Színvonalas szakmai munkát ígért Szűcs Levente 2008 augusztusában, amikor városunk képviselő-testületének döntése eredményeként az Erkel Ferenc gimnázium élére állt, illetve azt, hogy a megye három legjobb gimnáziuma közül, amelyben természetesen az Erkel is benne van, a gyulai intézmény többször szerepel majd a második és az első helyen.
A „kívülről jött” vezető sok új elképzeléssel, ötlettel érkezett, s bár igyekezett, hogy ne borítsa fel túlságosan az előző 21 év alatt kialakult rendszert, ugyanakkor megőrizze a kitűnő hagyományokat, a gimnázium elmúlt két esztendeje már magán viseli munkájának karakteres nyomait. Szűcs Leventével, az Erkel Ferenc Gimnázium igazgatójával változásokról, hagyományokról, eredményekről és tervekről beszélgettünk annak apropóján, hogy a közelmúltban Gyula Város Képviselő-testülete előtt adott számot munkájáról és az általa vezetett intézményről.
– Volt egy árnyalt képem az iskoláról két évvel ezelőtt, sok mindent láttam, hallottam és tudtam róla, ami a nyilvános anyagokból hozzáférhető, egy valamit azonban bizonyosan: a város szívén viseli a gimnázium sorsát, beszélt a kezdetekről Szűcs Levente, akit az anyagi kondíciók és e támogatás megerősítettek abban, az Erkel nagyon sok mindent el tud érni azon felül, amit eddig magáénak tudhat. A legnagyobb segítséget vezetőtársai és az intézmény technikai dolgozói mellett maguktól a diákoktól kapta, kapja az igazgató, aki mögé az eltelt időszak alatt, megismerve s elismerve elképzeléseit, munkáját, a tantestület szinte minden tagja felsorakozott.
Az Erkelben elindult változások, lényegüket tekintve, két irányba sorolhatók, minőségi oktatás, és az ezt minden szempontból erősítő tárgyi környezet.
– Szakmailag az Erkel soha nem állt rosszul, de természetesen itt sem működik minden tökéletesen – folytatta az igazgató, hozzátéve, hogy a legnagyobb hibát a korábbi időszak mennyiségi oktatás irányába való eltolódásában látta. Az új iskolaépület önmagában is meghatározott egy korlátot a fölvehető diákok létszámában, ehhez a kerethez képest egy jelentősen földuzzasztott gyerekállomány tanul pillanatnyilag az intézményben, aminek egyenes következménye, hogy nem minden tanuló tudta felvételkor az elvárható szintet produkálni, így a kimenet eredményei sem olyan fényesek.
– Az Erkel lényege, hogy a továbbtanulásra készít fel, tehát azt kell elérnünk, hogy aki nálunk érettségihez jut, az csak valamilyen fatális véletlen miatt nem kerül be felsőoktatási intézménybe – hangsúlyozta Szűcs Levente.
Ennek érdekében az eddigi öt osztály helyett a 2010-2011-es tanévet a gimnázium négy osztállyal kezdi meg, s a szűkített keret nemcsak nagyobb válogatási lehetőséget biztosított az intézmény számára, de a jelentkezők létszámát is megnövelte. Ugyanis a diákokat nem elriasztotta a magasabb ponthatár, hanem éppenséggel ösztönözte a bekerülésre. Az Erkelbe. Ahol az első dolog a tanulás, emellett lehet sportolni, szórakozni, amihez minden lehetőséget biztosít a gimnázium, mégis az alapvető cél, a választott felsőoktatási intézménybe való sikeres felvételi a meghatározó.
– Talán fixa ideám, de meg kell tudni azt tennie az Erkelnek, hogy minimálisra csökkenjen a magántanárhoz járás, mondta az igazgató, aki mégis jár, az azért tegye, mert még többet akar tudni az adott tudományterületen. Négy év alatt meg kell tennünk, hogy minimálisan a középszintű érettségire, mellette a választott tantárgyakból az emelt szintű érettségire készítjük fel gyerekeinket maximális eredménnyel, s ha ezt teljes mértékben meg tudjuk valósítani, akkor leszek elégedett – úgy gondolom, jó úton haladunk, s ezért szeretnénk a tehetséggondozáshoz az órakeret minimum tíz százalékát biztosítani.
A fakultációk, szakkörök, irodalmi színpad mellett az elmúlt két esztendőben a sport irányába is erősített az Erkel, az intézményvezető igyekezett ehhez minden lehetőséget megadni a diákoknak. A versenyeredmények igazolják a befektetett munkát, különböző sportágakban s viadalokon számos erkeles állhatott dobogóra, éppúgy, mint az OKTV megmérettetésein.
Bár a dologi kiadásokra idén kevesebbet fordíthatott a gimnázium, a minőségi oktatáshoz elengedhetetlen tárgyi feltételek biztosítását saját erő mellett sikeres pályázat is segíti. Új számítógéppark áll a tanulók rendelkezésre, a szaktantermekben laptopok, projektorok segítik az oktatást. Újraindult a klubterem, amely délutáni elfoglaltságként, a zenén, a táncon, az irodalmi esteken túl számos kreatív lehetőséget ad a diákok kezébe. Mindehhez gondozott, szép környezet társul, amely önmagában is nevelő hatással van a gyerekekre. Az intézmény a kissé szűk tornateremből, s a régi kollégiumépületből is igyekszik a legtöbbet kihozni, apró, de határozott lépésekkel növelve a komfortot. Azok a programok, rendezvények, amelyekről az Erkel eddig is híres volt, változatlan értékek maradtak, de újak is születtek, mint a 12 órás vetélkedő, amely két éve örvend változatlan sikernek. Beindult az érettségire épülő szakképzés, az intézmény csatlakozott a TÁMOP 3.1.4. pályázathoz, amely segíti a kompetencia alapú oktatás bevezetését, a papír alapú naplót pedig szeptembertől az elektronikus adminisztráció válthatja fel.
Szűcs Leventét a körvonalazódó, új oktatáspolitikáról is kérdeztük, az intézményvezető a hozzáadott tudásban látja az ország fejlődésének alapvető pillérét.
– A változást az oktatás megváltoztatásával kell kezdeni, a fejlődés lehetőségének ez a kulcsa, s az ország gazdaságát nem a nyersanyagokra, hanem a tudásra kell építeni. Magyarország, tehetségéből adódóan a kutatásfejlesztés területén érhet el kimagasló eredményeket. Üdvösnek tűnik a felsőoktatás kereteinek szűkítése, a szakmai oktatás bővítése, s a kötelező iskolába járás betartatása, hiszen a gyerek csak akkor lesz képzett, ha ott van az iskolában. A túlzott liberalizmus nem szabadságot, hanem szabadosságot eredményezett: a diákok körében eluralkodott az a nézet, ha órán nagyjából figyelnek, akkor mindent megtanultak, ha nem, akkor a tanár a gyenge. Ez – természetesen – nem így működik. A pedagógus helyzete, a leendő tanárok képzése is jelentős változásokat kíván, a kevés bér mellett inkább a társadalmi presztízs csökkenése a nagyobb gond, ha a fiatalok a maradék-elven végeznek a tanárképzőkön, akkor ki fogja a mi gyerekeinket tanítani? Hiszen régen az ment tanárnak, aki valóban tanítani szeretett volna. Szívvel-lélekkel – foglalta össze az igazgató.
Az intézményvezető szeretné elérni, hogy az Erkel éppolyan meghatározó gimnáziummá váljon a régióban, mint régen, s bár akkor kevesebb hasonló középfokú oktatási intézmény volt, a versenyt csak jó irányba való mozdulásnak, kihívásnak érzi Szűcs Levente. A cél a dobogó harmadik fokáról a másodikra lépés.
– A minőségi oktatás ranglétráján az Andrássy gimnázium elé szeretném juttatni az Erkelt, ezt az eredményt tűztem ki célul az ötödik év végére – mondta el az intézményvezető, kiemelve, hogy jó iskola az Erkel, de lehet még jobbá tenni. S a siker fokmérője, s egyben a legjobb reklám az a gyerek, aki nálunk jól érzi magát, és megkapja, amiért jött, mert annak a testvére, a barátja, a szomszédja is ide fog jönni tanulni – ahol engem tanítanak, ahol velem foglalkoznak, és ahonnan egyenes úton megyek továbbtanulni.
