A beszélgetések középpontjában az új technológiák hasznosítása, a viselkedési és kulturális változások elősegítése, valamint a városok közötti együttműködés erősítése állt a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése érdekében. A bevált gyakorlatok és jövőbe mutató keretrendszerek megosztása révén a találkozó konkrét cselekvési irányokat mutatott a testvérvárosok számára, hogy előmozdítsák a fenntartható városi fejlődést, miközben igazodnak a globális fenntarthatósági célokhoz.
Az első nap gyakorlati és együttműködési hangulatot teremtett, kezdve a város Járműkarbantartó Központjának meglátogatásával. A központ bemutatta a város elkötelezettségét a fenntartható közlekedés iránt, többek között az elektromos buszok és hibrid szolgálati járműflották karbantartásán keresztül. A résztvevők megfigyelhették a legmodernebb diagnosztikai és javító technológiákat, amelyek a járművek hatékonyságát és a környezeti hatást minimalizálják. A látogatás rávilágított Wągrowiec zöld infrastruktúrába történő beruházásaira, és kézzelfogható példát nyújtott arra, hogy kisebb városok miként valósíthatnak meg fenntartható gyakorlatokat a közlekedésben. A tapasztalatok ösztönözték a beszélgetéseket arról, hogy a testvérvárosok miként oszthatják meg technikai szakértelmüket és erőforrásaikat a járműkarbantartás optimalizálása és a zöldebb városi mobilitás érdekében.
A második nap nemzetközi konferenciával folytatódott. A találkozó egyik központi témája az innovatív városi technológiák átalakító szerepe volt a tömegközlekedés újradefiniálásában. Dr. Szilágyi Tamás átfogó áttekintést nyújtott az integrált, adatalapú platformokról, például a Mobility-as-a-Service (MaaS) rendszerekről, amelyek összehangolják a különböző közlekedési módokat, és felhasználóbarát rendszerré alakítják azokat. Európai esettanulmányokra hivatkozva kiemelte a valós idejű utasinformációs rendszerek, a kereslet-vezérelt közlekedés és a városi mobilitási alkalmazások sikerét az emisszió csökkentésében és a forgalmi torlódások enyhítésében. Hangsúlyozta továbbá a városok, technológiai fejlesztők és kutatóintézetek közötti együttműködés kritikus fontosságát, mint modellt a testvérvárosok számára a skálázható infrastruktúramegoldások közös fejlesztéséhez, javítva a kapcsolatot és a fenntarthatóságot.
Az oktatás kulcsfontosságú stratégia a hosszú távú fenntartható közlekedési szokások kialakításához. Dr. Dudok Fanni bemutatta a gyermekek, serdülők és egyetemisták számára kidolgozott többszintű pedagógiai megközelítést, amely a környezettudatos mobilitási szokások kialakítását célozza. Bemutatta az EU kezdeményezéseit, amelyek integrálják a mobilitás-oktatást az iskolai tantervbe, valamint gyakorlati programokat, mint a kerékpáros iskolai kampányok és a diákok által vezetett mobilitási auditok. A digitális eszközök, játékosítás és interdiszciplináris együttműködés révén ezek a programok hatékonyan vonják be a fiatal generációkat. Az előadó rámutatott arra, hogy a testvérvárosok közösen is kialakíthatnak oktatási keretrendszereket a fenntartható mobilitás kultúrájának elterjesztésére, megosztva erőforrásaikat és szakértelmüket a maximális hatás érdekében.
Az egyetemeket innovatív központokként helyezte el prof. Nemeskéri Zsolt, aki bemutatta az elméleti keretrendszert a zöld közlekedési megoldások egyetemi környezetbe történő beágyazására. Az egyetemeket kísérleti terepként jellemezte, ahol elektromos roller rendszereket, gyalogos prioritást és intelligens útvonaltervező eszközöket lehet tesztelni valós idejű felhasználói visszajelzéssel. Magyar és nemzetközi példákon keresztül bemutatta, hogyan befolyásolják a campus-alapú kezdeményezések a szélesebb várospolitikát. A keretrendszer rendszerszemléletre és fenntarthatósági indikátorokra épül, és közös módszertant kínál a testvérvárosok számára a zöld közlekedési innovációk pilot-projekteként való kipróbálásához és skálázásához, elősegítve a városok közötti tanulást és a politikai összehangolást.
A fenntartható mobilitás gyakorlati megvalósítását Michał Nowak mutatta be, részletezve Wągrowiec Fenntartható Városi Mobilitási Tervét (SUMP). A város eredményei közé tartozik kerékpármegosztó állomások, napelemes okosbusz-megállók és gyalogosbarát városmegújító projektek létrehozása, különös figyelemmel a fogyatékkal élőkre és a fiatalokra. Nowak hangsúlyozta az adatok gyűjtésének és a közösségi részvételnek a szerepét a közlekedés hatékonyságának optimalizálásában. Wągrowiec példája megmutatja, hogy kisebb önkormányzatok is elérhetnek nagy hatású eredményeket korlátozott költségvetés mellett, és modellként szolgál a testvérvárosok számára a költséghatékony, közösségvezérelt megoldásokhoz.
Alicja Trytt polgármester bemutatta Wągrowiec fenntartható fejlődési terveit, amely integrálja a zöld közlekedést az ökológiai, gazdasági és társadalmi prioritásokkal. Bemutatta a város stratégiai megújuló energiahasználatát, beleértve a geotermikus erőforrásokat, valamint a modernizált önkormányzati szolgáltatásokat és felújított köztereket, az egészséges és befogadó városi környezet kialakítására. A polgármester kiemelte a fenntartható turizmus fejlesztését és az állampolgár-központú digitális infrastruktúrát, hangsúlyozva a közönség részvételét az EU fenntarthatósági irányelvekkel és a helyi értékekkel összhangban. Véleménye szerint Wągrowiec kis- és középvárosok mintaprojektjektje, amely keretet ad a fenntarthatóság és a helyi identitás összehangolására a közös kormányzás és beruházás révén.
Szociológiai szempontok Krystof Bondyra előadásában kerültek előtérbe, aki a zöld közlekedési átmenetek emberi és kulturális dimenzióit vizsgálta. Hangsúlyozta, hogy a fenntartható mobilitás a közvélemény attitűdjének változásán és a bizalom kialakításán múlik az új intézkedésekben. Lengyel és német példákon keresztül bemutatta, hogy a közösség korai bevonása csökkentheti az ellenállást, például kerékpár-infrastruktúra vagy autókorlátozás esetén. Co-creation, viselkedéspszichológia és méltányos tervezés alkalmazásával a testvérvárosok hatékonyan vonhatják be a különböző érintetteket.
Mobilitás, egészség és biodiverzitás metszete Baranyai Tamás előadásában került fókuszba. Felhívta a figyelmet az autóközpontú infrastruktúra rejtett környezeti és egészségügyi költségeire (zaj, légszennyezés, élőhely fragmentáció). Fenntartható városi közlekedéshez zöld folyosókat, alacsony kibocsátású övezeteket és forgalomcsillapító intézkedéseket javasolt, figyelembe véve az emberi jólétet és a biodiverzitást. Adatalapú megközelítése révén a közlekedési politikákat az elhízás és légzőszervi megbetegedések csökkentéséhez kapcsolta, és módszertant kínált a testvérvárosok számára az egészség és környezetvédelmi prioritások érvényesítésére a várostervezésben.
Hajnal Edit előadásában szemléltette Gyula esettanulmányát, miszerint hogyan erősítheti a fenntartható közlekedés a városi identitást és gazdasági vitalitást. A gyalogos, kerékpáros és elektromos mobilitási infrastruktúrába történő beruházások révén Gyula autómentes zónákkal és turisztikai szempontból is vonzó, kerékpárosbarát útvonalakkal erősíti egészség- és wellnessközpontú imázsát. Az előadó kiemelte a zöld közlekedés branding potenciálját, bátorítva a testvérvárosokat, hogy integrálják mobilitási kezdeményezéseiket kulturális és gazdasági célokkal a látogatói élmények fokozása és a helyi identitás erősítése érdekében.
Regionális és vidéki kontextusban Włodzimierz Finke a fenntartható mobilitás kihívásait mutatta be korlátozott erőforrások mellett. Lengyel önkormányzatokat mutatott be, ahol iskolákkal, civil szervezetekkel és magáncégekkel való partnerségek révén költséghatékony megoldásokat alkalmaztak, például önkéntes buszjáratokat és zöld iskolabusz programokat. Finke a közösségi részvételt és a testre szabott megoldásokat hangsúlyozta, lehetőséget adva a testvérvárosok számára az egyenlő esélyű mobilitási megoldások kialakítására.
A konferenciát hagyományosan szakmai viták és műhelymunka követte. Ezek az interaktív események lehetőséget biztosítottak a résztvevőknek a bevált gyakorlatok mélyebb feltárására, a bemutatott keretrendszerek gyakorlati alkalmazásának vizsgálatára, valamint a közös projektek előkészítésére. A műhelymunka elősegítette az ötletek dinamikus cseréjét, erősítve a városok közötti partnerségeket és a fenntartható városi mobilitásra vonatkozó konkrét cselekvési stratégiákat.
A találkozó, a helyszíni látogatás és a záró workshop hangsúlyozta a testvérvárosok közötti együttműködés erejét. A technológiai innovációk, oktatási stratégiák, közösségi részvételi modellek és politikai keretek megosztásával a városok közösen kezelhetik a közös kihívásokat és felgyorsíthatják az előrehaladást a zöldebb és befogadóbb városi környezetek irányába.
- Web: www.sucomnet.com
- Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61570502368306
- YouTube: https://www.youtube.com/@SUSCOMNETproject
A „Fenntartható közlekedés és mobilitás” című esemény a SUSCOMNET-projekt keretében valósult meg, az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség támogatásával, a „CERV-2023-CITIZENS-TOWN-NT” program részeként, a 101138675 számú támogatási megállapodás alapján.
Gyula, 2025. május 26.
Hajnal Edit
projektkoordinátor
