Helyszínek: Erkel Ferenc sírja a Fiumei úti temetőben és egykori lakóháza Budán, az Úri utcában. A Budavári Önkormányzat, az Erkel Társaság, Gyula város önkormányzata és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére megemlékezéseket tart.
Programok
12.00 Koszorúzás a zeneszerző sírjánál
Helyszín: Erkel Ferenc sírja (29-1-6) a Fiumei úti temetőben
(1086. Fiumei út 16.)
Először a Himnusz csendül fel, majd Radnainé Dr. Fogarasi Katalin a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság főtitkára köszönti az egybegyűlteket. Ezután emlékbeszédet mond Szőcs Géza a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára, Dr. Görgényi Ernő Gyula város polgármestere és Dr. Bónis Ferenc az Erkel Ferenc Társaság elnöke.
15.00 Emléktáblát avatnak Erkel Ferenc egykori lakóháza falán.
Helyszín: 1014. Úri utca 24.
Elhangzik, a Himnusz majd emlékbeszédet mond L. Simon László az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke, Dr. Nagy Gábor Tamás a Budavári Önkormányzat polgármestere és Dr. Bónis Ferenc az Erkel Ferenc Társaság elnöke.
***
Erkel Ferenc 1810. november 7.-én született Gyulán. Gyerekkorától kezdve zene közelben élt, hiszen tanító édesapja egyházi karnagy is volt. 11 esztendős volt, amikor először zongorázott a gyulai közönség előtt.
Szülőháza, az Apor tér 7. szám alatti klasszicista stílusú épület ma is áll, ahol emlékmúzeumot rendeztek be.
Erkel Ferenc zenei pályája zongoraművészként kezdődött, alkalmanként vezényelt és a zeneszerzéssel is kereste kenyerét. 1834-ben mutatkozott be Pesten először, alig egy évvel később fel is költözött a fővárosba.
A zeneszerző 1839-ben kötött házasságot a Mátyás templom karnagyának leányával, Ádler Adelinával. Néhány évig apósa házában laktak, a Budai Várban az Úri utca 24-ben.
Első operája, a Bátori Mária 1840-ben készült. 1844-ben mutatták be a Hunyadi László című történelmi operát, majd megnyerte azt a pályázatot, amelynek köszönhetően ő zenésíthette meg Kölcsey Himnuszát.
Tizenhét esztendővel a Hunyadi sikere után szólalt meg legközelebb, mint zeneszerző, életműve legértékesebb darabjával, a Bánk bánnal, amit 1861. március 9-én mutatták be, hatalmas sikerrel.
Erkel Ferenc 1893. június 15.-én hunyt el Budapesten. Az Erkel társaság érdeme, hogy megmentette az Erkel-sírokat az elhanyagoltságtól, a feledéstől. A nyughelyeket egymás közelében, koszorú alakban vonták össze és síremlékeket állíttattak. Erkel Ferenc síremlékét Kallós Ede szobrászművész készítette. A sír, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság munkájának köszönhetően, 2001-től védett és így a Nemzeti Sírkert része.
Emléktábla az Úri utcában
Az emléktábla Kampfl József szobrászművész munkája. Főiskolai tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1958–1963 között, ahol Somogyi József szobrászművész és Mikus Sándor tanítványa volt.
1964 óta állítja ki műveit. 1985-ben Rómában ösztöndíjas. Köztéri szobrokat készít kőből, bronzból, pirogránitból, érmeket bronzból, ezüstből, aranyból.
Köztéri szobrot készített többek között Vörösmarty Mihályról, Ybl Miklósról, Móricz Zsigmondról, Petőfi Sándorról, Széchenyi Istvánról és Petőfi Sándorról.
