Tavaly novemberben, a KörKörös írói esten debütált városunkban a gyulai Percek kérdése zenekar. Ott hat dalt hallgathatott meg tőlük a közönség, melyekről jó visszajelzéseket kaptak. Szabó Ferenc, az együttes dalszerzője, basszusgitárosa, énekese (a néhai Abigél frontembere) mondja el gondolatait, amiből többet tudhatunk meg a formációról, a meglátásairól, és hogy mit terveznek a jövőben zenéjükkel.
• Ennyi évvel az Abigél megszűnése után, mi indított arra, hogy újra zenélésbe kezdj?
• Az Abigél 1997-ig működött. Utána vagy 8-9 évig nem írtam dalokat, nem foglalkoztam zenéléssel, és elképzeléseim sem voltak. Nyugalmazott zenésznek éreztem magam, és emiatt csak ritkán voltam nyugtalan. Aztán egyszer csak arra jöttem rá, hogy bizonyos dolgokat csak dalokban és zenekarban tudnék megfogalmazni, és fontosnak éreztem, hogy ez ne maradjon el.
• Hogyan született ebből zenekar, a Percek kérdése?
• Mikor már írtam néhány dalt, 2008-ban megkerestem Oláh Szabolcsot, aki azóta gitárosként és zeneszerzőként dolgozik a zenekarban, majd Rusznyák Csabát, aki egykor az Abigélben dobolt. A zenei felfogásukat és a tehetségüket ismertem, bíztam bennük, abban, hogy a dalokból és zenei vázlatokból kiindulva fel tudjuk építeni a számainkat. Azóta már megírtunk együtt egy terjedelmes koncert- és lemezanyagot.
• Mikor adtok ki lemezt? Kerestek-e kiadót, vagy jobb, ha egy zenekar független?
• Ebben az évben rögzíteni fogjuk a számainkat. Nem tudom, hogy lesz-e kiadónk. Ha a stúdióanyagunk elkészült, akkor nyilván eljuttatjuk majd oda, ahová érdemesnek látjuk, de ezek aligha a nagy multikiadók magyar fiókcégei lesznek. Talán jó lenne egy kiadó, mert a teljes függetlenség magányt is jelent, és szervezhet magának a zenekar mindent egyedül. Persze az is igaz, hogy üzleti okokból lemezt ma már alig éri meg kiadni. Ma 7500(!) eladott példány után már aranylemez jár, és hát mi nem számítunk aranylemezekre.
• Meg tudnád valahogy határozni, hogy mi az, amit csináltok? Milyen irányzathoz sorolható?
• Egy hagyományt folytatunk, amit talán underground rock ’n’ rollnak lehet nevezni. Ez nem egy konkrét zenei stílust jelent, hanem egy bizonyos hozzáállást. A saját számainkat játszuk, próbáljuk megfogni, mi fontos és mi nem. Azoktól, akiket sokat hallgattam, még kamaszként azt tanultam meg, hogy az ilyesfajta zene fontos dolog. Szórakoztat is, de nem egyszerűen csak egy szórakoztató dolog.
• Kiket hallgattál sokat?
• Hosszú a sor, de a Talking Heads, a Police, a U2, a Hobo Blues Band egyes korszakai, az Európa Kiadó, a Trabant, a Ghymes és Cseh Tamás nem csak pillanatnyi érdekességet adó zenekarok és előadók, és túl eredetiek ahhoz, hogy utánozni lehessen őket. Adnak bizonyos mintákat, de igazából az tanulható meg belőlük, hogy mindenki írja és játssza a magáét.
• Akkor ez azt jelenti, hogy nem dolgoztok fel dalokat tőlük?
• Egyelőre nem tervezzük sem tőlük, sem másoktól. Persze, elképzelhető, hogy ha úgy érezzük, hozzá tudunk tenni valami újat, valami mást egy másik előadó szerzeményéhez – beleértve akár az „őszenekar”, az Abigél dalait is – akkor megpróbálkozunk ilyesmivel, de van elég saját ötletünk, amelyekkel még sok munka vár ránk.
• Kinek szánjátok a zenéteket?
• Majd kiderül, érdekel-e valakit, amit csinálunk. Mi most még egy előkészületi szakaszban vagyunk, ilyenkor szinte kötelező a nagyotmondás, de én most hadd ne mondjak nagyot. Talán vannak olyanok, akik érzékenyek arra hangulatra és gondolatvilágra, amit képviselünk. Vicces lenne, ha popzenei karrierben gondolkodnánk.
• Szembetűnő a dalok iróniája. Mi a zene és a vers viszonya a Percek kérdése munkáiban?
• Nem írok verseket, sosem írtam. Dalokat írok, amiknek persze szövegük is van. Ezek csak előadott formában, a zene kontextusában érvényesek. A dalszövegeim nem élnek külön életet, sosem próbáltam őket versként előadni, zenekar és zene nélkül.
• A zenekar Gyulán működik. Nem nehéz egy ilyen zenekarnak egy kisvárosban? Támogat benneteket valaki?
• Dolgozni itt is lehet. Egy ilyen kis országot a hétvégi fellépések alkalmával elég könnyen be lehet járni. Gyulán egyébként annak idején az Abigélt is jól fogadták, és legutóbb a Percek kérdését is. És van a városnak egy nehezen megfogalmazható hangulata, ami mindig is segített abban, hogy csináljam ezt az egészet, sokan most is érdeklődnek és biztatnak. Több segítség nem is kell. Egy zenekar az boldoguljon egyedül, mást úgy sem tehet.
