görgényi ernő
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Tisztelettel köszöntöm Önöket a hagyományos újévi polgármesteri fogadáson! Örülök, hogy ilyen sokan eljöttek, ám rögtön elnézésüket is kell kérjem. Azt terveztem ugyanis, hogy évértékelő beszédemet egy Krasznahorkai László-regényből vett mondat idézésével kezdem. Megtudtam azonban, hogy a Farkas Gábriel Band csak holnap éjfélig ér rá, és mivel a mondatot nem szeretném a felénél megszakítani, így el kell tekintsek az idézettől. Kérem szíves megértésüket.
A viccet félretéve, Krasznahorkai kapcsán annak viszont utánanéztem, hogy első és mindmáig leghíresebb regénye, a Sátántangó megjelenésének évében, 1985-ben mi minden történt a világban. Először az AI-nak tettem fel ezt a kérdést, majd elolvastam az 1985-ről szóló cikket a legendásan megbízhatatlan a Wikipédián is. Sok információt olvastam, de furcsa módon azt még egyik forrás sem tartalmazza, hogy ez volt az első gyulai Nobel-díjas író első regényének megjelenési éve. Amiket találtam, abból néhány részletet azért felidézek Önöknek.
Abban az évben Gorbacsov lett a Szovjetunió vezetője és Kádár Jánost megerősítette pártfőtitkári tisztségében az MSZMP XIII. kongresszusa. És ha már a politika világából felelevenítünk egy-két elsüllyedt roncsot és egy jéghegy felé száguldó, majd menthetetlenül elsüllyedő rendszert, akkor már stílszerűen azt is érdemes megemlíteni, hogy a kutatók ebben az évben találták meg a tenger alján a Titanic roncsait is.
Nehéz elfelejteni továbbá a brüsszeli Heysel stadionban megrendezett 1985-ös BEK-döntőt, amely a labdarúgás történetének egyik legnagyobb tragédiájába torkollott.
És lehet, hogy kevesen emlékeznek rá, de abban az esztendőben Nigérában újabb államcsíny történt. Ilyeneket írt nekem az AI és a Wikipédia.
Szóval sok emlékezetes és számunkra lényegtelen eseményt is felsoroltak az említett online felületek, de a Sátántangóról nem tettek említést, és érdekes módon még egy, a mai életünket meghatározó históriát is mellőztek. Egy olyan történelmi eseményt hagytak ki, amely pont a tavalyi életünket befolyásolta jelentősen.
Ez a történet egy Luxemburgi kisvárosban, a francia–német határ találkozásánál esett meg, a Mosel folyón, egy hajó fedélzetén. Ez a luxemburgi kisváros egészen addig csupán a borászatáról volt mérsékelten ismert. Ma pedig itt Gyulán is mindenki ismeri a városka nevét: Schengen. 1985. június 14-én ott írta alá öt ország képviselője azt az egyezményt, amelynek célja az volt, hogy megszűnjenek a belső határellenőrzések az aláíró országok között. És 40 év múlva a trianoni határhoz szorított Gyula városát is kiszabadította évszázados korlátai közül ez az egyezmény, midőn 2025. január 1-jétől Románia is része lett a schengeni övezetnek. Több, mint 100 év után szabadon, határellenőrzés nélkül utazhatunk keletre, a Partium és Erdély városaiba, festői falvaiba, és hozzánk is szabadon, határellenőrzés nélkül utazhatnak onnan magyar és székely testvéreink, román nemzetiségű barátaink. Elindult valami.
Már rögtön januárban megugrott a külföldiek Gyulán töltött vendégéjszakáinak száma. Egészen pontosan 45 %-kal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma az előző év januárjához képest, ezzel egész Magyarországon a legnagyobb növekedést produkáltuk. És azóta, ha a rokonainkat, ismerőseinket akarjuk meglátogatni, vagy kirándulni szeretnénk a hegyekben, vagy éppen vásárolni szeretnénk Aradon, Kisjenőben vagy Nagyszalontán, bármikor átugorhatunk oda, pont úgy, mint ahogy az elmúlt száz évben Békéscsabára, Elekre vagy Sarkadra mentünk át. Valami elkezdődött, vagyis újrakezdődött. Imádkozzunk a történelem urához, hogy ne szakítsa meg ismét! Hiszem, hogy újraszerveződik az a térség, amelyet 1920-ban erőnek erejével szakítottak szét.
Történt még valami 1985-ben, valami, ami az első lépése volt egy réges-régi vágyunk megvalósulásának. Egy út kezdete, a szó szoros értelmében. 1985-ben avatták fel az M5-ös autópálya első szakaszát Budapest és Ócsa között. Lehet, hogy azóta álmodoztunk az M44-esről, sokáig mindhiába. Több kormány is megígérte, többször is mindhiába, míg végül az Orbán-kormány be is tartotta ígéretét. 2025-ben elért az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemétig, így végre gyorsan és biztonságos közúton utazhatunk nyugati irányba, majd haza.
A tavalyi évben így gyökeresen megváltoztak az utazási viszonyaink keletre és nyugatra egyaránt. Innentől rajtunk múlik, hogy mit kezdünk ezzel, mit hozunk ki ezekből a lehetőségekből.
Nézzük, mit tettünk mi, gyulaiak tavaly azért, hogy még vonzóbb és élhetőbb város legyen Gyula.
Szeretett városunk mindmáig turisztikai értékeinek és a gyulai kolbásznak köszönheti kiemelkedő ismertségét, népszerűségét.
Gyula gazdaságának jelentős ágazata a turizmus, több ezer embernek ad munkát, megélhetést. A gyulai turizmus máig legismertebb és legnépszerűbb attrakciója a Gyulai Várfürdő. A Kisfaludy Program keretében, nemzeti forrásból – mert az Unió nem támogatja a magyar fürdők fejlesztését – szóval nemzeti forrásból valósult meg egy több szakaszból álló, több, mint 3 milliárd forint költségű fejlesztéssorozat.
Először megépült a csodálatos vízi gyermekparadicsom. Utána jelentősen bővítettük az öltözők számát, korszerűsítettük a wellness- és a gyógyszolgáltatásoknak helyet adó tereket, bővítettük és megszépítettük a pihenőtereket és a közlekedő tereket. Tavaly pedig a Lovarda belső rekonstrukcióját végeztük el 1 milliárd forintból. Megszépült és megjelenésében is méltó lett a Várfürdő hírnevéhez ez a különleges, műemlék épületben kialakított, fedett termálfürdő. Köszönöm a vendégeknek és a dolgozóknak, hogy elviselték az évekig tartó munkálatokkal járó kellemetlenségeket, egyben gratulálok a menedzsmentnek és a dolgozóknak a beruházás sikeres lebonyolításához! Megérte, mert ezzel növeltük a Várfürdő versenyképességét.
Gyula Város Önkormányzata attól is különleges, hogy nem csak Magyarország egyik leghíresebb és legsikeresebb fürdőjének tulajdonosa, de egyedülálló módon egy húsipari vállalatnak, a Gyulahúsnak is tulajdonosa. Mindkét kft. nyereségesen gazdálkodik, mert az önkormányzat jó gazdája a reá bízott vagyonnak. Az is igaz, hogy az önkormányzat sajnos nem kellően tőkeerős, ezért pályázati támogatásokra szorulunk, ha nagyobb álmainkat kívánjuk megvalósítani. Bár a Gyulahús az évről évre elért több száz millió forint nyereségből is jelentős fejlesztéseket tudott megvalósítani az elmúlt 12 évben, de azoknál nagyobb léptékű beruházások kellenek a vállalat jövőbeli, hosszú távú fenntarthatósága érdekében. Ezért pályáztunk és nyertünk, ugyancsak nemzeti forrásból, 2,2 milliárd forintot, amelyhez a Gyulahús biztosítja az önerőt, és így összesen 4,7 milliárd forintért tudunk olyan fejlesztéseket megvalósítani, amik energetikai és technológiai beruházásokkal növelik a vállalat versenyképességét.
A vállalat eddigi fejlődését, sikerességét jól illusztrálja két szám. Miután az önkormányzat megvásárolta a kormány támogatásának köszönhetően a vállalatot, 2014 volt az első teljes gazdasági év. Ekkor a Gyulahús 3.772 tonna terméket értékesített. 2025-ben pedig már 5.216 tonna terméket adott el. Ezek mögött a számok mögött 350 dolgozó munkája és megélhetése rejlik, ezért is oly fontos számunkra. Gratulálok a menedzsmentnek és a cég dolgozóinak a szép eredményekhez!
A Gyulasport Nonprofit Kft. is tovább haladt hosszú távú, jól átgondolt fejlesztési programjának megvalósításával. Ezúttal a városi tornacsarnok homlokzati hőszigetelése készült el közel 88 millió forint TAO-támogatásnak köszönhetően. A folyamatosan fejlődő, szépülő tornacsarnokban és a városi sporttelepen élénk és eredményes sportélet zajlik. Ennek is visszaigazolása volt az a nagyszerű döntés, amelynek eredményeként az Országos Testnevelésügyi Konferencián Matolay-emlékéremmel ismerték el Kertes István ügyvezető úr kiemelkedő munkáját, amelyet a testnevelés és a sport területén végzett. Szívből gratulálok!
Arról is értesültem, hogy Kertes úr fejlesztő munkájának hatásai városunk határain túl is megjelentek már. Egy kis színes hírből tudtam meg ugyanis, hogy tavaly augusztusban az ügyvezető úrnak a Csárdaszállás mellett fekvő, Félhalom nevű területen található hétvégi telkén megnyitott a Kertes Aqua és Kalandpark. A hétvégi házikó kerítésére kihelyezett igényes megjelenésű tábla felirata szerint a létesítmény non-stop működik és kurrens szolgáltatásokat biztosít. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Kertes úr erről az exkluzív fejlesztésről és a szolgáltatási palettáról csak akkor értesült, amikor gyanútlanul kilátogatva Félhalomra meglátta az igényes grafikával kivitelezett, színes hirdetőtáblát, a saját kerítésén. Kertes úr nem gondolhatta, hogy tévedésből került az ő hétvégi házikójának kerítésoszlopára a szép hirdetőtábla, mert azt az ő arcvonásai ékesítették, igaz, karikatúra formájában, de jól felismerhetően, ráadásul a táblán az önkéntes marketingmenedzserek feltüntették a jeles sportvezető mobilszámát is, ezzel segítve a leendő kuncsaftok időpontfoglalását.
Amint az utólagos vizsgálatból kiderült, a merénylet kitervelői és kivitelezői között Kónya alpolgármester úr és városunk jegyzője is szerepet vállalt. Erre mondják, hogy akinek ilyen barátai vannak, annak ellenségekre már semmi szüksége. A Kertes Aqua és Kalandpark látogatottságáról azonban nincsenek hiteles adataim, erről a tulajdonos-üzemeltetőt szíveskedjenek majd megkérdezni.
Ez a vidám kis történet talán arra is rávilágít, hogy bár a városért végzett felelősségteljes munka időnként sok gonddal, nehézséggel jár, és a közösség szolgálata során sok olyan méltánytalanságot is el kell viseljünk, amely más területeken nem is ismert, mégis egy olyan csapat tagjaként dolgozhatunk, amelyben a szigorú követelmények és a következetes számonkérés mellett helye van a humornak és a derűnek is. Mindez pedig azért lehetséges, mert mi, gyulai városvezetők, képviselők, hivatal- és cégvezetők, intézményvezetők együtt, összetartó csapatként, egy irányba húzzuk a város szekerét, minden területen a város javát szolgáljuk, egymást becsüljük, szeretjük és tiszteljük. Mindezért egymásban megbízunk. Meggyőződésem, hogy egy közösséget csak egymást tisztelő, egymást támogató emberek képesek jól vezetni.
A városban működő, az önkormányzattól független szervezetek is jól tudják, hogy számíthatnak ránk. A Karácsonyi János Katolikus Gimnáziummal és a Szeged-Csanádi Egyházmegyével folytatott együttműködésünk eredményeként tavaly a Karácsonyi Gimnázium is gyarapodott egy szép és hiánypótló fejlesztéssel. Kész lett és átadásra került a Szent Gellért Tornacsarnok, amelyhez önkormányzatunk szolgáltatta a telket, a kormány pedig a támogatást, köszönhetően dr. Kovács József országgyűlési képviselő úrnak. Jellemző a gyulai lokálpatrióta lelkületre, hogy mindvégig ragaszkodtunk ahhoz a követelményhez, hogy az új épület utcai homlokzatában őrizzék meg az egykori zsidó hitközség lakóépületének homlokzatát. Így megmentettünk valami fontosat a városképből a jövő számára, miközben valami új, valami igazán modern épült. Immár mindegyik gyulai iskola rendelkezik tornateremmel. Hajrá, gyulai testnevelők!
A Szeged-Csanádi Egyházmegye másik beruházása is figyelemre méltó. Felújították a Gál Ferenc Egyetem gyulai karának épületét. A beruházás eredményeként rendkívül jó megjelenésű, modern épület hirdeti immár azt, hogy a gyulai felsőoktatás szép jövő előtt áll. Köszönjük az elvégzett munkát!
Idén ünnepeljük az Almásy-kastély Látogatóközpont megnyitásának 10. évfordulóját. Igazán büszkék lehetünk rá, hogy az összeomlás határán lévő műemlék épületet megmentettük, a parkját kiszabadítottuk a betonkerítések és szögesdrótok fogságából, és visszaadtuk azt a közösségnek. A kastélyt sikerült olyan magas színvonalú rekonstrukcióval látogathatóvá tennünk, amely a példaadó műemlék-felújításért ICOMOS-díjat nyert 2017-ben. Életre szóló élmény sokunk számára a 10 évvel ezelőtti átadóünnepség. Jeles személyiségek a vendégek között, ünnepélyes díszletek, kamerák, villogó vakuk, az első bejárás a gyönyörű termeken át, elismerő pillantások és a jól végzett munka öröme – ezek jellemzik a pillanatot, amikor elkészül a mű, és átadjuk a közösségnek.
De az ünnepi pillanat mindig elmúlik, és jönnek a szürke hétköznapok, amikor a megújult épület közüzemi díjait be kell fizetni, a dolgozók bérét és közterheit ki kell fizetni, és számos más költséget ki kell gazdálkodni. Ezért a felelős városvezetés alapvető követelményei a következők: a fenntarthatóságot szolgáló jó tervek és jó kivitelező a beruházáshoz, jó menedzsment és jó kollektíva a működtetéshez. Ez a kastély esetében is mind sikerült, 2025-ben ennek visszaigazolása volt az, hogy az Almásy-kastély újabb ICOMOS-díjat kapott, ezúttal Példaadó Műemlékgondozási Díjban részesült, mellyel elismerték azt, hogy az üzemeltetés a 21. század muzeológiai és turisztikai kihívásainak és a műemlékvédelmi szempontoknak is megfelel. Az emberek pedig azzal ismerték el a mi kastélyunkat, hogy 10 év alatt több, mint 1 millió látogató nézte meg a kiállításokat, vagy vett részt a rendezvényeken.
A gyulai kulturális élet sokszínűségét jól jellemzik a nagyszerűen működő kiállítóhelyek, a Gyulai Várszínház minőségi élményeket biztosító összeművészeti kínálata és az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. szinte minden műfajra kiterjedő szórakoztató rendezvényei. Gyönyörű könyvtárunk pedig – hagyományos feladatain túl – méltó helyszíne és házigazdája nagyköveti látogatásnak és a Gyulai Nobel-hét programjainak is.
Évekig tartó előkészítő munka gyömölcseként, igazi csapatmunka eredményeként 13 pályázatot nyertünk a TOP Plusz kiírásain. Különleges feladatra vállalkoztunk. A Gyulai járás településeit, azaz Gyula, Elek, Kétegyháza és Lökösháza településeket funkcionális várostérségként regisztráltattuk. A funkcionális várostérség az Európai Unió különleges területfejlesztési formája. Hiszünk a települések közötti térségi együttműködésben. Ebben a formában a járás települései közösen jelölik ki a fejlesztési irányokat és célokat. Ez azért fontos, mert ezzel esély nyílik arra, hogy fejlesztéseink egymást erősítsék, és az egész térség együtt fejlődjön. Nem érdekünk, hogy a környező települések leszakadjanak. Nem jó az senkinek.
A települések azonban önállóan pályáznak, és támogatás esetén önállóan valósítják meg a projekteket.
Korábban nem alakultak funkcionális várostérségek Magyarországon, most is csak három létezik: a gyulain kívül a békéscsabai és a szolnoki.
A várostérség regisztrálásával és a pályázatok elkészítésével kapcsolatos különleges feladatot Kónya István alpolgármester úrra bíztam. 20 éve dolgozunk együtt önkormányzati képviselőként, 12 éve alpolgármestere városunknak. Jól ismerem, tudom, hogy nincs a környéken olyan közszolga, aki nála többet tudna a területfejlesztésről, és nincs olyan gyulai politikus, aki nála jobban ismerné a környező településeket. Jól vezette a szakértőkből álló csapatát is. Mindezek eredménye az, hogy megnyertük a pályázatokat, tovább építhetjük szeretett városunkat.
Tavaly mind a 13 nyertes pályázatunk esetében hatályba lépett a támogatási szerződés. Az idei esztendő pedig elhozza nekünk a megvalósítás első lépéseit.
Az 5-ös iskola felújítására 722 millió forintot,
a Pánczél Imre EGYMI felújítására 200 millió forintot,
az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola korszerűsítésére 100 millió forintot nyertünk.
A Béke téri Napfény Nappali Központ szociális intézmény felújítására 108 millió forintot,
az Ewoldt Eliz Óvoda komplex fejlesztésére 220 millió forintot,
a vasútállomás előtti tér felújítására, körforgalom kiépítésére 960 millió forintot nyertünk.
Az Élővíz-csatorna környezetének rehabilitciójára 1 milliárd forint támogatásban részesülünk, amelyből a Szent László utca és a Kapus híd közötti szakaszt tudjuk megszépíteni mindkét partoldalon, egészen a házak homlokzatáig.
20 millió forint támogatást nyertünk egy különleges természetvédelmi programra, amellyel vizet juttatunk a Mályvádi-erdőbe.
60 millió forintból rendezvénypajtákat építhetünk majd három helyszínen, ezzel biztosítva korszerű körülményeket a közösségi rendezvényekhez.
Nagyszabású kerékpárút-fejlesztésbe kezdünk, 630 millió forint támogatást nyertünk a Temesvári úti és a Vértanúk úti bicikliutak felújítására, valamint a Széchenyi úton új kerékpárút építésére.
A Városerdő, Fő utca aszfaltozására 100 millió forintot,
a Gyulavári Egészségház felújítására pedig 180 millió forint támogatást nyertünk.
A TOP Plusz mellett újabb pályázati lehetőség is megjelent, amely nem uniós, hanem nemzeti forrásból biztosít támogatást az önkormányzatoknak. Ennek neve: Versenyképes Járások Program. Ennek keretében a kormány 117 millió forint támogatást biztosított városunk számára. Ebből a szociális intézményeinket korszerűsítjük, és a térfigyelő kamera-rendszerünket bővítjük, azaz a szociális biztonság és a közbiztonság növelésére fordítjuk ezt a jelentős összeget.
Azért pályázunk bátran, mert ha a megítélt összegen felül önerőt kell biztosítani, képesek vagyunk rá, ezért garantáltan megvalósulnak céljaink. Ezt a gyulai adófizetőknek köszönhetjük. A legnagyobb gyulai adófizető vállalkozásokat szinte mindenki ismeri. Hallottak már például a Gyulahúsról, az Airbusról, a Futizo Kft.-ről, az Eurofinsről, lánykori nevén Food Analytica Kft.-ről, a Fa-Fém Bútoripari Zrt.-ről, a nagyobb szállodákról és a nagyobb áruházakról. De azt kevesen tudják, hogy milyen sok mikro-, kis- és középvállalkozás működik és fizet adót városunkban. 2025-ben összesen 3.748 adófizető vállalkozás működött Gyulán. Egyértelmű fejlődést mutat a gyulai vállalkozások száma és az általuk befizetett adó összege.
2010-ben mindössze 1.556 gyulai vállalkozás fizetett mindösszesen 569 millió forint iparűzési adót.
2025-ben már 3.748 gyulai vállalkozás fizetett mindösszesen 1 milliárd 955 millió forintot.
Az elmúlt másfél évtizedben a gyulai vállalkozások száma közel két és félszeresére nőtt, az általuk fizetett iparűzési adó pedig közel négyszeresére emelkedett. Köszönöm nekik, hogy adójukkal biztosítják a gyulai közszolgáltatásokat és a fejlesztések forrását!
A gazdasági eredmények mellett számos szakmai és személyes sikert, elismerést is hozott a tavalyi esztendő gyulai polgároknak, cégeknek, intézményeknek.
A Balogh László mestercukrász által vezetett Kézműves Cukrászda nyerte a Magyarország Tortája versenyt, és ők készítették az év pálinkás bonbonját.
A gyulai levéltár nyerte el az Év Levéltára 2024. díjat.
Gyula város a Virágos Magyarországért versenyen Arany rózsa díjat nyert, és a Magyar Vöröskereszttől kiérdemelte a Humanitárius Település címet.
Nemes Roland építész vármegyei Prima-díjat kapott, Teleczki Tünde anyakönyvvezető Közigazgatás Szolgálatáért Érdemérmet vehetett át.
Kiváló gyulai személyiségek kaptak rangos állami kitüntetéseket, így dr. Ökrös Istvánné Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést, dr. Becsei László igazgató főorvos Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át.
Október 9-én pedig a világ minden országában, száz és száz, ezer és ezer újság, hírportál és híradó adott hírt a magyarországi Gyula városról, köszönhetően Krasznahorkai László írónak, városunk szülöttének, akinek 2025-ben odaítélték az irodalmi Nobel-díjat. Igyekeztünk méltó ünnepségsorozattal, közösségben megélni annak örömét és afölötti büszkeségünket, hogy városunk szülötte kapta a világ legismertebb, legrangosabb irodalmi díját, ezzel az egész világ közvéleménye előtt emelték őt a modern kori Parnasszus csúcsára. Krasznahorkai László pedig magával vitte oda Gyula város nevét és azokat a gyulai helyszíneket, alakokat és hangulatokat, amelyek ihletet adtak írásművészetéhez. Köszönjük neki!
Volt, aki pedig egyénileg, különleges módon ünnepelte az első gyulai Nobel-díjast. Sáfián Szabolcs, gyulai illetőségű kutató Afrikában felfedezett és leírt egy új lepkefajt, amelyet tiszteletből Krasznahorkai Lászlónak ajánlott, így ez a lepke a jövőben Pseudaletis Krasznahorkaii néven lesz ismeretes.
Ebből a felsorolásból is látjuk, érezzük, hogy milyen sok tehetség, az élet milyen sok fajta területén alkot, dolgozik a mi szeretett városunkban, vagy ha most nem is itt él, de megváltoztathatatlanul ide kötődik. És még milyen sokan vannak, akiket most nem is említettem.
Egy valami mindenképpen összeköt bennünket, minden gyulait: e gyönyörű város nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk. Ez a közös nevező. Ezt ne feledjük el egy pillanatra sem, különösen a következő három hónapban!
Áprilisban országgyűlési választás lesz. Már a tavalyi évben is elszabadultak az indulatok. Vannak, akik szerint még sosem volt olyan durva kampány, mint ami most vár ránk. Eszünkbe jut majd jó néhányszor Rochefoucauld bölcs intelme: „Csak azon volna szabad csodálkoznunk, hogy tudunk még csodálkozni.”
Az emberi természet velejárója, hogy a világ dolgainak megítélésében különbözhet a véleményünk. Idén lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója. Az ’56-os hősök és áldozatok vérüket adták egy eszméért, a szabad, független Magyarország eszméjéért, ami, bár először elbukott, végül mégis győzedelmeskedett és hétköznapi valósággá vált. Sokan az életüket adták, sokan mások egy tönkretett élettel fizettek azért a meggyőződésükért, hogy olyan világot érdemes teremteni, amelyben szabadon megvitathatjuk közügyeinket. Olyan világban érdemes élni, ahol a nép dönti el, hogy kinek a kezébe adja az ország kormányzásának lehetőségét. A hősök és mártírok emlékét is megtiszteljük azzal, ha ünnepként tekintünk a választás, a döntés lehetőségére, nem pedig egy alkalomkét arra, hogy a velünk egyet nem értőket gyalázzuk, emberi méltóságukat a sárba tiporjuk. Képviselhetjük mégoly szenvedélyesen véleményünket, de egyet érdemes észben tartani. Alakuljon bárhogy a választások eredménye, örülhetünk majd neki vagy tragikus fordulatként tekinthetünk majd rá, ám semmiképpen nem lehet ok arra, hogy értékes emberi kapcsolatainkat tönkre tegyük, ellehetetlenítsük, megszakítsuk miatta. A véleményünk változhat (milyen sok emberrel megtörtént már!), de a rokon rokon marad, a szomszéd szomszéd marad, a munkatárs munkatárs marad a választás másnapján is. Együtt kell éljünk ebben a városban április 12. után is. Ezt sose feledjék!
Megértést, elfogadást, boldogságot, szép sikereket és legfőképpen jó egészséget kívánok kedves mindnyájuknak 2026-ra!
