Az új esztendő nem- csak egyfajta számadásra ad lehetőséget, hanem jó alkalmat teremt arra is, hogy előretekintsünk, számba vegyük feladatainkat, új célokat és terveket fogalmazzunk meg. Dr. Görgényi Ernővel, Gyula város polgármesterével városunk jövőjéről beszélgettünk.
• Polgármester úr, valamikor azt hitték az emberek, hogy az új esztendő első napján kívántak megismétlődnek, ezért vannak tele az újévi népi köszöntők is mindenféle jó kívánásával, derűlátással. A jókívánságokon túl, van reális alap arra, hogy a város jövőjét a 2011. évben optimistán várjuk?
• Derűlátó vagyok, de ez nem afféle kincstári optimizmus, látom ugyanis a kedvező jeleket és lehetőséget, ezért hiszek abban, hogy amit a képviselők többségével elterveztünk, meg tudjuk valósítani. Tavaly gyökeres változás kezdődött az országban, és az én megítélésem szerint a változások jó irányba hatnak, ezt szerencsére a társadalom többsége is így érzi. Az elmúlt négy évben képviselő voltam, sőt az utolsó másfél évben frakcióvezető, tehát alapvetően ismertem a város helyzetét, ezért az átadás-átvétel sem okozott különösebb meglepetést.
Amikor elvállaltam ezt a feladatot, akkor tudtam, hogy milyen nehéz helyzetben van a város, és ehhez mérten igyekeztem felkészülni a munkára.
• Tartalmát tekintve mit jelent az, hogy nehéz helyzetben van a város?
• Az egyik alapvető probléma a munkahelyek kérdése. Tisztában vagyok azzal, hogy itt óriási feladat vár ránk, hiszen ezen a téren komoly elmaradás van, és munkahelyteremtő intézkedések sorozatára van szükség. Ráadásul ez olyan, nem látványos terület, ahol hosszú, kitartó, több cikluson átívelő munkára van szükség ahhoz, hogy az igazi eredmények megjelenjenek. A másik nagy gond az önkormányzat költségvetésének kedvezőtlen helyzete. Nem értek azonban egyet azokkal, akik eltúlozzák a hitelállományban rejlő veszélyeket. Mi, magyarok Széchenyi gróf óta tudjuk, hogy a hitel alapvetően nem rossz dolog, mert az a fejlődés motorja. A beruházási hitelek, amelyeket infra-strukturális fejlesztésekre vagy munkahelyteremtő beruházásokra fordítunk, nem rontják a város helyzetét, hiszen azok visszafizetésére lesz fedezet. Ezért szeretnénk a kötvényből a mai napig is betétben levő és kamatozó pénzünket, ami 1 milliárd 350 millió forint, javarészt a várfürdő fejlesztésére költeni, hiszen ez a fejlesztés többletbevételt hoz, és ebből tudjuk majd visszafizetni a kötvény egy részét. Amitől tartanunk kell, az a működési hitel, ebből kellene 200 millió Ft-ot lefaragni ebben a ciklusban, mert a működési hitel gyakorlatilag azt jelenti, hogy a város folyamatosan többet költ működésére, mint amennyi bevétele van. A hiányt évről évre hitelből fedezi, ezzel pedig adósságspirálba kerül. Amennyiben ezt a folyamatot most nem tudjuk megállítani, akkor később egyáltalán nem tudunk kikecmeregni belőle. Ezen tehát mindenképpen változtatni akarunk.
• Milyen eszközökkel lehet elérni a változtatást, és mely területeket fogják az intézkedések ebben az esztendőben érinteni?
• Olyan struktúrát változtatunk meg, amely, ha nem is jól, de végső soron mégiscsak működik. Ilyenkor kellő körültekintéssel és szakszerűséggel kell eljárni, különben az új szervezet nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Intézkedéseinket egy kultúramentő csomaggal kezdjük, de részleteiről még nem érdemes szólni, mert nincs vitára bocsátható állapotban. Előkészítésében három alapelvet veszünk figyelembe. Először azt, hogy a kultúra pénzügyileg is megtérül. Másodszor, hogy a kultúra nagyon fontos helyi érték, városunkban pedig a gyulaiságnak, annak a sajátos gyulai ízű kultúrának az egyik eredője, amely olyan közösséget formál, amely többletértékeket hoz létre. A harmadik alapelv, hogy a kultúrát csak a meglévő pénzből lehet finanszírozni, ha folyamatosan hitelekkel terheljük a város költségvetését, akkor előbb-utóbb csődbe fog menni az önkormányzat, és akkor semmire nem lesz pénz, sem kultúrára, sem másra. Éppen ezért kell a kulturális intézményrendszerünk hatékonyságát, eredményességét növelni, hogy tényleg jusson arra, ami érték ebben a városban, hogy megfelelő mennyiségben és oda érjenek a pénzek, ahol tényleg szükség van arra. A város eddigi kulturális koncepcióját alapvetően jónak tartom, a magam részéről azonban szeretném, ha az ifjúság kulturális igényeinek kielégítésére egy olyan klubszerűen működő intézmény jöhetne létre, ahol a koncertek mellett helyet kapnának pl. előadások és képzőművészeti kiállítások is. A februári költségvetést a kultúramentő intézkedéscsomaggal együtt szeretnénk elfogadni, hogy annak hatása már az idén elkezdődjön érvényesülni. A testület ez évi feladatai közé tartozik még a városüzemeltetés és az intézmények gazdálkodásának áttekintése és ésszerűsítése.
• A város vezetésére távlatosabb feladatok is várnak. Ilyen a már említett munkahelyteremtés vagy a polgármesteri hivatal tevékenységének korszerűsítése. Megvannak ehhez a kellő feltételek?
• Egyelőre a munkahelyteremtés alapjait kell leraknunk. Sajnos eleddig nem készült olyan anyag a befektetők számára, amely a városunk előnyeit kidomborítva ide vonzhatná őket, mert nemcsak az infrastruktúra számít, hanem sok egyéb mellett az is, hogy Gyulán van szakképzés, és elég nagyszámú diplomás és szakmunkás réteg él ebben a városban. Ismereteim szerint szinte minden területen van szabad munkaerő. Ennél is nagyobb baj, hogy az itt megtelepedni kívánó beruházók számára nem készült olyan kataszter, amely alapján választani tudnának igényeiknek megfelelő telket. Mindkét hiányosságra azt kell mondanom, hogy több mint hiba, most igyekszünk őket pótolni. Országgyűlési képviselőink, dr. Kovács József és Gajda Róbert nagyon sokat dolgoznak azon, hogy a város megközelíthetősége javuljon, és ezen a téren nem szabad csupán közutakban gondolkoznunk. A Nemzetgazdasági Minisztériumban érdeklődtem, látnak-e lehetőséget arra, hogy a Békéscsaba–Nagyvárad közötti vasút villamosítására uniós pénzeket lehessen pályázni. A munkahelyteremtés mellett legalább ilyen fontos a meglévő gyulai munkahelyek megtartása. Ezért ki kell használnunk a közbeszerzési szabályokban rejlő új lehetőségeket, tehát az önkormányzat beruházásai során igyekszünk a legtöbb gyulai vállalkozást megrendelésekkel ellátni. Ide tartozik piac- és gyulai termék programunk is, amellyel a helyi mezőgazdasági termékek iránti keresletet szeretnénk élénkíteni. Fontosnak tartom az önkormányzat szolgáltató jellegének megerősítését, azt, hogy a hivatal ügyfélbarát módon működjön. Ez sem megy egyik napról a másikra, de rövidesen megkezdődik a Városháza kapualjában egy információs pont kialakítása, ahol egy tisztviselő várja az érkezőket, segít eligazodni, a szükséges nyomtatványokat átadja. Ezzel párhuzamosan fejlesztjük az elektronikus ügyintézést is. Én bízom abban, hogy az év végén minden gyulai polgár azt mondhatja, hogy személy szerint neki is és városunknak is jó éve volt a 2011-es. Ezt kívánom mindenkinek és elsősorban jó egészséget, mert ez a legfontosabb.
