Több mint száz esztendővel ezelőtt, 1895-ben bocsátotta ki Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a magyar nőemancipáció történetében fontos szerepet játszó rendeletét, amely megnyitotta az egyetemek kapuit a bölcsészeti, orvosi, gyógyszerészeti karra jelentkező nők előtt. Az első mérnökhallgatónők valamivel később, 1918-ban iratkozhattak be a Műegyetemre. Az első női egyetemi tanár kinevezésére 1930-ig kellett várni.
Az önálló, önmaga eltartására képes kenyérkereső nő térfoglalásával a középosztály a XIX. század második felére egyre többször szembesült. A kereskedelem, távírda, posta, vasút, és különösen a gyermek- és nőnevelés területén a női alkalmazottak jelenléte egyre természetesebbé vált. A női méltósággal és hivatással összeegyeztethetőnek tartották még a szabó, kelmefestő, órás, vésnök, sebész, ápoló, bába, szakács, könyvelő munkakörét, továbbá a művészi önkifejezési formákat is.
A Gyulán megjelenő Békés korabeli – jórészt férfiak tollából született – cikkei, tudósításai még jobbára a hagyományosnak tekintett női szerepkörrel társított funkciókat tüntették fel kedvező színben, az emancipációs törekvésekről szólva ellenben soha nem hiányozhatott a híradások végéről a csipkelődő, kötözködő kommentár. A képzett nő fellépésétől a hagyományos női hivatás válságát várták, „mert bármily szépek is a szellemi ismeretek, különösen, ha alaposak, elenyészik ezeknek szépsége akkor – mutatott rá a Békés hírlapírója –, ha a leány nem jó gazdasszony”.
A kétkedő, aggályoskodó megjegyzések ellenére rövid időn belül több polgárcsalád iskoláztatta leányait – kezdetben mint magántanulókat – a békéscsabai vagy a szarvasi gimnáziumban. A sikeresen teljesített érettségi vizsga nyújtotta belépővel néhányuk egyetemei felvételt is nyert. Az Első Gyulavárosi Takarékpénztár főkönyvelője, Schmidt József és Herodek Anna lányát – Herodek Lipót gyulai vendéglős unokáját –, Schmidt Erzsikét (1884–1981) egyetemi tanulmányai befejezése után, 1908 tavaszán avatták fel a budapesti m. kir. tudományegyetemen a bölcsészeti tudományok doktorává. Erzsike emellett a tanári vizsgát is sikeresen letette. Tisztelői, ismerősei szerencsekívánataikkal halmozták el a város első doktorkisasszonyát, akit rövidesen eljegyzése alkalmából is köszönthettek. Dr. Schmidt Erzsike mint a szolnoki állami polgári leányiskola tanárnője 1910-ben kötött házasságot Iványi Bertalan (1879–1953) szolnoki kir. folyammérnöki hivatali mérnökkel. A doktorkisasszony ujjára szülővárosában került fel a csillogó karikagyűrű.
