Kémiai szúnyoggyérítés vagy biológiai szúnyoggyérítés? Ez egy rossz kérdés. A helyes válasz: Szúnyoggyérítés ökológiai alapokon: egy integrált megközelítés. Ez a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tanulmányának címe és egyben ez a célunk.
Önkormányzatunk vezetése nyitott a párbeszédre, ezért szívesen fogadtuk a gyulai Zöld Szívek Köre Természetvédelmi Egyesület képviselőit és az általuk javasolt szakembereket: Fodor Eszter természetvédelmi mérnök és humánökölógust és Sándor Bálint ökológiai szakértőt. Online csatlakozott a megbeszélésünkhöz dr. Juhász Erika ökológus kutató.
Köztudott, hogy a természetvédők elkötelezettek a kémiai szúnyoggyérítés kivezetése mellett, és a biológiai szúnyoggyérítés alkalmazását javasolják.
Önkormányzatunk vezetése is elkötelezett a természet védelme mellett. Hangsúlyozom, hogy önkormányzatunk jelenleg is rendelkezik érvényes szerződéssel a biológiai szúnyoggyérítésre vonatkozóan, de a kivitelezés több feltétele sem áll fenn (ezekről lentebb olvashatnak). Ezért az idén csak kémiai szúnyoggyérítést végzett a Katasztrófavédelem Gyulán.
Elkötelezettek vagyunk a BIOLÓGIAI SZÚNYOGGYÉRÍTÉS bevezetése mellett, ezt azonban csak FOKOZATOSAN lehet megvalósítani. Tekintettel vagyunk a turisztikai érdekekre és a lakossági elvárásokra, ezek alapján pedig nem kockáztathatunk meg egy szúnyoginváziót. Márpedig egy gyors váltással nem tudnánk azokat a feltételeket biztosítani, amelyek a biológiai módszer hatékonyságához kellenek. Mik ezek a feltételek? Röviden leírom.
A sikeres biológiai szúnyoggyérítéshez elengedhetetlen a TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁG és a POLGÁROK EGYÉNI RÉSZVÉTELE, mert ez a lakosság közreműködése nélkül nem lenne hatékony. A lakossági részvételhez sok információt, jó tanácsot kell eljuttatni a gyulai polgárokhoz. Ebben számítok a civil szervezetek és a szakértők hatékony támogatására.
A megbeszélésen egyetértés volt közöttünk abban, hogy a szúnyoggyérítés kérdésében az INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉS a helyes. Ha hosszú távon mérsékelni akarjuk a vegyszerek által okozott mérgezést, szennyezést, akkor a biológiai módszer mellett más megoldásokat is alkalmazni kell, így a természetes, ökológiai módszereket. Ezekre vonatkozóan nagyon értékes tanácsokat, javaslatokat adhatnak a civil szervezetek és a szakértők.
És bizony nem mondhatunk le végleg és teljesen a kémiai módszer alkalmazásáról sem, mert a csípőszúnyogok által terjesztett járványok megelőzése érdekében a jövőben is szükség lehet a kémiai szerekre. A lényeg az, hogy a kémiai módszert csak kivételes esetben alkalmazzuk.
Mi az a kémiai szúnyoggyérítés és milyen a biológiai?
A kémiai módszer lényege az, hogy a kártevőirtó vegyszert higítva, egészen apró cseppekben juttatják ki a levegőbe. Célja a már kirepült, vérszívó nőstény szúnyogok számának gyors csökkentése. Ezt az EU-ban engedélyezett szerekkel végzik, de kétségtelen tény, hogy mindegyik kémiai szerre jellemző hátrány a környezeti terhelés. Nem csak a csípőszúnyogokat pusztítja el, hanem más hasznos repülő rovarfajok egyedeit is. Hosszú távon az emberi egészségre is hátrányos. Előnye a lakossági szúnyogártalom gyors mérséklése. További előnye az, hogy a permetszert egy adott területre egyszerű kijuttatni ködfelhő formájában, azaz egy adott területen egyszerre lehet lényegesen csökkenteni a szúnyogok számát.
A biológiai módszer egy Bacillus thuringiensis israelensis (Bti) baktérium által termelt fehérjén (toxin) alapul, amely célzottan a szúnyoglárvák emésztőrendszerében fejti ki mérgező hatását. A toxint tartalmazó fehérjekészítményt a víztestekbe (tavak, holtágak, pocsolyák stb.) kell kijuttatni. Ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. A biológiai módszer akkor hatékony, ha egy adott területen minden tenyészőhelyre kijuttatják a toxint.
Ehhez ismerni kell az összes olyan víztest helyét, amely tojásrakásra alkalmas. Ismerjük a tavak, nagyobb csatornák helyét, de számos olyan vizes élőhely van – még aszály idején is! – amelynek a létezéséről sem tudunk. Vannak továbbá olyan vizes élőhelyek, amelyek állandóan változnak, hol kisebbek, hol nagyobbak, hol kiszáradnak, hol pedig megáradnak.
Sok víztest megközelítése sem könnyű, főleg azok, amelyek magánterületen, vagy erdőben vannak.
Számolatlanul vannak mikrotenyészőhelyek magánházak udvarain, vagy tömbházak erkélyein, illetve eldugult ereszcsatornákban. Virágcserép alatti tálcában pangó víz, temetőkben ezerszámra található virágvázák mind-mind tenyészőhelyek a szúnyogok számára. Ezekbe egyenként bejuttatni a biológiai toxint nem lehetséges a lakosság széles körű együttműködése és támogatása nélkül.
Tudni kell, hogy a biológiai módszer sem környezetbarát, hiszen a lárvák elpusztításával beavatkozunk a természet rendjébe, amelynek következményei vannak. Ezek a következmények ma még ismeretlenek, de az biztos, hogy lesznek következményei az ártéri ökoszisztémák tápanyag és energiakörforgására nézve. Ezt csak azért írom le, hogy senki se ringassa magát abban a hitben, hogy a biológiai módszer környezetbarát. Valójában csak kevésbé káros, mint a kémiai, ezért vagyunk elkötelezettek a változás mellett.
Ha a civilek és a szakértők segítik önkormányzatunkat és széles körű lakossági támogatást tudunk létrehozni, akkor működni fog az ökológiai alapú szúnyoggyérítés. Ehhez azonban időre és sok munkára van szükség, de ettől nem ijedünk meg, közösen elvégezzük a ránk váró feladatokat. A jövő héten folytatjuk a szakmai egyeztetést.
Aki pedig azt kérdezi, hogy jó, jó, értem én, de engem most csípnek a szúnyogok, mikor lesz már a következő szúnyoggyérítés, annak csak azt válaszolhatom, hogy amikor a szúnyoggyérítési szakértő elrendeli és a Katasztrófavédelem kivitelezi. Ennek időpontja most nem ismert.
