakult ki Baranyó Géza előadása nyomán, amelyben a Turisztikai Desztinációs Menedzsment gyulai szervezetének létrehozásával foglalkozott. Ez a szervezet olyan fontos tevékenységeket látna el, mint a város turisztikai piacának elemzése, pontos információk szolgáltatása, az egységes turisztikai szolgáltatási rendszer kialakítása, monitoring működtetése. Ez utóbbi hiánya a város mostani turisztikai rendszerének legnagyobb problémája, mert az intézkedések, a történések eredményességéről nagyon kevés a visszacsatolás. Nem tudni például, hogy a város gazdaságában pontosan mekkora súlyt képvisel a turizmus, és mennyi a hozzá köthető tényleges adóbevétel. Az előadó elismerte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt pályázat elolvasása után leforrázva érezték magukat, mert az teljesíthetetlen feltételeket foglal magába.
Kovacsics Imre fürdőigazgató hozzászólásában egyetértett a célokkal, de elmondta, hogy országszerte negatív a pályázati kiírás fogadtatása, a vállalkozások nem látják, hogy a kötelezettségeik teljesítéséből egyáltalán keletkezik-e hasznuk.
Szabó Árpád alpolgármester felhívta a figyelmet a kiírás súlyos ellentmondásaira. Kifogásolta, hogy az önkormányzatokat jelentős anyagi teher vállalására kényszeríti, de beleszólást nem tesz lehetővé. Nagyon várták a pályáztatási lehetőséget, de ahogyan az kijött, abból arra lehet következtetni, hogy csak azért írták ki, mert esetleg az EU részéről elvárás volt, de igazából nincs meg a pénz hozzá. Az volt a véleménye, hogy ebben a formában nem szabad a pályázattal foglalkozni, de ha minden helyi turisztikai vállalkozó akarja, akkor meg lehet fontolni a szervezet pályázaton kívüli létrehozását.
Végül rövid beszámoló hangzott el arról a tanulmányútról, amelyen az egyesület tagjai megtekintették a Kovacsics Imre fürdőigazgató által vezetett fürdőket Tatán, Győrben, Székesfehérváron és Agárdon. Petrovszki Pálné fenntartás nélküli elismeréssel szólt a látottakról, szó szerint úgy fogalmazva, hogy a – Gyulai Várfürdő szegény rokon a fürdőknek abban a körében, amelyeket Kovacsics úr vezet.
A fürdőigazgató megköszönte az elismerést, és röviden kifejtette szakmai hitvallását: – Mindegy milyen stílusú vállalkozásról van szó, de akik utaznak, azok a pénzükért minőséget várnak. Gyulán olyan fejlesztésre van szükség, amely hosszú távon meghatározza a fürdő jövőjét. Ehhez a városnak minden téren minőséget kell nyújtania, és akkor jönnek a vendégek, de ha csak egy területen is nincs meg a kellő színvonal, akkor el fognak maradni.
