Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Görgényi Ernő: Szent István eszméi ezer éve összekötnek bennünket

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • T. P. HÍREK • 2026. augusztus 21. 08:45
Görgényi Ernő: Szent István eszméi ezer éve összekötnek bennünket
Augusztus 20-át ünnepelték Gyulán

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Gyermekprogramokkal, koncerttel és kézművesvásárral is várták az ünneplőket augusztus 20-án Gyulán. Az államalapítás ünnepén Görgényi Ernő polgármester mondott beszédet.

– A gyulai vár 600 éves falai előtt emlékezni az államalapításra mindig felemelő érzés. A vár falain lobogó történelmi zászlók arra emlékeztetnek bennünket, hogy Európa egyik legrégebbi nemzeteként élünk itt a kontinens egyik legnagyobb múltú államában. A hazáért és a szabadságért életét áldozni hajlandó vértanú nemzet él itt több mint 1100 esztendeje – kezdte beszédét Görgényi Ernő.

Mint mondta, civilizációk ütközőzónájában éltünk, mégis képesek voltunk fennmaradni, közben pedig felbecsülhetetlen értékű szolgálatokat tettünk a nyugati civilizáció számára.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

– Szent István királyunk a magyar államot két alapkőre építette: a nemzeti függetlenség eszméjére és a keresztény értékrendre – fogalmazott a városvezető.

Kifejtette: Szent István szuverén országnak teremtett államszervezetet, a szimbolikus gesztusok mellett az államélet legfontosabb rétegeiben is megjelenítette az új keresztény magyar állam függetlenségét azáltal, hogy miközben nyugati modelleket vett át, mégis több tekintetben megőrizte a magyar nemzeti sajátosságokat.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

– Az új államszervezet közigazgatását a vármegyeszervezetre alapította – mondta, majd hozzátette, a Rákosi-rendszer tagadta meg először a vármegyeszervezet tiszteletét azzal, hogy átnevezte, azt pedig őszintén sajnálja, hogy a mai hatalom sem képes tisztelni ezt a Szent István-i örökséget.

Görgényi Ernő hangsúlyozta: az államalapítást követően szárba szökkent a magyar kultúra, és megjelent az európai színtéren, a keresztény vallás pedig megtermékenyítette és kinyitotta a világra a magyar kultúrát.

– Szent István egy átlagon felül művelt, bölcs, mélyen gondolkodó uralkodó volt. Intelmek című, méltán híres műve magasan fölébe emelkedik a korszak más, hasonló európai alkotásainak. Örökérvényű, így ma is érthető és érvényes tanításokat fogalmazott meg fia, Imre herceg számára ebben a kiemelkedő színvonalú királytükörben.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Mint mondta, a mű szilárdsága hamar próbatétel elé állt, hiszen Imre herceg meghalt, az István által kinevezett trónörökös, Orseolo Péter pedig önfejű, makacs ember volt, aki nem hallgatott a bölcsekre, senkit sem tisztelt, az özvegy királyné jogait megnyirbálta, a magyar urakat mellőzte, két püspököt elmozdított, végül palotaforradalom tört ki ellene.

A polgármester úgy fogalmazott, István halála után a zűrzavar nyolc évig tartott, de ebből a nyolc esztendős zűrzavarból az a biztató tanulság vonható le, hogy szilárd alapjain mégis megmaradt kereszténynek az ország, a polgárháborús viszonyok ellenére is képes volt megőrizni önmagát, István államszervezetét, és az ország befolyásos nagyjai a legválságosabb időben végül a legjobb döntést hozták, amikor András herceget hívták meg a trónra.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

– Szent István eszméi ezer éve összekötnek bennünket, magyarokat. Ezen eszmék és a magyar kultúra integráló erejét megérthetjük, ha belegondolunk abba, hogy a mai magyarság többségének felmenői idegen országokból származnak.

Görgényi Ernő beszéde után Hevesi Tamás és barátai adtak koncertet, majd tűzijátékkal zárult az ünnepség.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)